Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-388

388. országos ülés májos 11. 187;>. 105 Pulszky Ferencz képviselő ur is érintette, személyváltozások állottak elő. Pulszky Ferencz (közbeszól:) Oroszországban ! (Élénk derültség.) Hollán Ernő: Igen természetes, hogy a személyváltozással nézetváltozás is állt be, és igy megtörtént, hogy a vasúti épitkezések vezetésére nézve uj szabvány-tervezetek adattak ki, melyeknél fogva kívántatott, hogy a tisztán gazdasági egyszerű vasutak helyett az ezentúl építendő vasutak mint elsőrendű vonalok építtessenek, az elsőrendű vonalok minden requisitumaival elláttassanak. így megkívántatott azután, hogy minden vasútnál, az eredetileg fából tervezett hidak átalában szilárdabb anyagból készült műépitményekkel cseréltessenek föl; megkívántatott, hogy a hidak átalában kőből és vasból építtessenek; megkívántatott ezen kívül, hogy a pályaudvarok nagyobb kiterjedésben, az állomások nagyobb számban és területen az állomási épületek minden osztályzatban földszint helyett egy emelettel épittessenek. Legtávolabbról sem akarok bírálatot mondani a fölött : vajon az első nézet volt-e helyesebb, vagy a második, sőt hajlandó vagyok azt mondani, hogy a második nézet volt a helyesebb, mely az eredeti szabvány terveket megváltoztatta; csupán azt az egyet kívánom kijelenteni, hogy ha a kormánynak eredeti megállapításához képest, a későbbi változtatás következtében, több munka teljesítése vált szükségessé : ezt nem csak közönséges jogi fogalmak, de az engedélyokmányok világos határozata szerint is az állam tartozik megtéríteni. Ha pedig ennek a substratumát veszszük és azt kérdjük: vajon ebből az államra kár háramlott-e, vagy sem? én határozottan merem állítani, hogy ebből kár az államra nem háramlóit. Csak egyet akarok még megjegyezni, mennyiben tisztelt barátom mellesleg megérintette azon terveket, melyek bemutatva lettek. Nekem ugy látszik, — mert sokszor hallottam ezen eszmét, — mintha itt valami félreértés léteznék az iránt, hogy mi az a Generál-Projekt és Detail-Pfojekt? Nekem ugy látszik, hogy ezen félreértés többször zavart idézett már elő és én azt akarom megjegyezni, hogy az a Generál-Project, melynek alapján a concessiok kiadattak: nem oly fölületes valami, mit a kormány közegei annak idején csak azért fogadtak volna el a tárgyalás alapjául, hogy magokat azon fölületes munkával könnyen túltegyék azon teendőkön, melyek rajok bizva voltak. Generál-Project alatt vasúti műnyelven olyan átalános tervezetet értünk, melyet az európai praxis átalában elfogadott, s a hivatalos tárgyalás substratuma gyanánt alkalma volt elismerni, hogy mióta vasutak építtettek, s mióta az államok arra utalva lettek, hogy a magánipart a vasútépítés körébe KÉFV, H, NAJLÓ. 18|J XVII. KÖTET. bevonják: kénytelenek voltak megnyugodni a Generál-Projektekben , és nem követelhették azt, hogy a magán-vállalkozók az utolsó részletekre kiterjeszkedő fölötte költséges detail-terveket mutassanak be. Ezt csak közbevetőleg jegyeztem meg, és igen sajnálom, hogy egyrészről az igen tisztelt háznak tárgyalási rendje, másrészről becses és drága idejére való tekintettel ezen eszmét alaposan ki nem fejthetem. Egyébiránt arról biztosithatom a tisztelt házat, hogy ha csak egyetlenegy esetben —• hiszen az előterjesztések ide fognak kerülni — az tűnnék ki, hogy a kormány közegei fölületes, hiányos, hibás eljárást követtek és ennélfogva károkat okoztak volna, melyeket utólagosan kénytelenek vagyunk megtéríteni: azon eljárás bennem védelmezőre találni sohasem fog, s a magam részéről e tekintetben sem egyént, sem hivatalt kímélni nem akarok. Egy másik nevezetes momentum, a mi a kártérítéseknél szintén szerepel a: „casus fortuitus", a „vis major". Erre nézve is kötelességemben áll, hogy a tisztelt ház előtt kifejtsem: mily álláspontot foglalt el a ministerium kezdettől fogva hasonló esetekkel szemben és hogy ezzel kapcsolatosan kifejtsem azt is: mennyiben találom én jogosultnak és méltányosnak, hogy hasonló esetekre támasztott követelésekre mennyi figyelem legyen. Én részemről azon nézetben vagyok, hogy a vállalkozó méltányossági szempontból aránylagos kártérítésre igényt tarthat azon esetben : ha elemi csapások, járványok s áradások a munkálatok folyamát nagyon megnehezítették; vagy pedig ha saját hibájukon kívül senki által előre nem látott, vagy minden emberi számításon kivül oly építési akadályok forognának fön, melyekre nézve az erélyes és óvatos ellenintézkedések megtétettek ugyan, de a melyeket mindamellett elhárítani nem lehetett. A ministerium ilyenekre nézve azon álláspontot foglalta el, hogy az engedélyezendő vasutak költségeinek kiszámításánál nagyobb elemi csapások czimén csak annyiban engedte a költségeket fölebb emeltetni : a mennyiben azok beállhatására, a talaj minősége után bizton következtetni lehetett. Ellenben figyelmét soha ki nem terjesztette nagyobb elemi csapásokra, melyek minden biztos számitáson kivül esvén a rendes dotationak tárgyát nem képezhetik. S ez a fölfogás szintén egészen helyes ; mert ha hasonló esetek be nem következnek: akkor a czimökön fölszámított pótlékok merőben fölösleges kiadásokat képeznek; ellenben ha még bekövetkeznek, bármennyire fölszámiták a pótlékot: a vállalkozók reclamatioi mindamellett el nem maradnak, s azért helyesebb elvileg abban megállapodni, hogy nagyobb elemi csapások az eredeti költségvetésben föl ne számíttassanak, és csak utólagosan, az építés teljes befejezése után, valódi mérvök és kiterjedésük sze14