Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-360
78 at>0. oiszáges ülés ápril 7. 1875. mely azon adóktól váratik. Ha olyan tárgyakra vetünk adót, melyek már előre láthatólag is nagyon keveset fognak hozni; mig másrészt a, közönségre nézve igen kellemetlen ellenőrzési szabályokat és egyéb költséges intézkedéseket tesznek szükségessé: akkor azt hiszem, hogy a két szempontot mindenesetre számba kell venni, és egymással meglatolni; s ha nem várunk azon tárgyak megadóztatásától sokat: nem kell azon adót behozni. Oly tárgyra pedig, mely egyátalán nélkülözhető, — és ezt csak átalánosságban mondom, nem csupán a czimeradóra vonatkozólag, — nem tartanám czélszerünek luxusadót behozni; mert ennek az lenne az eredménye, hogy az illetők nem használván azon dolgokat, melyek meg vannak adóztatva: az adó nem hozna semmit. Ezen szempontot tartom tehát én szem előtt akkor, a mikor a luxus adóról van szó, és c tekintetben Angliának példája csakugyan nagyon illustrálja a dolgot; mert a tisztelt képviselő ur tudhatja, hogy ezen adónem ottan is, ámbár régen be van már hozva: évről-évre kevesebbet hoz. Nem emlékszem ugyan biztosan a statistikai adatokra, és számokat nem idézhetek, de annyit bátran mondhatok, hogy Angliában ezen objectum nagyon bőven meg van; mert azt ott sokkal jobban használják, mint a czimereket, gazdagabbak is az emberek, mint nálunk : és abban a gazdag Angliában évrőlévre kevesebbet hoz ezen adó, ugy, hogy — ha jól emlékszem, -— ma 4- vagy 5 ezer font sterling az, a mit hoz. Ezt a mi viszonyainkhoz hasonlítva, azt gondolom, hogy a czimerek nem képezik a behozandó luxus-adónak oly tárgyát, a melyből valami nagy jövedelmet várhatnánk és remélhetnénk a kincstár részére. Egyébiránt ha áll is, hogy lehet még luxusadókat behozni, ha áll egyikére-másikára azon czikkekuek, melyeket még megadóztatni lehet: akkor azokra is lesz igenis szükségünk, akkor azokat nem mint ezen megadóztatás pótlékát fogadnám el, — az esetben is, ha elfogadnám — hanem akkor is azért hoznám javaslatba; mert minden téren igyekezni kell, a hol csak lehet, a jövedelmek szaporítását elérni. Ezen szempontból én a tisztelt házhoz azon kérést vagyok bátor intézni, szíveskedjék a második fejezet czimét elfogadni, és a részletes tárgyalást folytatni. (Élénk helyeslés a középen.) Elnök: A második fejezet czimére, mely így szól: „A vadászatra használható fegyverek megadóztatásáról " 3 Irányi Dániel módositványt adott be. Beőthy Algernon jegyző {újra olvassa a módositványt.) Elnök s A kérdést ugy fogom föltenni: hogy elfogadja-e a tisztelt ház a második fejezet czimét az adóügyi bizottság szövegezése szerint? Elfogadás esetében Irányi Dániel módositványa mellőztetik. (Helyeslés.) Ezeknélt'ogva fölkérem azokat, kik a második fejezet czimét elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, és igy a módositvány mellőztetett. Szeniczey Ödön jegyző" (olvassa a 19. §-t.) Mocsáry Lajos: Tisztelt ház! A fegyverek és átalában a vadászat megadóztatásáról szóló törvény, nemcsak hogy valóban terhes lesz igen sokakra, különösen azokra, kik a népnek szegényebb osztályához tartoznak; de azonkivül annyi szekatúrát fog meghonosítani hazánkban, az úgynevezett „plackerei"-t, a mely egyik árnyoldalát képezte az absolutrendszernek és a Lajthán túli törvényhozásnak , hogy meg vagyok győződve, hogy a most tárgyalás alatt lévő, és valószínűleg megszavazandó adótörvény egyike lesz a leggyülöletesebbnek, és legtöbb bajt fog a közéletben a hivataloknak és bíróságoknak okozni. Czélszerünek vélvén ennélfogva, tisztelt ház, hogy ha már okvetlen szüksége van az államnak arra, hogy a vadászat, illetőleg a fegyverek megadóztatásának czimén valami jövedelmet létesítsen : azt ne azon az utón eszközölje, a mint a jelen törvény czélozza, hogy tudniillik a lőfegyverek után bizonyos összeg fizettessék adóképen; hanem, és ez volna a helyes ut, a lőport adóztassa meg. Legigazságosabban volna ez által a teher is elosztva, mert a ki nagyobb mértékben élvezi a vadászatot és használja a fegyvereket, többet; a ki pedig kevesebb mérvben élvezi a vadászatot és fegyverének használatát, az kevesebbet fog fizetni; holott most egyformán tartozik mindenki megfizetni vadászati taksáját és fegyverének adóját. Megvallom, hogy nincs tudomásom arról, hogy voltaképen hányadán vagyunk a lőporral ; mert a kitől csak kérdeztem, ugy a tisztelt ház kebelében-, mint azon kivül; mindenkitől azon választ nyertem : hogy nincs tudomása ezen czikk kezelésének mibenlétéről. Én ennélfogva bátor vagyok a tisztelt pénzügyminister úrhoz azon kérést intézni: méltóztassék e tárgy felől, a mely eléggé fontos közérdekeltségnek keltésére, és a melyet kevesen ismernek ugy a hazában, mint e tisztelt háznak kebelében: fölvilágosítást adni, hogy minő állapotban van tulaj donképen a lőporkezelés? Ha a tisztelt pénzügyminister ur szíves lesz e tekintetben fölvilágosítást nyújtani, engedelmet kérek a tisztelt háztól, hogy annak következtében észrevételemet, vonatkozással ezen törvényjavaslatra, megtehessem. Széll Kálmán pénzügyminister: A tisztelt képviselő urnák hozzám intézett kérésére azt vagyok bátor ezúttal válaszolni, hogy ezen árgy nem tartozik e törvényjavaslat keretébe. E térdés, ha jól emlékszem, az ipartörvény tárgyalása
