Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-359
359. országos ülés ápril fi. 1875. 41 adóknak igen nagymérvben való fölemelése szándékoltatott. Ekkor ezen eljárás sokkal szembetűnőbb lett volna, mint most: midőn tudniillik az egyenes adók az ország többi lakosaira nézve nem fognak azon mérvben emeltetni, a melyben szándékoltattak. Mindemellett is szó nélkül hagyni ez eljárást képviselői kötelességemmel megegyeztethetőnek nem tartom. Ennélfogva, miután köztudomásban álló dolog az, hogy az ország pénzügyeit leginkább e fölépített vasutak kamatbiztositási összegei és az állam által fölépített vasutakra fordított tőkék kamat terhei sújtják, s minthogy az sem szenved kétséget, hogy a vasutakból leginkább azok szedik a gyümölcsöket, a kik közvetlenül a vasutak mellett laknak és ott birnak: ezen indokokból, hogy a kik ily nagy jótéteményben részesülnek, c jótéteményekre megkívántató áldozatok födözéséhez is járuljanak: én azt az osztóigazsággal megegyezőnek tartom. De miután nem hiszem, hogy a házosztály- és házbéradót azon incidensből, mert az illető községek vasúti és gőzhajózási állomásokkal birnak, az igazságosan megközelítőleg lehessen fölemelni; ennélfogva tekintve azt, hogy a jelen országgyűlés határozatai csak a jelen országgyűlés tartamára terjednek ki, és tekintve, hogy az idő rövid arra, hogy ezen nagyfontosságú adótörvényjavaslatok ugy, mint azt jelenleg a tudomány igényei követelik, átalakíttathassanak : én azon kérést intézem a tisztelt pénzügyminister úrhoz, hogy a jövő évre benyújtandó törvényjavaslatnál részletesen is méltóztassék figyelembe venni az érintett nevezetes tényezőknek a vagyonosodásra, a polgárosodásra gyakorlott hatását, és azok szerint méltóztassék javaslatot tenni. Széll Kálmán pénzügyminister i Csak igen röviden kívánok a Paczolay képviselő ur által tett észrevételekre válaszolni, utalva egyszersmind azokra, a miket a törvényjavaslatra vonatkozólag már a tegnapi napon az ülés végén Teleszky képviselő ur fölszólalására szerencsés voltam elmondani. Nem akarok azok ismétlésébe bocsátkozni, csak azt akarom kijelenteni, hogy valamint nem tekintetett soha e törvényjavaslat a házadó gyökeres reformját előidéző törvényjavaslatnak: ugy én sem tekintem annak; nem tekintem oly törvényjavaslatnak, a mely által már megtörtént minden, a mit a házadó igazságosabb, arányosabb fölosztására nézve törvényhozási utón a fönálló törvények rendeleteinek módosítása által tenni kell. De igenis azt állítom most is, és Paczolay tisztelt barátom szives volt maga is elismerni, hogy ezen törvényjavaslat némely rendelkezése által mégis történik sok aránytalanság kiigazítása, igaz, hogy az államkincstár érdekeit is szem előtt tartva, a mit azonban — gondolom — a súlyos pénzügyi helyzet eléggé indokol. Nagyon lényeges aránytalanságot szüntet meg a törvényjavaslat 2, §-a, a KÉFV, n. HAJLÓ, lg|. XVI. KÖTET, mint ezt tegnap volt szerencsém kifejteni. Hogy ezután is merül föl még aránytalanság, az természetes ott: a hol kategóriákra való fölosztásról van szó. Ott, a hol határvonalat kell megjelölni, a melyen tul az adóláb kisebb, azon innen nagyobb, természetes, hogy az adók azon objectumainál, melyek a két határvonalokhoz közel esnek, a mint innen vagy tul vannak, fordul elő aránytalanság. Meg volt ez, meg van és meg lesz mindég, a hol kategóriák szerinti fölosztás fordul elő; s az ily subtilis aránytalanságokat a végletekig kiegyenlíteni akarni lehet és kell törekednie a törvényhozásnak ; de azt teljes mértékben elérni soha sem fogja. Egyébiránt nem szenved kétséget, hogy annak idején, valamint összes adórendszerünk, ugy a házadóra vonatkozó törvényes rendszabályok is gyökeresebb révisiot fognak igényelni. Elismerem, hogy azon irányban, melyet Paczolay képviselő ur fölhozott, szükséges, hogy történjék valami; de meg kell jegyeznem, hogy nagyon nehéz lesz ott is a határvonalat kellően meghúzni: mert minden község azért, mert vasúti állomással bir, még nem vonható a házadó tekintetében súlyosabb adózás alá. Csak azért, mert valamely községben gőzhajózási vagy vasúti állomás van, az egyéb factorok, mint a népesség, a vagyonosodás, a forgalom azonban hiányoznak, ez adó objectumai, azaz a házak értéke, valami lényegesen nem emelkedett mindenütt. (Helyeslés.) Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását, mely a mellett, hogy sok létező aránytalanságot megszüntet, a nélkül, hogy érzékeny adóemelést foglalna magában: a kincstár részére közel egy millió forintnyi szaporulatot fog előidézni. (Helyeslés.) Elnök: Senki sem lévén a szólásra följegyezve : az átalános vitát berekesztettnek nyilvánítom. Fölteszem a kérdést. Méltóztatik-e a tisztelt ház a házadóról szóló 1868: XXII. törvény czikk hatályának meghosszabbításáról és némely rendeletének módosításáról szóló törvényjavaslatot az adóügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) A ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a csimet.) Elnök: A törvényjavaslat czime ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az 1-80 §-t) Elnök: Ha nincs észrevétel . . . (Fölkiáltásoh a szélső baloldalon: Nem fogadjuli eV.) Szavazás kívántatván, kérdem a tisztelt házat, méltóz6
