Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-391
152 391. országos ülés május 14. 1875. raány, és illetőleg pénz ügy minister, valamint más szakministerek által a nyugdijaknak törvénytelen kezelése által okozott károk ne téríttessenek meg, adassék átalános határozatlan fölhatalmazás, és legfölebb az állam utaltassák az illető egyesekre : a mi természetes, az államkincstárnak nyilvános károsodását előmozdítónak tekintendő. Én tehát, tisztelt ház! részemről ezen kérdést sokkal fontosabbnak tekintem, semhogy a fölött könnyű szerrel — ngy lóháton — keresztülmenni lehessen ; mert miután, a pénzügyminister ur előadása szerint, két határpont fog előállani, a mely részint az 1870-diki IX. törvényczikkben, részint a bizottság által jónak látott körvonalozáson alapszik, hogy tudniillik a háznak 1870. márcziusi határozata némileg kifejezést talált a bizottság határozataiban, a hol az 1867. márczius 10-dike előtti nyugdíjazásokról van szó, és a hol ezekre később oly nevezetes határozatokat véleményez, melyek a nyugdijasokra, nem a jogosultság, hanem bizonyos politikai szempontok figyelembevételével, vonatkoznak: épen ezen kérdés méltányos, komoly megfigyelésével ne méltóztassanak oly könnyű szerrel elvetni Madarász József tisztelt képviselőtársam határozati javaslatát; mert itt teszszük le alapját annak, hogy később a ház rendszeres nyugdíjazás iránti törvényt hozhasson, s addig is az 1866-dikbeli, a közös pénzügyministerrcl megállapított rendszer fog gyakoroltatni; a mi által Magyarországra nem három millió, hanem ennél jóval több adóteher fog háramolni. E részben, mielőtt bevégezném fölszólalásomat, bátor vagyok különösen a pénzügyminister ur figyelmét fölhini, hogy az 1871-diki nyugdij-tárgyalások alkalmával Ghyczy Kálmán akkori képviselő ur ezen ügyre vonatkozólag igen terjedelmes határozati javaslatot adott be, a melyet azonban akkor tárgyalásra nem méltattak, a melyben ki voltak emelve különösen azon határpontok, a melyek az 1848. előtti nyugdíjjogosultságot, valamint 1848-on innen a központi közegeknek és másoknak nyugdíjjogosultságát tárgyazták. Azonban ez nem került tárgyalás alá. Későbben 1871-ben Julius 21-dikén magam voltam bátor határozati javaslatot beadni, a mely vonatkozott a nyugdíj-rendszerre. Tüzetes fölszólalásban egyúttal bátor voltam figyelmeztetni a tisztelt házat, hogy 1848-ig fönállott egy közös nyugdijalap, a mely akkor több mint 100 millió frthól állt, és kérdeztem : hogy mi történt ezzel? Miután Magyarországon is voltak a bányászatnál és más kincstári helyeken alkalmazott egyének, kik ezen alapba, mely Bécsben kezeltetett, a szokásos taksákat befizették, hogy ezzel mi történt ? Hogy tisztázható-e ezen ügy, vagy nem? Vagy a legroszabb esetben az 1867. évi márczius elsejétől nyugalmazott egyének a közös nyugdij-alapból fizessenek, mert az, hogy Magyarország ezen nyugdijterhet továbbra is hordja: az sem az osztó igazsággal, sem Magyarország vagyoni érdekével össze nem egyeztethető, ügy, de ezen határozati javaslat, mint rendesen, Lónyay akkori minister egy válvonitására és azon szavaira, hogy maradhat: tárgyalás nélkül maradt, következőleg most ott állunk, hogy ezen ügy tüzetes tárgyalást igényel. Ezeket csak azért említem föl, hogy már azóta nemcsak Ghyczy Kálmán, hanem mi is ezen oldalon beláttuk a nyugdijak rendezésének szükségét, s miután ez el nem odázható : kérem a tisztelt házat, méltóztassék a zárszámadási bizottság véleményének elvetésével Madarász képviselőtársam határozati javaslatát elfogadni. Elnök í Szólásra nem lévén senki fölírva, következik a szavazás. Méltóztassanak azonban előbb meghallgatni a két határozati javaslatot, a melyet Molnár György előadó ur a zárszámadási bizottság részéről fölolvasott, és a melyet Madarász képviselő ur nyújtott be. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a határozati javaslatokat.) Elnök: Két egészen egymással ellenkező határozati javaslatról lévén szó; az egyik elfogadásával a másik természetesen mellőzve van. Kérdeni fogom tehát a tisztelt házat: hogy méltóztatik-e a zárszámadási bizottság részéről beadott határozati javaslatot elfogadni : igen vagy nem? A kik elfogadják a zárszámadási bizottság részéről beadott határozati javaslatot, azokat kérem : méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség ezen határozati javaslatot elfogadván, Madarász képviselő ur indítványa mellőztetik. Molnár György előadó: Tisztelt ház! Az 1867. évi márczius 10-ik napját megelőző időben nyugdíjazott egyének jegyzékében oly nyugdíjas, kit az 1870. márczius 22-ikéről 1626. szám alatt kelt képviselőházi határozat szerint nyugdij nem illet: két egyén találtatik, úgymint Bogyay Lajos és Gerzon Antal. Ezekre nézve a bizottság azt indítványozza, hogy a belügyminister fölhívandó volna a ház által, hogy Bogyay Lajos és Gerzon Antal részére fönt kijelölt többletek további fizetését szüntesse be; a részökre azon időpontból kezdve, melytől a többi hason kathegoriákba tartozó hivatalnokok részére be lett szüntetve a fizetés: illetéktelenül kifizetett nyugdijak visszafizettetését is eszközölje. (Fölkiáltások: Hol van ez ?) Ezen határozati javaslat a jelentés 19-ik lapján foglaltatik. Bogyay Lajos részére a többlet 875 frt, Gerzon Antal részére pedig 1.556 frt 66V2 ^ rWächter Frigyes jegyző (olvassa a határozati javaslatot.)
