Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-388
104 3K8. országos ülés május 11. 1875. tornái lesznek. Mi fizetjük tehát a garantiák roppant kamatjait; hasznát azonban leginkább a sógorok élvezik, valamint ők veszik az épités nyereményeit és a követelt kárpótlások hasznait is: miután vállalkozók, pénzbeszerzők és részvényesek leginkább közülök kerültek és kerülnek ki. Ezek az okok, tisztelt ház! melyek a kamatgarantia terheit máris elviselhetlenné tették, azokat mi kárpótlási kegyajándékokkal nem szaporíthatjuk ; mert azt téve deficiteink örekbedésétől mentesülni solsa se fogunk ; már pedig elvitázhatlan tény, hogy a tegnap elfogadott vasúti törvények, valamint a jelenleg tárgyalás alatt lévő fölhatalmazások a máris 16 milliónyi évi kamat-garantiát több milliókkal fogják fokozni, s fokozandják, nézetem szerint, okadatolatlanul : mert nem hiszem, hogy létezik állam, mely az ily természetű, az ily szerződésellenes követéleseket megtéríteni hajlandó lenne. A jelsző, melyet zászlajára tűzött az uj kormány: a „takarékosság" volt j azonban én ezen és az ezt előzött törvényjavaslatokban épen az ellenkezőjét látom inaugurálva oly indokolatlan s képzeleti követelések elfogadása által, melyeket még a volt kormányok is haboztak elfogadni és a törvényhozás elébe hozni. Móricz Pál képviselő ur azt monda, hogy vasutaink ügye hasonlít egy sokat érő gazdag örökséghez, melyet kevés adósság terhel, s melyet az örökösnek tisztáznia kell. Igaz, csak hogy hibásnak tartanok az örökös oly eljárását, mely szerint az ez iránti alkudozás megkötését nem maga végezné, hanem jószágigazgatójára bízná. Pulszky Ferencz képviselő ur kereste az okokat és hibákat, melyek a bajt előidézték, s monda, hogy a, kormány gyógyítani akarja a bajt. Csak hogy én azt hiszem, tisztelt ház! hogy ha mi a hibák elkövetőit soha felelősségre nem vonjuk, ha az okozott károk megfizetésére senkit soha rá nem szorítunk: az ily hibákat gyógyítani, s ismétlését meggátolni nem fogjuk. Fölhozta Pulszky képviselő ur Oroszország példáját, előadta, hogy mily gyorsan váltakoztak ott az igen derék, de kevéssé szakértő ministerek, valamint emliíé a külföldi szakemberek előszeretettel való alkalmazását. Ugy de, tisztelt ház! azzal a mi viszonyaink képét mutatta föl, hisz ilyformán mentek nálunk is a dolgok a múltban, s azért vagyunk olyan nagyon muszkául; de különben is, nézetem szerint, a közlekedési minister urnák megadni véleményezett fölhatalmazás koránt sem erősitné, de sőt inkább lefegyverezné a tolakodó vasuttársnlatok indokolhatlan követeléseivel szemben; mert mig azok az egész nemzet képviseletével látják magokat szembe állíttatva, mig 400 egynéhány képviselő jóváhagyásával remélhetnek csak valamit nyerni: bizony rnyal kevésbé lesznek követelők ; mintha csak egy ministerrel alkudoznak ? kiről tudják, hogy a végérvényes elintézésre teljhatalmat nyert. Én részemről megbizom jelenlegi közlekedési ministerünk hazafiságában; tudom, hogy a haza érdekeit szem elől téveszteni nem fogná; de épen azért, mert ily törekvéseinek erős háttéri támaszt óhajtok adni, a fölhatalmazást csakis az alkudozásra vagyok hajlandó megadni, a végleges helybenhagyást és sanctiot a törvényhozásnak hagyván föl; s azért csatlakozom gróf Apponyi Albert képviselő ur határozati javaslatához, s a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. Éa részemről kimondom, hogy ily tág értelmű fölhatalmazást soha semmi nemű kormánynak megadni hajlandó nem vagyok. Hollán Ernő : Tisztelt ház! Én részemről a törvényjavaslatot elfogadom a részletes tárgyalás alapjául: mert meg vagyok győződve, hogy a függőben lévő vasúti kérdések lebonyolítása legkönnyebben fog eszközöltetni azon utón, melyet a ininisterium választóit, mert a gyakorlati megoldást igen megkönnyíti az: haimminens esetekben a ministerium véges jogérvényesen határozhat. Nem is azért szólalok föl; hanem inkább azért, mert én is Pulszky Ferencz tisztelt barátommal teljesen egyetértek arra nézve, hogy a mikor a garantia-f ölem élés következtében nagyobb terhet vállalunk: az országnak jogában van követelni, hogy tisztán megmagyarázzuk, honnét, miből eredtek ezek a károk, ki volt azoknak okozója ; hogy ebből, ha más nem, legalább tanúságot lehessen jövőre szerezni. Azért én részemről nagy hibának tartanám, ha ezen alkalommal akár a kormány közegei, akár mások által elkövetett inconventiák elhallgattatnának, a mint meg vagyok győződve, hogy ez a jelenlegi kormány intentiojában egyátalában nem lehet. A mi különösen azon forrásokat illeti, a melyekből a bajok eredtek, s melyek azon helyzetet idézték elő, hogy most utólagosan, kiegyenlítésről van szó : azokat Pulszky Ferencz tisztelt barátom megérintette ; s legyen szabad ugyanahhoz a gondolatmenethez csatlakozva, legjobb tudomásom szerint, némi felvilágosításokkal szolgálni. Méltóztatnak emlékezni, hogy a programmok kívánása és kérése nem uj. Midőn 1867-ben megalakult a kormány, az első az volt, hogy programmot kértek és gróf Mikó Imre akkori közlekedési minister úrhoz intéztetett a kívánság, hogy mutassa be programmját: ő megtette ezt 1867 június havában; itt a háztan proclamálta nézeteit, és kijelentette azon alkalommal, hogy az eddig ismert rendszerek egyikéhez sem ragaszkodik föltétlenül. De ha mégis rendszert kellene megnevezni : az más nem lehet, mint az olcsó és gazdaságos vasút építési rendszer, így történt az tisztelt ház, hogy a kormánynak eredeti intentioja volt, az országban a vasutakat olcsón és gazdaságos módon előállítani; később, a mint
