Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-360
70 360. országos ülés ápril 7. 187á. nám, hogy sokat veszekedtünk már egymással, de kérdem: megtörtént-e az már valaha, hogy nem csak egymás fölött, de mások fölött, tudniillik a választó polgárok fölött is Ítéltünk, azok fölött pálczát törtünk volna, azok fölött a kik ezen vagy azon képviselőt megválasztották , avagy megdicsértük volna azokat, a kik ezt vagy azt választották meg. Én ezen eljárás ellen tiltakozom a magyar nép választási jogának nevében ; tiltakozom azon tisztelet nevében, melylyel mindenikünk, a magyar nép, mint a képviselő-testület kútforrása iránt tartozik. (Helyeslés.) Egyébiránt mi a tisztelt képviselő ur érvelését illeti, erre nézve megjegyzem, hogy nem vette észre : hogy épen maga ellen érvelt s elfeledte, hogy ugyanazon nép, mely most bennünket kisebbségben hagy, őket is nyolcz éven át kisebbégben hagyta, és pedig ők akkor sem voltak mások, mint a milyenek most és most sem bírnak több tudással, mint azelőtt; hanem igenis, ha önöket azért választotta meg a nép, mert tudta, hogy mit akar : akkor bizonyos vagyok benne, hogy önöket az ujabb választásoknál oly kisebbségben fogja hagyni, mint a hogy megérdemlik: mert másként az a nép. önök saját érvelése szerint is, a tudatlanság bélyegét sütné önmagára. {Helyeslés a szélső hal oldalon) Németh Albert S A parlamenti decorumnak a házszabályain kM'ü van egy biztositéka. mely a képviselői collegialifásban, — hogy ugy fejezzem ki magamat, — a képviselői pajtásságban rejlik. Ha valaki a parlamenti decorumnak ezen ne nyulhozzámját tiszteli: az én vagyok; inert én tisztelt képviselőtársaim személye ellen a parlamentben soha föl nem szólaltam, és fölszólalni nem is fogok ; sőt kijelentem, hogy, a mit a szabad sajtóban bárkinek tetszik a tisztelt ház vagy annak pártjai és egyes tagjai ellen irni szenvedélylyel vagy jogosultan, a mint akaratos kedve jő: legyen az gustusa szerint; de hogy én sohasem osztozom abban, és sohasem hagytam jóvá azt, hogy ha hírlapi czikkekben képviselő képviselő ellen párt-szempontból ir: ezt bátran állithatom. De midőn ilyenek történnek, ennek aztán visszahatása a parlamentben is azonnal észlelhető. Áttérve a dologra, a Szederkényi Nándor tisztelt képviselőtársam által beadott módosítást én helyesnek tartom, és azért azt én részemről pártolom. Engedje meg nekem tisztelt barátom Móricz Pál; de én nem tartom disciplinált eljárásnak és nem tartom a képviselői pajtássággal összeférőnek, hogy ő most Szederkényi Nándor módositványa ellen oly modorban kelt ki, a mint azt tenni méltóztatott. Az előadó ur majd elmondotta volna észrevételeit, és a ház többsége elvetette volna a beterjesztett módositványt, Ezek a provocatiok nem szülnek jó vért, és gondoljuk meg tisztelt barátaim: hova fajul ez, ha mi a magyar parlamentben ily térre viszszük át a discussiot ? ha mi a választók jogosultságának latolgatásába, és ezen vagy azon személyek, vagy ilyen vagy olyan elvet viselők megválasztásának birálgatásába bocsátkozunk. Ez, tisztelt ház, nem szabad, és ez a parlamentale decorummal ellenkezik. Ép azért szólaltam föl ily modorban én, mert azt a decorumot sohasem sértettem meg, sohasem fogom megsérteni; és most is kérem Móricz Pál képviselőtársamat, hogy ezt mint jóindulatom kifejezését méltóztassék venni. Elnök : Mindenekelőtt bátor volnék kérni a tisztelt házat, hogy méltóztassék e kérdést, melyvalóban nem tartozik a most tanácskozás alatt lévő tárgyhoz : az eddig mondottak által befejezettnek tekinteni, (Átalános helyeslés) és méltóztassanak belenyugodni, hogy a rendes tárgyalásra áttérjünk. (Helyeslés.) Csernátony Lajos: Bocsánatot kérek a tisztelt elnök úrtól; de én kénytelen vagyok pár szót mondani arra, a mit Németh Albert tisztelt képviselő ur említett, s a mivel én tökéletesen egyetértek. Szederkényi Nándor (közbeszól :) De nem követi! Csernátony Lajos: De követem, ha nem provocáltatom, hanem ha provocáltatom: akkor nem követem. Ez természetes. Én is azt tartom, hogy akár az előttem szólott képviselő ur szavát használva, a képviselők közti jó pajtásság szempontjából, akár, — a mint én formulázom, — a parlament tagjait megillető egymás megbecsülése szempontjából, bármily párthoz tartozom is, kell hogy a különben jogos és a kellő perezben visszatarthatatlan szenvedély is bizonyos határokat ismerjen az ember meggyőződésének nyilatkozataiban. De hogy ha önök maguknak szabadságot vesznek mindegyre a legélesebb kifejezéseket használni, ha, — mint tisztelt képviselőtársaink egyike a szélső bal oldalon, — más képviselőket a ház ezen vagy a másik oldalán ülőket ugy kívánják föltüntetni, mint a kik a népre ráfogják, hogy az tudatlan : megbocsássanak, hanem akkor igen nagy keresztényi szelídség kell ahhoz, hogy az ember minden alkalommal azt mondja önökről, hogy nem tudják, vagy nem akarják tudni, mit fejeztek ki, és nem kell az ilyenekre felelnünk. Maradjunk meg minden oldalról, — én is szivemből óhajtom. — maradjunk meg az egymás elleni harezban a lovagiasság határai közt. Meg lehet e határokat tartani; az „Ellenőr" is megtartja. (Ellenmondás a szélső bal oldalon) Néha hetek, hónapok alatt egy hangot sem szól önök ellen, és