Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-392
392. országos ülés május 15. 1875. 163 Elnök; Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Molnár Antal előadás Van szerencsém az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentését tisztelettel benyújtani az 1874. évi XXXIII. törvényczikk átmeneti intézkedéseinek pótlásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem: méltóztassék annak kinyomatása, szétosztása és napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A jelentés kinyomása és szétosztása már meg is történvén, a központi bizottság ezen jelentésének tárgyalása a legközelebbi ülés napirendjére fog kiíüzetni, a mely legközelebbi ülés napját a tisztelt ház még a mai ülés folyama alatt fogja meghatározni. Eötvös Károly előadó: Tisztelt ház! A mentelmi bizottság Popovich-Desseanu János mentelmi ügyét tárgyalta. Véleményes jelentését van szerencsém benyújtani azon kéréssel": méltóztassék azt kinyomatni, a tisztelt háa tagjai közt kiosztatni, és annak idején a napirendre kitűzni. Elnök: Ezen jelentés ki fog nyomatni, a tisztelt ház tagjai közt kiosztatni, és a jövő hét valamelyik napjára napirendre tűzetni. Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt képviselőház! Mielőtt a napirendre térnénk, óhajtok válaszolni azon interpellatiora, melyet a tegnapi napon Majoros képviselő ur hozzám intézett. (Halljuk!) Azt csak mellékesen jegyzem meg, mint reám nézve mindenesetre igen megnyugtató körülményt, hogy miután már tegnap fölszólalván, jeleztem, hogy az ügyről tudomásom van: a tisztelt képviselő ur fölolvasott interpellatiojának egy pár tételét utólagosan kitörölte. (Mozgás.) A mi magát a dolog lényegét illeti, engedje meg a tisztelt ház, hogy elmondjam a történteket. (Halljuk]) Még márczius 2 9-én történt, hogy egy Kovács Ferencz nevű zentai lakos egy Pisze nevű dobossal átment Csóka nevű községbe Torontálmegyében, látogatás czimén; de azután a délutáni órákban kimentek az utczára, és ott igyekeztek a népet összecsőditeni, a nép közt nyomtatványokat osztottak szét, és az egyik nyomtatványnak aláírókat íigyekeztek szerezni. Ezen nyomtatvány egy Kossuth Lajost hazahívó levél. Nem ebben fekszik a dolog lényege ; hanem abban, a mi valóban még arra nézve is, kihez a levél intéztetett, egy általa bizonyosan meg nem érdemelt mcggyaláztatás, hogy tudniillik az aláírásokat azzal íigyekeztek szerezni, hogy azt mondották a népnek, hogy ha ő hazajő : föl fogja osztatni, meg fogja szüntetni az uradalmakat, és azok közt fogja fölosztani, kik a hazahívó levelet aláírták. (Mozgás.) Ez történt márczius 29-én. Április 20-án ugyanazon zentai lakos ismét átjött azon községbe, és ismét hozott azon nyomtatványokból 50 példányt, — azt mondván, midőn azután kérdőre vonatott, hogy csak tévedésből hozta magával azon nyomtatványokat, — és izgatásait folytatta, minek következése azután az lett, hogy a járási szolgabíró őt letartóztatta, (Helyeslés.) és a kihallgatások folyamán sültek ki azok, miket elmondottam ; mert tanúvallomások vannak rá, hogy minő indokokkal ügyekezett aláírókat szerezni. Hanem már addig is mutatkozott az izgatásnak hatása anynyiban, hogy egy 60 — 80 egyénből álló tömeg a községházát, hol az iskolaszék épen együtt ült, nagy szidalmakkal és fenyegetésekkel megrohanta, végzések hozatalát követelte saját inye szerint, és az ott jelenvolt iskolaszéki elnököt azzal vádolván, hogy a Kovács-féle izgatásra ő figyelmeztette a szolgabírót: elannyira fenyegette, hogy a testi bántalmazás elől csak nagynehezen, szökés által birt menekülni. Igen természetes, a járásbeli szolgabíró azon mozgalom kolomposait is elfogatta, és mindkét rendbelieket a náluk talált irományokkal kötelessége szerint átszolgáltatta. (Helyeslés.) Azt hiszem, tisztelt ház, hogy ha egy tisztviselő a birtokbiztonságot veszélyeztető, és ez által az állam különböző osztályaihoz tartozó polgárok közti egyetértést is veszélyeztető izgatást elkövető egyéneket letartóztatja; ha a mozgalom kolomposait, mely a hatóságot támadja meg durva erőszakkal: akkor nem lépett túl hatáskörén, de sőt elutasithatlan kötelességét teljesítette, teljesítette egészen correct módon, — midőn a letartóztatottakat az illetékes bíróságnak adta át. (Átalános élénk helyeslés.) De azt kérdezhetné valaki a tisztelt ház kebelében, hogy minők voltak tehát ezen nyomtatványok? Ezekre nézve a tisztelt ház engedelmével nem fogok nyilatkozni; nem fogom nézetemet elmondani azért, mert miután mindezek a rendes bíróság előtt vannak: azt gondolom, helytelen volna tőlem azokra vonatkozólag itt véleményt mondani, és a ház véleménynyilvánítását provocálni: a mi némileg a birói eljárásnak praejudicálna. (Helyeslés.) De ha ettől tartózkodom is, mert kötelességemnek érzem tartózkodni: ez nem zárja ki azt, hogy ne jelezzek annyit, hogy azon irományoknak küldője maga aligha egészen nyugodt volt azoknak helyessége felől, mert, mint bőrféle (Zaj. Derültség.) nyomatokat adta föl azokat a postán. S különben is azt gondolom, hogy a tisztelt házat fölvilágosithatom annyiban, hogy ki volt azon nyomtatványoknak elküldője, ki irta alá azon szózatot, melyet ott osztogattak; s ezt tehetem annyival inkább, mert az irományok közt eredeti levele is megtaláltatott, (Halljuk! Halljnk\) a melyheD az elején, — igaz, — igen szomorúan panaszkodik, hogy ott, a hol eddig minden ember hallgatott ő reá: most már barátja is alig van; (Derültség.) azonX
