Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-394
184 394. országos ülés május 19. 1875. káig; azaz oly községek száma, melyek kicsiuységöknél fogva nem képesek a közigazgatási teendők kellő ellátására. (Helyeslés a középen.) Itt is tehát határozottabb megállapodásokra van szükség. S végre van a községi törvénynek ezen szempontból fölvéve, még egy harmadik hiánya is, mely nemcsak a pusztából lett községekre, hanem a többi községekre is vonatkozik, s ez az, hogy a törvény meghatározza: mily modalitások mellett lehet községgé a puszta, bár — mondom — nem egészen tisztán és helyesen határozza meg; meghatározza : hogy mily esetekben lehet kis község nagy községgé; meghatározza: mily esetekben lehet a nagy község rendezett tanácsú községgé; de kivévén, ha maga az illető község kívánja, ha egyszer felsőbb sorozatba helyeztetett, bár megváltoztak legyen is viszonyai, bár bebizonyuljon tényleg, hogy nem képes megfelelni azon kötelességeknek, melyeknek törvény szerint azon minőségében megfelelnie kellene : mégis nincs semmi törvényes módja a hatóságnak arra, hogy a kötelességöknek megfelelni nem képes ilyen községekre nézve a maga utján intézkedhessek, hogy azok azon felsőbb helyzetből, a melyhez kötött kötelességeknek megfelelni nem bírnak : alsóbb helyzetbe leszállittassanak. (Helyeslés a bal középen.) Mindezek — ugy hiszem — oly fontos kérdések, melyekre elég rámutatni, hogy igazolva legyen az interpellatio első részére adandó válaszom, mely nem lehet egyéb, mint az, hogy a jelen ülésszak alatt nem szándékozom ez irányban törvényjavaslatot beterjeszteni; de igenis szándékozom beterjeszteni a legközelebbi ülésszaknak mindjárt elején. (Helyeslés a középről.) A mi a második kérdést illeti, hogy szándékozom-e addig, mig ujabb törvényhozási intézkedés történik, függőben tartani az ilynemű folyamodványokat ; erre kénytelen vagyok azt válaszolni, hogy ezt nem szándékozom; mert nem szabad szándékoznom, mivel a fönálló törvény hatályát önhatalmúlag fölfüggeszteni jogom nincs. (Tetszés.) De arról biztosithatom a tisztelt házat, hogy arra igenis minden egyes esetben ügyelni fogok, hogy a fönálló törvényben is kifejezett, és megállapított kellékek meglegyenek: mielőtt a községgé való alakulásra az engedély megadatnék. (Helyeslés a középen.) S ha ez szorosan figyelemben fog tartatni, — azt hiszem — nem fog ezen idő közben valami nagyobb baj előállani. A harmadik pontra azt felelhetem, hogy az, hogy a már eddig jrasztákból alakult községekkel a jövőben mi történik: két dologtól függ. Az egyik az : hogy mily föltételekhez fogja kötni a törvény ezek fönállhatását; a másik pedig az : hogy ezen már megalakult községek meg fognak-e a jövőben feleim a törvény követelményeinek. Részemről minden egyes esetben az alkotandó törvényt fogom a legnagyobb lelkiismeretességgel és szigorral végrehajtani. Egyebet e kérdésben nem felelhetek. Azt gondolom, hogy a helyzet nem enged más választ. Kérem a tisztelt házat, hogy feleletemet tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a középen.) Beliczey Rezső: Midőn köszönetet mondok a mélyen tisztelt belügyminister urnák, hogy interpellatiomra ily részletesen és kimeritőleg méltóztatott válaszolni: nem mulaszthatom el abbeli nézetemet nyilvánítani, hogy habár e törvényjavaslat az idő rövidsége folytán nem szándékoltatik a tisztelt minister ur által a ház asztalára letétetni; mégis, miután azon irányelvek alapján, melyeket szerencsés voltam hallani, szándékozik-e törvényjavaslatot majd annak idejében benyújtani: azt hiszem, hogy a tisztelt belügyminister ur ezen nyilatkozata ugy a községekre, mint a városokra, és a nagy birtokra nézve is megnyugtatólag fog hatni. A mi az interpelíatiom második részére adott választ illeti, hogy a tisztelt belügyminister ur daczára annak, hogy ezen póttörvényjavaslat ezen ülésszak alatt be nem nyujtatik és tárgyalás alá nem vétetik, mégis nem szándékozik függőben tartani az illető községalakitási folyamodványokat: erre egész őszinteséggel ki kell jelentenem, hogy ha Magyarország beliigyministeri székében most is az előbbi belügyminister ülne : akkor, tekintve azon éles vitákat, melyek e ház kebelében a községgé alakulás iránt folytak, alapos indokokkal be tudnám bizonyítani azt, hogy ezen átalános nyilatkozat mindaddig, mig a póttörvényjavaslat fölött határozat hozva nem lesz, a községekre és a városokra nézve kielégítő nem lehet; de miután a tisztelt belügyminister ur egész politikai fényes pályáján keresztül (Helyeslés a bal középen.) a törvénynek és az igazságnak volt egyik tántorithatlan védője, és miután a belügyminister urat és tisztelt ministertársait, tehát az egész kormányt, az országnak minden vidékeiből jövő, nem mondva csinált, hanem a nemzet többségének valódi érzületében gyökerező bizalmi nyilatkozatok üdvözlik ministeri székeiben: (Helyeslés a bal középen.) annálfogva, midőn az ily kormánynak egyik tagja, a kinek nevéhez a nemzet jogos várakozása van fűzve, azt mondja ministeri székéből, hogy, daczára annak, hogy a póttörvényjavaslat benyújtva nincs, mégis ő a törvény értelmében fog eljárni: azt hiszem, hogy az ország összes községei, városai és nagy birtokosai megnyugodhatnak ezen nyilatkozatban. Mert csakugyan az ő érdekeiknek a törvény szerinti igazságos elintézését fogják tapasztalni. (Helyeslés a bal középen.) Nem vagyok azonban oly szerencsés helyzetben interpelíatiom harmadik részére adott válaszszal szemben. Megvallom, hogy az igen tisztelt belügyminister úrtól, ki ezen a törvény ellenére
