Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-392

392. országos ülés május 15. 1875. 165 Most kérdem a minister urat: vajon ugy álla- I nak-e a dolgok, a mint informálva van? Miután jónak látta ez ügyet nevetségesnek tüntetni föl, és mintegy nagyfontosságot kerítve annak, hogy átadattak a törvényszéknek és bíróságnak: ha a dolog csakugyan lazítást foglalna magában, nem fogták volna őket az én sürgönyömre kibocsátani; de még a belügyminister ur sürgönyére sem lett volna megengedhető szabadon bocsátani; s hogy a csoportosulásról, tettlegességből^ egy szó sem lehet való: azt bizonyítja e levél. (Atalános élénk derültség és gúnyos nevetés.) Igenis, a legfőbb bizonyság, ha ezen levél hitelét nem méltóztatnak beszámítani, hogy a mi rendkívüli, az illetők szabadon bocsátattak; mert ha valaki lazítással vádoltatik: hiába sürgönyözünk, azt nem fogják szabadon bocsátani. Egyébiránt a belügyminister ur beszédének mulatságos részére csak annyit mondok, és ezt komolyan mondom, hogy megkezdetett az actio a vidéken a belügyminister modorában, melyet nemcsak idebenn a házban gyakorol naponként. Ott vannak a belügyminister ur egyes körrendeletei, melyekből kitűnik : mily boldog aera várakozik reánk. (Élénk helyeslés.) Csak annyit észlelhetünk már előre is, hogy igenis fogja hatalmának, — melyre oly nagyon vágyott — súlyát hivatalos közegei által éreztetni, és hatalmát megerősítendő, még a törvénytelen cselekményektől sem tartózkodik, — mint ebből a mostani cselekedetéből is látható, — hogy éreztesse a szabadelvű pártnak dicső kancsukáját. (Éljenzés a középről.) És ily dolgokat napfényre hozni az országház termében, ez egy részben nevetséges és mulatságos; másrészről oly fontosságot tulajdonit e dolognak: mintha már egyre-másra nyúznának és akasztanának a földosztók ott kint az alföldön. És az a legfőbb, mikor hivatkozik nagy hazánkfiának, Kossuth Lajosnak hazahívására megküldött fölhívásomra: mintha ez rá nézve épen nem megtisztelő lenne. (Közbeszólások a középről: Nem bizony!) És ez is a belügyminister veleszületett epésségének köszönhető; mert ha egyebünnen is tudomást szerezne magának: nagyon jól tudhatná, hogy például Biharmegye Vésztő községéből, (Fölkiáltások a középről: Nincs Biharban!) Pest, Csanád, Csongrád és egyéb vármegyékből is igen sok megtisztelő levél 1.500, 2.000, 3.000 aláírással küldetett Kossuth nagy hazánkfiának hazahívására. Tessék ezt is tudomásul venni; meg azt is, hogy ezt sehol sem vették lázitásnak; csak ott, a hol engem ismernek és tudják, (Atalános nevetés.) és a minister ur malmára iporkodtak hajtani a vizet, és még Torontálban, a hol igen jól tudják, hogy engem ártalmatlanná tenni szerintök nagyon szükséges dolog. (Nevetés.) Két szegény embernek a személyes szabadságáról van szó, a kik minden igazságos ok nélkül egyes embereknek önkénye, kedve szerint letartóztattak. (Nevetés.) Önök ezen mulatnak; no csak mulassanak; de majd eljő annak is ideje, hogy nem mulatnak. Végezetül még csak annyit akarok mondani, hogy a minister urnák eddig kiadott rendeleteiből nagyon is következtetést lehet vonni arr«t, hogy az országgyűlés befejezése után, a választások küszöbén, sok minden olyan fog történni, a mi még a Deákpárt körében sem történt meg, és történhetnek majd olyanok, hogy hivatalos nyomás, hivatallal való visszaélés igen sokunkat, talán még édes magamat is hűvösre kívánná tenni. (Zajos nevetés.) A. minister urnák szabadelvüsége s pártjának buzgóságától kitelik, hogy még ily dolgokat is eszközöljön kénye-kedve s utoljára czcljának elérésére, hogy ártalmatlanná tegye az ellenzék szószólóit. (Nagy nevetés) Természetesen, hogy akkor azután önök meg fognak elégedni a jövő választásokkal ; de ugyhiszem, hogy az igazság istennője őrködni fog hazánk fölött. A ministeriumnak és társainak erőszakoskodásával szemben önnek minister ur válaszával nem vagyok megelégedve, és minthogy előre is látom, a minister ur nagy pártjának nevetői már előre is biztosítják „a tudomásul vételt" : azért én mégis interpellatiom tárgyaltatását kérem a tisztelt háztól. Tisza Kálmán belügyminster s Tisztelt ház! [Halljuk] Halljuk!) Azt hiszem, föl vagyok mentve attól, hogy a tisztelt képviselő urnák feleljek; csakis ott, a hol feleletemet félreértette, félremagyarázta: akarom helyreigazítani, illetőleg figyelmeztetni arra, hogy Biharban s más helyeken, a melyeket fölhozott: sehol sem gyűjtöttek aláírásokat földfölosztás ígéretével. Ezt a kis különbséget ne tessék feledni. (Atalános élénk helyeslés.) A másik, hogy én igenis két szegény embernek szabadságbeli sérelmét nagyon fájlalom és résztveszek nagyon abban : ha félre vezetett emberek szenvednek; de azért felelős nem lehet más, mint az, a ki őket félrevezette. (Atalános élénk helyeslés.) Különben pedig: hogy mi minden fog történni ? erre nézve azt kívánom megjegyezni, nem a képviselő urnák, hanem a tisztelt háznak, hogy igenis a mig e helyen leszek és erőmtől telik: meg fog történni az, hogy a törvények mindenkivel szemben érvényben fognak tartatni, és minden esetben a rendes bírósági eljárás minden törvény ellenes cselekvény ellenében érvényesíttetni fog. (Atalános élénk helyeslés.) Elnök ; Tudomásul veszi a tisztelt ház Majoros képviselő ur interpellatiojára adott válaszát a belügyminister urnák? (Tudomásul veszszükl Szavazzunk ! Néhány hang a szélső bal oldalon: Nem szükséges! Szavazzunk \) Szavazás kívántatván, fölkérem azokat, a kik tudomásul veszik : méltóztassa-