Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-392
166 392. országos ülés május 15. 1875. nak fölállani. (Megtörténik.) A ház a választ tudomásul veszi. Most következik a napirend második tárgya: a LXVIII. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Molnár Antal előadó: Tisztelt báz! Van szerencsém a kérvényi bizottság által tárgyalt LXVIII. sorjegyzékben foglalt kérvényekre nézve a bizottság véleményét a következőkben előterjeszteni: (olvassa a LXVIII. sorjegyzékben foglalt kérvényekre az 1. sorszámtól kezdve 30 ; azaz végig a bizottság véleményét egyenkint., melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Következik a napirend második tárgya, a zárszámadási bizottság által a nyugdijakról előterjesztett jelentés részletes tárgyalásának folytatása. A tárgyalás félbeszakittatott Zsedényi Ede képviselő ur indítványának tárgyalásánál. Voltak még többen följegyezve, kik szólni kívántak e tárgyban. Lázár Ádám : Tisztelt ház ! Mielőtt a Zsedényi képviselőtársunk által beadott indítvány iránt nyilatkoznám, bátor vagyok a zárszámadási bizottság kérdés alatti javaslatára némely megjegyzéseket tenni. Hogy mennyire indokolatlan a bizottság azon javaslata, mely szerint az illetéktelenül nyugdíjazottakra nézve az állami számvevőszék azon véleménye, hogy e többletek jogtalanul lévén megadva, megszüntetetendők, mellőztessék: ezt legvilágosabban bizonyítja az előttünk fekvő jelentésben foglalt 1870. márczius 22-én kelt képviselőházi határozat, mely épen a bizottság véleménye szerint a képviselőháznak 1868. deczember o-én e tárgyban először kelt határozatát részletesen és tüzetesen magyarázta. S minthogy legnagyobb súlylyal bir e kérdés eldöntésénél az épen most idézett képviselőházi határozat, annak következő tétele a jelen esetben irányadó: „A méltányosság mellett fontos politikai tekintetek tanácsolják, hogy e jog szigorú szempontja az 1849. után nyugalmazottak közül főleg azokra alkalmaztassák, kik ezen idők politikai rendszerének főképviselői voltak hazánkban." Miként okoskodik a bizottság ezen javaslatnak indokolására? Miután a képviselőháznak már idézett határozatát minden nyugdíjazásoknál irányadónak elismeri, mégis arra következtet, hogy ezen intézkedés, mely az épen emiitett nyugdíjazottakra nézve itt szándékoltatik keresztülvitetni, az alkotmányos kormány által tétetvén: ezt megszegni vagy megváltoztatni alkotmányi lehetetlenség lenne ; mert abból indul ki, hogy ezen szabály csakis az absolut uralom alatt nyugdíjazottakra nézve lenne irányadó. De a képviselőházi határozat ezen különböztetésről mit sem tud, tehát a már előbb nyugdijaztattaknak élvezményeit megszüntetni, tekintve az 1867., 1868-ban, illetőleg 1848. előtti és az 1848-ban is kimondott elvekre, az alkotmányos kormány által ujabban történt utalványozások és előlegezések d lehet, mert maga a képviselőház idézett határozatban kimondotta egy későbbi tételében, hogy a nemzettől jutalmat az illetők, nem is említve a jogi szempontot, a méltányossági tekintetekből nem igényelhetnek. Hogy ezen idézett határozat hozatalánál a képviselőház minő elvektől volt áthatva: bizonyítja a képviselőházban 1870. márczius 21 — 22-én folyt tárgyalásról fölvett napló. Minthogy ezen kérdésnek, mely, nézetein szerint, nem személyek, hanem elv körül forog, megbirálása nagy fontossággal bir, bátor vagyok az akkori bal oldal egyik vezére, Ghyczy Kálmán által elmondott s a ház nagy részének helyeslésével kisért beszédből néhány passust idézni. Ugyanis ezt monda Ghyczy Kálmán képviselő ur a képviselőház márczius 21-én tartott ülésében. (Olvassa:) „Nem nyugdijt, hanem teljes fizetéseiket követelhetik azok, a kik az 1848-ban föloszlatott legfőbb kormányszékeknél voltak alkalmazva: mert azok számára egész akkori fizetésöket az 1848: III-dik törvényezikk még azon esetre is biztosította, ha ujabban alkalmazásba nem jönnének. Azon szolgálatokért, melyek 1849-től fogva a ministeriumnak 1867-ben lett fölállittatásáig tétettek az absolut kormány részére: nyugdijt senki nem követelhet, mert mindazon hivatalok az absolut kormány által idegen minták szerint szervezve, törvényellenes czélok végrehajtására fölállítva és alkalmazva, a szó teljes értelmében törvénytelenek voltak, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) törvénytelen szolgálat után pedig azon dij és jutalom, mely törvényes szolgálat számára van kijelölve, vélekedésem szerint, nem igényelhető." Azt monda továbbá. (Olvassa:) „Nézetem szerint nem méltányos, hogy azok, a kik akár önként, akár a nemzet iránti gyűlöletből, akár az ígért díjért az absolut kormány kész eszközeivé szerződvén, oly állásban, melyben tanácsadásra, véleményadásra jogosítva, és így nagyobb befolyásra képesítve voltak, elkövettek mindent, a mi tehetségökben volt hazánk törvényeinek, jogainak, érdekeinek megrontására: megjutalmaztassanak oly tényekért, melyekért inkább megrovást, esetleg büntetést érdemelnének." (Helyeslés a szélső bal felől.) Mondotta továbbá. (Olvassa:) „Jogosítva érzem ennélfogva magamat azon kérést intézni a tisztelt házhoz, hogy, miután a tisztelt ház a nyugdíj-élvezetet megtagadta még. a honvédek rokkantjaitól is, megtagadta azoktól, a kik vérzettek a hazáért, ellene állottak a haza ^ellenségeinek, a kiknek nagyrészben köszönhetjük, hogy az ország létezik, a nemzet él: ne jutalmazzák nyugdijakkal most azokat, a kik megtámadták a hazát, szövetkeztek annak ellenségeivel és körükben tehetségök szerint mindent, a mit tehettek
