Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-394

394. országos ülés május 19. 1875. 183 nélkül tömegesen kitörölte, illetőleg jogaitól megfosztotta ? 5. Hajlandó-e a minister ur ez ügyben a választók netalán önkényleg veszélyeztetett joga megmentésére hatáskörében rögtön intézkedni? Elnök . Ezen interpellatio ki fog adatni a belügy minister urnák. kozma Párthén: Tisztelt ház! Van szerencsém bemutatni a belényesi járás vidéki lakosságának kérvényét, a kis üsttel való pálinkafőzés körül a Székelyföld részére adott kedvezménynek a belényesi járás vidékére is kiterjesztetése

; illetve a magyar királyi pénzügyministernek ezen, s esetleg a kis üsttel való pálinkafőzési engedély könnyítése tárgyában törvényjavaslat benyújtására utasítása iránt. Kérem : méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Ezen kérvény a kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Mindenekelőtt egy hozzám régebben intézett interpellatiora, a Beliczey Rezső tisztelt képviselő ur interpellatiójára kívánok felelni. Az interpellatio igy szol: (Olvassa:) „Interpellatio a belügyminister úrhoz. A képviselőház 203-ik országos ülésében a pusztának önálló községgé leendő alakithatása végett a következő határozatot hozta : „Fölhivatik a belügyminister, terjeszszen a ház elé törvényjavaslatot, a melyben részletesen írassanak körül azon kötelezettségek, melyeknek eleget kell tenniük a pusztai kerület lakosainak : ha az előbbi községi kötelékből kilépve, önálló községgé akarnak alakulni ". A képviselőház ezen múlt év február 4-én hozott határozata alapján tiszteletteljesen kérdem az igen tisztelt belügyminister úrtól : hogy van-e szándéka ezen, a községi törvényre vonatkozó pótjavaslatot még ez ülésszak alatt benyújtani, — és ha nincs : szándékozik-e a nagy pusztai területekkel bíró községek és városok megnyugtathatása végett az ily irányú -— és község alakithatását kérő — folyamodványok elintézését addig függőben tartani, mig a törvényhozás a benyújtott pótjavaslatot törvényre emeli; és végre szándékozik-e az igen tisztelt belügyminister ur a képviselőház által majdan meghozandó póttörvény szellemében, és annak alapján, Békésmegyének azon fájó sebeit orvosolni, hogy — a törvények szentsége iránti tisztelet érzeténél fogva — ezen köztörvényhatóság ne legyen kénytelen a törvénynek gunyjára még fönálló azon pseudo-községet, mint községet kebelében továbbra is elismerni, mely pseudo-községnek engedélyezése szülőanyja lett a törvényhozás azon határozatának, a melyre támaszkodva interpellatiomat fektethettem. Tisztelt képviselőház! Hogy ezen inter pellatióra indokoltan felelhessek, különösen annak első pontjára, és indokolhassam arra adandó feleletemet: a tisztelt ház engedelmével kissé bővebben leszekkénytelen nézeteimet előadni. (Halljuk \) Én, tisztelt kéjwiselőház, részemről azon irányzatot, mely több irányban jeleztetett az ország különböző részeiről, hogy a puszták ki akarnak válni a község kötelékéből, mind politikailag, mind társadalmilag, mind közigazgatásilag veszélyesnek tartom. Veszélyesnek tartom társadalmilag és politikailag azért, mert, meggyőződésem szerint, csak akkor lehet az ország minden osztályának hazafias közreműködését, •— a mi pedig az ország jólétének egyik alapföltétele, — remélni: hogy ha a vagyonilag is különböző osztályokhoz tartozó honpolgárok nem sánczolják el egymástól magokat; de a mindennapi életben egymással folytonos érintkezésben és kölcsönös egymásra hatásban vannak. (Helyeslés.) De ha ezen irányzatot megszüntetni akarjuk : okvetlenül intézkedni kell az iránt, hogy megszűnjék az, a mi — nem lehet tagadni — sok irányban indokolhatja ezen törekvésnek lételét; értem ugyanis ez alatt azt, hogy községi törvényünknek a községi adóra vonatkozó megállapodásai •— szerintem — sem nem kielégítők, sem nem tökéletesen igazságosak, (ügy van\) Nem kielégítők, — részletekbe menni nem akarok •— már az által, hogy a rendezett tanácsú városokat illetőleg még azon megkülönböztetések sincsenek megtéve, melyek megvannak a kis és nagy községekre nézve a községi adó különféle nemeit illetőleg. De meggyőződésem szerint nem igazságosak azért sem : mert én legalább nem tartom az igazsággal megegyeztethetőnek, hogy a község határához nem is tartozó nagy, külön puszták után, a melyek a községi költségeknek már távolságuknál fogva is aránytalanul csekélyebb hasznát veszik, mint magok a községben lakók, ép oly kulcs szerint, ép oly mérvben történjék az adófizetés, a mint a község határában birokra és a községben lakókra nézve történik. (Helyeslés.) Ha tehát ezen, szerintem, veszélyes nisust megelőzni akarjuk : én azt gondolom, hogy a községi adóra nézve részletesebb, tisztább és igazságos megállapodásokat kell létrehozni. (Élénk helyeslés.) De ezen törvénynek továbbá még más hiányai is vannak. Elsőben is megemlítem, hogy magában azt, hogy mik legyenek a kellékek, melyek szükségesek arra, hogy egy puszta községgé válhasson, eléggé szabatosan nem állapítja meg. S nem tagadhatom, hogy, — mint megemlítettem, — közigazgatási szempontból is veszélyes azon irányzat : mert arra adhatna alkalmat, hogy szaporodjék azon községek száma, melyeknek léte ma is közigazgatásunk egyik legnagyobb baja, és ez fog maradni még so-