Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-360

3fiO. országos ülés á|irü 7. 18TS. 71 lia azután egyszer megszólal: akkor önök jajgatnak, az igaz, (Élénk derültség a középen. FölldáUások a szélső bal oldalon: Dehogy jajgatunk!) és megbotránkoznak azon, hogy az „Ellenőr", vagy mi itt a házban önök ellenében élesen nyilatkozunk. Kinek: Kérem a képviselő urat: méltóztassék a tanácskozás alatt lévő tárgynál maradni. Csernátony Lajost Mindezek után ismétlem, hogy teljesen helyeslem a Németh Albert kéj)viselő ur által mondottakat, és biztosítva lehet róla, hogy ha az ő részükről megtartatik a kellő határ, a mint ő óhajtja: részünkről is megfog tartatni. Egyébiránt én Szederkényi képviselő ur módosiíványát nem pártolom. Elnök: A 16, §-hoz két módositvány adatott be, melyeknek egyikét Szederkényi Nándor, másikát pedig Körmendy Sándor képviselő ur nyújtotta be. Méltóztassék a tisztelt ház e két módositványt meghallgatni. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa a módositványolmt.) Elnök : A házszabályok szerint a kérdést ugy teszem föl : hogy elfogadja-e a tisztelt ház a 16. §-t az adóügyi, bizottság szövegezése szerint? Ha elfogadtatik : akkor a két módositvány természetesen elesik. (Helyeslés.) Azok, a kik a 16. §-t az adóügyi bizottság szövegezése részint elfogadják. méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség a 16. §-t az adóügyi bizottság szövege szerint fogadja el. E szerint a módositványok elesnek. Következik a 17._ §. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 17-ik §-í.) Lázár Ádám: Tisztelt búz! Miután a fölolvasott §. foglalja magában a bírságolási eljárás, illetőleg az illetékes közegek megállapítását: szükségesnek találom e §. helyett egy más, egy sokkal rövidebb és egyszerűbb eljárást biztosító módositványnak benyújtását. Vezet ezen módositványomra az, hogy, — a mint ez a törvényjavaslatnak a tisztelt pénzügyminister ur által beterjesztett indokolásából kitűnik, — egészen más közeget kívántak megbízni a kihágások megbüntetésével; nevezetesen az egyik pont eseteiben a pénzügyi igazgatóságot, a. másik pont eseteiben pedig az illetékes járásbíróságot, a mi azzal indokoltatott, hogy e törvényjavaslat az 1872 : VI. törvényezikk idevonatkozó intézkedéseivel összhangzásba hozassák. Már a tegnapi tárgyalások folytán kiderült az, hogy a vadászat körüli eljárást épen az korlátozza a legszembetűnőbben, hogy a kihágás miatti panaszok kizárólag csakis az illetékes járásbíróságoknál emelendők, a melyek részint távolabb fekvésök, részint fontosahb ügyekben való elfoglaltatásuk miatt ezen néha sürgős eljárást igénylő esetekben sem nem akarnak, sem nem képesek eljárni. Ha tekintjük az előttünk lévő törvényjavaslat szövegezését, ez még zavarosabbá, bonyolultabbá teszi az egész eljárást; mert ezen §-nak kezdete azt rendeli, hogy az illető a jelentést az elöljáróságnál tegye, ez pedig a pénzügyi közegekhez megy, innen az a) pont esetében a szolgabíró vagy polgármesterhez, HorvátSzlavonországban a megfelelő közegekhez ; a b) és c) pont eseteiben pedig az illető törvényszékekhez megy: tehát nem is a járásbírósághoz, hanem mindjárt a törvényszékhez. Hogy ezen §. fogalmazását, tekintettel az adóügyi bizottságban fölmerült véleményekre, nem eléggé szabatosan határozta meg a bizottság: az kitűnik első látszatra a §. elolvasása után. Ép azért, tekintettel a vadászati törvénynek 42. és 41. §-aiban foglalt határozmányokra, melyek közöl a 42-ik §. átalánosságban a járásbíróságokhoz utasított kihágásokról szól. s a b) és c) eseteiben itt is alkalmaztatni kívántatik, a 41-ik §. pedig az ily kihágásokra nézve három havi elévülési időt tűz ki, ha tudniillik a tett elkövetésétől számítva annyi idő óta panasz, kereset vagy följelentés nem tétetik; míg a jelen törvénjavaslatban •— nem tudom mi okból — a birságnak elévülése hat hónapra terjesztetik ki : föntartatván, hogy [ha vétség vagy bűntett esete forog fön, az ilyen büntetés alá esőkre nézve az illető büntető-törvény szabályainak alkalmazása; minthogy továbbá többször hangoztatott, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítását előmozdíthatjuk az által, ha az ily apróbb ügyek, milyenek a vadászati kihágások, a közigazgatási közegekre bízatnak; minthogy a jelen törvényjavaslat 17. §-a az a) pont eseteiben a szolgabirákhoz, a polgármesterekhez, Horvát-Szlavonországban az illető közeghez utalja a kihágások megbüntetését: nem látom át, hogy a b), c) pont esetei, melyek szintén ily pénzbirságról szóknak: miért utasíttassanak bíróságokhoz. Ugyanazért két iráányban vagyok bátor módosításomat ezen §. ellenében mind a czélnak megfelelőbbet, az eljárást gyorsítót előterjesztani s az egész szöveg helyébe merőben uj szövegezést vagyok bátor ajánlania következőkben: „a 17. §. helyett ez teendő: a 15. §-ban említett eseteket a jelentést tevő az illető községi elöljáróságnál jelenti be, mely nyolez nap alatt a bírság kirovása czéljából az illetékes szolgabírót, illetőleg polgármestert, Horvát-Szlavonországban az annak megfelelő közegeket tartozik értesíteni. Ha a panasz vagy följelentés a tett elkövetése napjától számítva három hónap alatt nem adatik be: a birságra nézve elévül. A büntetőtörvények alá tartozó esetekben az illetékességet és az elévülési időt a büntető-törvények határozzák meg." Bátor vagyok kérni, méltóztassék ezen módosítást, mint czélszerübb szövegezést elfogadni.