Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-394
394. országos ülés május 19. 1875 179 kikindai királyi törvényszék egy biráját szemlélték ki jelöltjükké és annak a többiek általi elfogadtatása ezéljából a nevezett főkapitány a nagy-kikindai mezőváros birájának megparancsolta, hogy a község pandúrjai által egy szélesebb választói értekezletet május 9-re egybehívjon. Ezen szélesebb értekezleten a főkapitány, a nélkül, hogy arra fölszólittatott volna, mintegy hivatalos állásánál fogva az Elnök: széket elfoglalván, előbb az általa pártfogolt királyi bírót elfogadtatni igyekezett, és miután ez nem sikerült, ékesszólásának és hivatalos állása folytán élvezett befolyásának egész hatalmát használta föl, hogy legalább azon nyilatkozatot juttassa határozatra, miszerint a Nagy-Kikinda városi választókerület mindenesetre kormánypárti jelöltet választand és ezt végre határozatképen ki is mondotta, mind a mellett, hogy a vitatkozásban résztvett szónokok egyike sem nyilatkozott vala oly értelemben. Az értekezlet által valósággal hozott határozatot pedig, hogy tudniillik e hó 16-án a választók közgyűlése a jövendő képviselőjelöltség iránt teendő megállapodás végett összehivassák : meg akarta hiúsítani az által, hogy a bírónak meghagyta, miszerint a község pandúrjai által mindenütt megizenje, hogy a gyűlés megtartatni nem fog. Tekintettel arra, hogy az előadott tények, melyek valósága szükség esetében bebizonyítható, világosan mutatják: miszerint a nagy-kikindai kerület főkapitánya nyíltan, minden tartózkodás nélkül a kormánypárt érdekéhen a főkortes szerepét magára vállalta, és ebbeli működésében nemcsak mint egyszerű választó jár el; hanem azáltal, hogy alárendelt községi tisztviselőknek a választási mozgalmakra vonatkozó parancsokat ad : főnöki minőségében őt illető hatalmából egészen illetéktelen használatot tesz; tekintve, hogy ily élénk cselekvő részvétel a választási üzelmekben csakis a nevezett tisztviselő gondjára bízott, ugy is nem épen a legjobb állapotban lévő közigazgatási ügyek rovására történhetik; tekintve tovább, hogy egy a közjó előmozdítására, tehát különbség nélkül minden pártnak javára alkalmazott köztisztviselő által csak egy párt érdekében kifejlett választási agitatio azon tiszteletet és tekintélyt, melyre szüksége van, hogy működése mindnyájukra nézve sikertől követve legyen: veszélyeztetni képes; tekintve, hogy egy törvényhatóság legfőbb tisztviselője részéről nyilvánosan űzött korteskedés azon törvényhatóság választóinál tartózkodást előidézni kénytelen, szavazatukat szabadon és meggyőződésük szerint adni: ezen illetéktelen befolyás által pedig a választói jog gyakorlása erkölcsi pressiot szenved; tekintettel végre arra, hogy az ilynemű eljárás maga a kormány által kifejezett kívánalmakkal és elvekkel ellenkezvén, egyrészt a kormány által ahhoz tartás végett jelzett zsinórmértéknek egy a kormány által kinevezett tisztviselő részérőli mellőzését tartalmazza, másrészt pedig azon kormányi nyilatkozat értékét és igy maga a kormány tekintélyét csökkenteni képes ; kérdem a tisztelt belügyér urat: 1. van-e tudomása a nagy-kikindai kerületi főkapitánynak itt előadott választási üzelmeiről? 2. ha nincs : szándékozik-e az iránt magának jókor tudomást szerezni? és 3. ennek beszerzése után a nevezett tisztviselőnek, minden állásának tekintélyét és a választás szabadságát veszélyeztető illetéktelen befolyását a válaszlási mozgalmakra szigorúan megtiltani. Elnök: Ki fog adatni az interpellatio a belügyminister urnák. Babes Vincze: Tisztelt ház! Nekem szintén egy interpellatiom van, s szintén a tisztelt belügyminister úrhoz; de ez már nem egyes esetre vonatkozik, hanem az átalános erkölcstelenségre, mely főleg a tisztviselők törvénytelen tetteiben mutatkozik. Gondolom, tisztelt ház! valamennyien egyetértünk abban, hogy jogállamot, müveit társadalmat lehetetlen alakítani és föntartani közmorál nélkül, s azt hiszem, azt sem fogja senki sem kétségbe vonni, hogy a közmorál semmivel sem veszélyeztetik anynyira, mint a törvény végrehajtására hivatott közegeknek hivatalukkal való visszaélése és a törvények nyilvános sértése által. Annyira vagyunk pedig hazánkban, hogy naponta olvasunk valamit a lapokban, s magokban a kormány lapjaiban is, államéletünk rothadásáról; naponta halljuk és látjuk, hogy a törvények tiszteletben tartására hivatott tisztviselők, épen ők leginkább sértik a törvényt, s rósz példájuk által a népben erkölcstelenséget keltenek, részben pedig kétségbeesést idéznek elő. Olvastam a napokban a kormánypárti „Pester Lloyd"-ban egy „ Zersetzungsprocess"-ról, melyet, ha nem sikerül megakasztani, államéletünket veszélyezteti. Ez pedig, szerintem, annál szomorúbb : mert én meg vagyok győződve, hogy erkölcsi érzet nélkül lehetetlen igaz hazafiság, lehetetlen igaz polgári erény, hanem minden csak színlelés az önző speculatio érdekében. „A politikai morál a kormányzati és tisztviselői életből eltűnt, felelősség semmi sincs a kormányzati közegekben, csak testük él az alkotmányos kormány adta dús fizetésekből; leikök és rokonszenveik a szabadkezü absolutismusé". „A Bach-huszárok helyett olyan magyar bureaukratiát teremtettünk, melyről igazán elmondhatni: kebelében jég van, s vállán a hazája." Ezt idézem a „Hon" ápril 23-ki számából, s azért idézem, nehogy valaki rám fogja, hogy nagyitok, vagy pláne koholok. Én e tekintetben csak a legalsóbb körökben, vagyis néprétegekben 23*
