Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-359

40 359. országos ülés ápril (>. 1875. Paczolay János: Tisztelt ház! Tagad­hatatlan az, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényja­vaslat a házadóról szóló előbbi törvényeknél bő­vebb és némi tekintetben igazságosabb alapra is van fektetve. De kérdést nem szenved az sem, hogy még ezen törvényjavaslat sem áll az adó és egyátalában a pénzügyi tudományok jelenlegi szín­vonalán ; mert ha az adó, a mennyire csak lehetséges, igazságosan szándékoltatik fölosztatni : nem szenved kérdést, hogy az adótörvényeknek az egyes vidé­kekre és a vidékek egyes lakosainak vagyoni állá­sára mennél részleteseid) intézkedéseket kell ma­gukban foglalniok; mert csak ez esetben lesznek helyesek : mig az ellenkező esetben sajtok és az egyesekre nézve inkább elviselhetlenek lesznek*. Tagadhatatlan a pénzügyminister ur tegnap állított azon mondata is, hogy tökéletes adótörvé­nyeket, a melyek kulcsa ugy legyen megállapítva, hogy annak következtében senki igazságtalanul megróva ne legyen : nem vagyunk képesek fölta­lálni ; de abból, hogy tökéletes kulcsot nem lehet találni: nem következik az, hogy a tökéletest el­érni ne iparkodjunk, nem következik az, hogy ma­radjunk a régi adótételeknél, a melyek már a na­ponkint változó körülményeknél fogva is magukban foglalják az igazságtalanságot, Érezte ezt a nagy tudományú volt pénzügyminister ur akkor, midőn e törvényjavaslatot beterjesztette, mert már törvény­javaslatában a házadé kiszabásánál egy ujabb té­nyezőt vett szemügyre. Ugyanis szükségesnek tartotta tizennyolez vá­rosra nézve, a melyek eddig is leginkább voltak sújtva adóval, azért, mert e városok oly tényezők­kel bírnak, a melyek kérdésen kívül mind a mű­velődés, mind a vagyonosodás előmozditására nézve mai napság a leghathatósabb eszközölnek tekinten­dők : szükségesnek tartotta —• mondom — a volt pénzügyminister ur ezen tizennyolez városra nézve, mely eddig is házbéradót fizet és ennélfogva leg­inkább van adóval sújtva, azon okból, mert vasúti vagy gőzhajózási állomásokkal bírnak: még az előbbi adózásnál is magasabb adót megállapítani. Én a tisztelt pénzügyminister urnák a tör­vényben foglalt ezen intézkedését a magam részéről is helyesnek és tökéletesnek találom; de nem tart­hatom helyesnek azt, hogy miután a volt pénzügy­minister ur azt mondja, hogy a mely városok gőz­hajózási vagy vasúti állomásokkal bírnak, azon vá­rosok, a melyek eddig házbéradót fizettek és tíz ezer lakossal bírnak, 2%-al magasabb adót fizes­senek ; mert ha a vagyonosodásnak és a művelő­désnek emelését előidéző tényezőket vesszük figye­lembe: akkor kérdést nem szenved, hogy minden egyes tényezőt meg kell fontolni és szemügyre kell venni, hogy mennyire emelhető az adó minden egyes tényező alapján, S ha ez így van : akkor csodálkozom, hogy a volt pénzügyminister ur ugyan­azt az adóemelést hozta javaslatba, ha e tényezők­nek csak egyikével bír a város, vagy pedig, ha mindkettővel bir. Ha ugyanis mind a gőzhajózási, mind a vasúti állomások külön-külön tényezői a vagyonoso­dás és a művelődés előmozdításának : akkor kétsé­get sem szenved, hogy az ország azon lakosai, kik mindkét tényezővel birnak, magasabban rovandők meg, mint azok, kik csak az egyik tényezővel bir­nak ; és meggyőződésem szerint magasabban rovan­dők meg azok, a kik vasúti állomással birnak: mint, a kik egyedül gőzhajózási állomással birnak, minthogy a vasutakon a közlekedés és forgalom akadály nélkül föntartatik egész éven át, holott a gőzhajózásnál a forgalom téli időben legalább 2 — 3 hóig szünetelni szokott. Világos ebből, hogy kü­lönbséget kell tenni azon városokra nézve, hol mind a két tényező a vagyonosodásra közreműkö­dik, és azok közt, hol csak a tényezők egyike van meg. Ha megtekintjük azon beadványokat, melyek a vasutak fölépítése ezéljáből a tisztelt képviselőház­nak, különösen az első években benyujtattak, ta­pasztalni fogjuk, hogy az ország lakosságának leg­nagyobb része maga is meg volt győződve arról, hogy a vasutak a vagyonosodás előmozditására : szolgáló legszükségesebb tényezőknek tekintendők, és épen azért igen sok hatalmas ajánlat tétetett akkor azon tekintetből, hogy a képviselőházat an­nál könnyebben meggyőzzék arról, hogy nálunk a vasutak építése a vagyonosodás, e szerint az adó­képesség előmozdítására szolgál. S mit látunk e törvényjavaslatban? Azt, hogy a tisztelt pénzügyminister ur a vasúti és gőzhajó­zási állomásokat az országnak csak 18 városában találja oly eszközöknek, melyek a vagyonosodás előmozditására szolgálnak: mert ha a többi váro­sokra, vidékekre és falukra nézve is olyanoknak találta volna, mint hiszem, hogy olyanoknak kellett is volna találnia: a törvényjavaslatban bizonyosan ezen városokat, vidékeket és falukat is figyelembe vette volna az adó ezen szempontjából való kiro­vásánál. Hogy miért nem történik ez? Annak in­dokát nem ismerem; de bár csekély az adókirovás körüli tudományom, mégis tudom azt, hogy az oly eljárás, melynél ugyanazon factorok az egyenlő számú lakossággal biró városok egy részénél, mint a jövedelmet fokozok s e szerint nagyobb adóra ala­pul szolgálók, figyelembe vétetnek, a munkánál pe­dig egészen figyelem nélkül hagyatnak: az osztóigaz­sággal meg nem egyez. És épen ezen meggyőző­désemnél fogva ezen adótörvényjavaslat elfogadása ellen fölszólaltam a pénzügyi bizottságban fölszó­laltam akkor, mikor még az országban minden né­ven nevezendő adónem és különösen az egyenes

Next

/
Oldalképek
Tartalom