Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-394

394. országos ülés május 19. 1875. 185 alkotott pseudo -községek alakítását ismeri, reményl­tem oly határozott nyilatkozatot hallhatni, mely a megye sérelmének rögtöni orvoslását helyezi kilá­tásba ; de miután ebben nem részesültem, és mégis nyilatkozatából azt veszem ki, hogy Békésmegyének ezen sérelmének orvoslása a benyújtandó póttör­vényjavaslat által van föltételezve, s igy annak or­voslása nem egyéb, mint idő kérdése : annálfogva tartozom az igazságnak azon kijelentéssel, hogy bensőleg némileg megnyugtatva érzem magamat, és igy, midőn az interpellatiomra adott válaszban meg­nyugszom : egyszersmind érette tiszteletteljes köszö­netemet fejezem ki. (Helyeslés a középen.) Elnök: A belügyminister ur válaszát a tisztelt ház tudomásul veszi. (Helyeslés.) Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Még egy előterjesztéssel tartozom a tisztelt háznak, a mely iránt ígéretet tettem, midőn a belügyministeri költségvetés tárgyaltatott. A pénz­ügyi bizottságnak a belügyministeri költségvetésről szóló jelentésében ugyanis ez foglaltatik: „óhaj­tandó lenne, ha a ház azon eljárás főbb elveiről nyilatkoznék, melyek a ministerium által köttetni szokott szerződésekre illetőleg, követendők len­nének. " Ezek a pénzügyi bizottság jelentésének szavai. Én akkor kijelentettem nemcsak a magam, hanem a kormány nevében is, hogy még ez ülésszak fo­lyama alatt nyilatkozatot fogunk tenni a tisztelt házban az iránt, hogy minő eljárást tartunk mi a szerződésekkel szemben követendőnek. Azt gondolom, hogy van két fajtája a szerző­déseknek, a melyekre ezen nyilatkozat egyátalában nem vonatkozhatik. Ugyanis nem vonatkozhatik oly szerződésekre, a melyek, — csak példákat említek föl, — vasutak engegélyezésére, államjavak eladá­sára, állami alapítványok természetének megváltoz­tatására, kölcsönök kötésére és más olyanokra vo­natkoznak, a melyek a törvénybe iktatandók lévén, a törvényhozás rendszeres tárgyalása alá tartoznak; de nem vonatkozhatik azon szerződésekre sem, a melyek ugy a bevételek, mint a kiadások körül, tisztán a megszavazott költségvetés keretébe köttetnek: mert ezek ismét tisztán a közigazgatás körébe tartoznak. Azonban vannak nagyfontosságú oly szerződések, melyek nem képezik a törvényhozás olynemü tár­gyalásának alapját, hogy külön törvény alkotása lenne szükségessé; de a melyek mégis fontosságuk­nál fogva kívánatossá teszik, hogy bizonyos óvato­sabb eljárás követtessék irányukban ezentúl, mint ez ideig történt. Az ily szerződéseket egészben elméletileg meg­határozni fölötte bajos, majdnem lehetetlen; mert a meghatározás a szerint, a mint tág, vagy szűk volna: részint a közigazgatás vitelét tenné lehetetlenné, részint a törvényhozást; s ép azért történt az, hogy | KÍPY, H, NAPLÓ. 18|. svn, KÖTET. tudtommal a világon mindenütt, ugy, a mint a gya­korlati élet, a mint a szükség kimutatta, külön-kü­lön a szerződések egyes fajaira nézve történtek a megállapodások. Nálunk, azt gondolom, hogy az, a mi leginkább igényel óvatos eljárást; vonatkozik oly szerződésekre, melyek több évekre kiterjedő nagyobb fontosságú építkezésekre és más — külön törvényt nem igénylő — hasonlólag több évekre kiterjedő és nagy ösz­szegekről szóló vállalatokra vonatkoznak. Mert nem lehet tagadni, hogy megtörtént, és ha intézkedés nem lenne ez iránt, megtörténhetnék a jövőben is, hogy ily egyes építkezések vagy vál­lalatok czéljából a költségvetés alkalmábcl megsza­vaztatik egy aránylag nem nagy összeg, a nélkül, hogy a törvényhozásnak tudomása lenne arról, hogy minő lesz az egész összeg, a melybe a dolog kivi­tele kerülni fog, és igy a képviselőház, illetőleg a törvényhozás azon helyzetbe jut, hogy egy aránylag csekélyebb összeg megszavazásával mintegy öntu­datlanul ró az ország kincstárára néha milliókra menő terhet. Erre nézve bátor vagyok nemcsak a magam, hanem a jelen kormány nevében is nyilvá­nítani, hogy elhatározott szándékunk, melyet min­den esetben követni fogunk, hogy valahányszor akár a rendes költségvetés alkalmából, akár esetleg póthitel utján valamely ilyen, több évekre terjedő és nagyobb összegekről szóló építkezésekről kívá­nunk gondoskodást, értve a más hasonnemü válla­latokat is : mindannyiszor, a midőn az első összeg megszavaztatását fogjuk kérni, kötelességünknek fogjuk tartani az egész iránti tervezeteket és ki­számításokat a tisztelt ház asztalára letenni. (He­lyeslés a középen.) Azt gondolom, hogy ez által az e részben fönforgó legégetőbb szükségen segít­ve lesz. Nem tagadja a kormány, hogy lehetnek még más nagyfontosságú szerződések, a melyeknél óhaj­tandó, hogy a törvényhozás az eddiginél sikeresebb ellenőrködést gyakorolhasson; azonban, a mint előbb is érinteni bátor voltam, az a nézete a kormány­nak, hogy ezeket theorice fölállítani, elősorolni nem lehet, és csak azt nyilváníthatja a tisztelt ház előtt, hogy minden esetben komolyan fontolóra fogja venni a helyzetet, és a kötendő szerződések fontossá­gát, és ügyekezni fog a tisztelt ház beleegyezésével is megfelelni; a módot, a mely szerint a jövőben be­következhető bajok elhárittassanak, a nélkül, hogy az általam előbb jelzett visszásságok akármelyiké elő­álljon, az az: akár a közigazgatás váljék lehetetlenné, akár a törvényhozás halmoztassék el a túlságig te­endőkkel. Ez azon nyilatkozat, a melyeknek megtételére a ministerium nevében magamat kötelezettnek érez­tem azon igéret következtében, melyet a költségve­tés tárgyalásakor tettem. Kérem a, tisztelt házat; 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom