Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-394

186 ÍÍÍH. országos ülés május Itt. 1875. méltóztassék e nyilatkozatot tudomásul venni, és ha nagyobb biztosítékot méltóztatik benne látni azokra nézve, a mikre a kormány nevében kötelezőleg nyilatkoztam : részemről semmi kifogásom sincs elleoe, hogy e nyilatkozatom a jegyzőkönyvbe is fölvétessék. (Élénk helyeslés a középen.) Elnök: Méltóztatik a képviselőház a belügyminister nyilatkozatát tudomásul venni oly hozzáadással : hogy az a jegyzőkönyvbe iktattassák. (Helyeslés ) A belügyminister urnák a kormány nevében most tett nyilatkozata tudomásul vétetik, és a jegyzőkönyvbe be fog iktattatni. Következik a napirend első tárgya: az 1874. évi XXXIII. törvényczikk átmeneti intézkedéseinek pótlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori fölolvasása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház az 1874. évi XXXIII. törvényczikk átmeneti intézkedéseinek pótlásáról szóló és most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot véglegesen elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot véglegesen elfogadja. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék megengedni, hogy az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat azonnal hitelesíttessék. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: A jegyzőkönyvi kivonatot ezennel meghitelesitettnek jelentem ki; Tombor Iván képviselő ur fogja azt a törvényjavaslattal együtt a főrendekhez átvinni. Következik a napirend második tárgya: a zárszámadási bizottság jelentésének tárgyalása az 1871. évi zárszámadások megvizsgálásáról. A ház a jelentést talán fölolvasottnak tekintvén: (Helyeslés.) az átalános tárgyalást megnyitom. Méltóztassanak azok, kiknek a jelentésre átalánosságban észrevételeik vannak, nyilatkozni. Mindenekelőtt az előadó urat illeti a szó. Mihályi Péter előadó: Tisztelt ház! A zárszámadási bizottság az 1871. évi állami zárszámadások megvizsgálásáról szóló jelentésében tekintettel arra, hogy e jalentés a törvényhozás ülésszakának utolsó napjaiban fog tárgyalás alá vétetni, kerülni óhajtott minden oly elvi kérdéseket képező javaslattételt, melyek hosszasabb tanácskozást igényeltek volna; mellőzte jelesül a bizottság az állami számvevőszék jelentésében fölemiitett azon javaslatokat, melyek egyike az áílamköltségvetés alaki berendezésére vonatkozik; másika pedig azon kívánatban nyert kifejezést, hogy az állami vagyonnál előforduló úgynevezett nemkészpénzbeli kezelés eredménye az államköltségvetésben külön tüntettessék ki. Ezek iránt a bizottság érdemleges javaslatot elő nem terjeszt: mert ugy vélekedik, hogy ezen kérdések a jövő országgyűlés elején az 1876-ik évi államköltségvetés tárgyalása alkalmával legczélszerüebben lesznek elintézhetők. A bizottság ez úttal szorítkozott csupán az 1871. évi zárszámadásoknak megvizsgálására. Teljesítette ezt számtani és kizárólag politikai tekintetben; még pedig ez utóbbira helyezte a bizottság a fősúlyt azért: mert ezen zárszámadás az államszámvevőszék, mint legfőbb ellenőrzési közeg által az eredeti számadások alapján lévén összeállítva, az egyes eredmények számtanilag kellőleg megbírálva és összehasonlítva vannak. A zárszámadásnak politikai tekintetben való niegbirálása végett a bizottság annak eredményeit az azon évi költségvetési törvény eredményeivel összehasonlítván, és miután tapasztalta, hogy a zárszámadás tetemes túlkiadásokat és a bevételeknél tetemes kevesebb bevételeket tüntet föl, ezekre nézve a mennyiben, az állami számvevőszék jelentésében kellő indokolást nem talált az egyes tárcza-ministeriuinok részéről, azokra nézve részletesebb igazolást kívánt s azokra nézve a nyert felvilágosításokat külön-külön minden pontra nézve jelentésében előadván, miután azokat igazoltaknak találja : azok jóváhagyását és átalában a ministerium azon évi kezelésére a fölmentés megadását hozza javaslatba. Ezek folytán kérem a tisztelt házat: a bizottság jelentését átalánosságban a részletes tárgyalás alanyául elfogadni. Várady Gábor: Tisztelt ház! Én elfogadom a bizottság jelentését a részletes tárgyalás alapjául; azonban méltóztassanak megengedni: ha a jelentésnek minden tátelét nem hagyhatom minden észrevétel nélkül. Nem annyira a bizottság munkálatára nézve van előterjesztésem, mint az állami számszék eljárására; mert hisz az előtte álló tényekkel kénytelen volt a zárszámadási bizottság megalkudni, és nem csinálhatott abból e tekintetben tabula rasat; hanem előterjesztését azokból az adatokból kellett merítenie, a melyek előtte állottak. A zárszámadási bizottság ügyekezett a mennyire lehet, a tévesen elszámitottaknak jelzett kiadásokat szépítgetni, hogy ne kellessék épen minden egyes kérdésre nézve határozati javaslattal lépni a ház elé. De nem lehet ezt szó nélkül hagynom; mert ka szintén kénytelenek is vagyunk fátyolt vetni a múltra ; — de szükséges őrködnünk a fölött: hogy az államszámvevőszék jövőben ez iránti kötelességét teljesítse. Én ezen rövid előterjesztésből csak egyes tételeket olvasok föl, a melyekből a tisztelt ház meggyőződhetik arról, hogy ezeket nem lehet az államszámvevőszéknek elnézni és nem is szabad: ha csak a költségvetési törvényt egészen illusoriussá nem akarjuk tenni. Minden ministeriumnál csak egyegy tételt, legfölebb kettőt emelek ki, és azok közül is csak a nevezetesebbeket, a hol jelentékenyebb összegek szerepelnek. A beíügymiuisterhim-