Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-381
390 881. országos ülés május 4. 1875. sok: Fájt as uraknak a bizalom nyilvánítása.) Különben, ha a nem sikerülő korteskedés fájdalmat okoz: azt természetesnek találom; (Derültség a kosépen, és fölkiáltások: Sopron!) csakhogy azért, mert valakinek fáj az, hogy korteskedése nem sikerült : nem kell mást korteskedéssel alaptalanul . vádolni. (Helyeslés a középen.) És különben is, ha I már korteskedésről beszélünk: vajon nem-e az a I korteskedésnek, — de előrebocsátom — szerintem, teljesen megengedett korteskedésnek egyik legjobb módja, a mit a tisztelt urak most próbálgatnak ? az ugyanis, hogy a nélkül, hogy maguk valamit mondanának : ügyekeznek rábirni a kormányt, hogy mondjon olyant, a mit azután megtámadhassanak. (Élénk derültség és tetszés a középen.) És most, tisztelt ház, átmegyek azokra, a miket a tisztelt képviselő ur beszéde nélkül is elmondani akartam. E tekintetben tisztelt barátom a pénzügyminister ur, a kivel — és sajnálom, hogy ezzel az előttem szólott tisztelt képviselő urnák egy reményét kell ismét tönkretennem, — nem szándékozom elleutétbe jönni: e tekintetben föladatomat részint megkönnyítette, részint megnehezítette. Megkönnyítette annyiban, a mennyiben sokat elmondott azok közül, a miket elmondani óhajtottam; de megnehezítette annyiban, hogy, a mennyiben éri ismételni nem óhajtok, sok irányban lehetetlenné tette azt, hogy beszédem egyéb legyen, mint rhapsodikus észrevétel. Mielőtt azonban azokat elmondani megkezdeném : legelsőbben is a tegnapi napon elkövetett egy tévedésemet kell bevallanom. Én ugyanis tévedtem abban, midőn azt gondoltam, és azt fejeztein ki, hogy nincs mit félni azoktól, a miket Simonyi Ernő képviselő ur el fog mondani. Tévedtem először azért, mert én részemről mindentől félek, a mit a közügyekre nézve károsnak tartok. Nem tagadhatom pedig, hogy ugyanazon dolgoknak talán százszori elmondását és ez által a drága időnek vesztegetését részemről károsnak tartom. (Élénk helyeslés a középről.) Megengedjen a tisztelt képviselő ur, egyátalában nem vonom kétségbe, hogy ehhez neki joga van; nem is fogom ebben meggátolni akarni soha. Joga van ahhoz is, hogy, mint maga is bevallá, mindig ugyanazokat mondja; de akkor engedje meg, hogy én is figyelmeztessem arra, a mit maga is bizonyosan elégszer tapasztalt. Régebben, tudjuk, Pest városa a kintornásoknak volt igen boldog tanyája; sokszor hallottam, hogy ugyanazon öreg kintornás ugyanazon öreg nótát százszor forgatta le; de sohasem hallottam, hogy ezzel a századszoros leforgatássaí a nóta szebb, hatásosabb, vagy mulatságosabb lett volna. (Derültség.) ; Megvallom, tisztelt ház, a tisztelt képviselő ur beszédének egy passusával meg is döbbentett. Én ugyanis, — és ebben Sennyey Pál báró úrral tökéletesen egyetértek, — azt tartom, hogy ellenzékre okvetlen szükség van; én többet mondok; én addig, mig ezen a helyen leszek: igen szívesen fogom az ellenzéket a ház mindkét oldalán látni; épen azért döbbentett meg a képviselő ur beszédének érintett passusa, mert megijedtem, hogy ha ő komolyan veszi az abban mondottakat: akkor az az ellenzék ott (A szélső bal oldalra mutatva.) nem fog ellenzék maradni. Azt mondta ugyanis a tisztelt képviselő ur, — megtámadva az én eljárásomat, és a volt balközépét. — hogy csak akkor szabad egy kormányt megtámadni : ha az ember biztos róla, hogy jobbat állithat helyébe. Tisztelt ház! Én részemről nem vitatom azt, hogy annak, hogy mi itt ülünk, jogosultsága abban fekszik, hogy mi jobb, derekabb emberek volnánk, mint elődeink; jogosultságunkat nem ebben, hanem abban kerestük, hogy a helyzet szükségessé vált megváltoztatásának követelményeképen jöttünk ide. (Élénk helyeslés a középen.) De nem akarom a szerénységet, a mely mindig egyik legszebb tulajdon marad, de a mely túlságig hajtva, affectálássá, kétszinüséggé, tettetéssé válik, túlhajtani, nem is akarom magam megítélni: hogy vajon azon föltételnek képesek volnának-e önök megfelelni; csak arra kérem a tisztelt képviselő urat, hogy tükör hiányában körülnézzen maga mellett. (Derültség.) Tisztelt ház! Talán azt fogják találni, hogy szemben azon figyelmeztetéssel, melyet a tisztelt képviselő ur tegnap hozzánk intézett, némileg keményen is vettem föl a vitát; engedjen meg, hogy figyelmeztessem, hogy ha végig nézünk a képviselőháznak naplóin, az e házban valaha elmondott legkeményebb kifejezéseknek meghonosítóját ő benne fogjuk találni. És nem is akarom kétségbevonni, hogy bizonyos korlátok közt kemény kifejezések is lehetnek jogosultak; csakhogy akkor aztán nincs joga épen a képviselő urnák hivatkozni azok használatának helytelenségére. (Helyeslés.) S különben én részemről teljes készséggel vagyok mindenki iránt, kinek ellenvéleménye van, a legkíméletesebben járni el, és a legkíméletesebb kifejezéseket használni ; de méltóztassék megengedni, ha czélzatuk ez : akkor használják önök is e kifejezéseket itt e házban, és másutt is a nyilvánosság előtt. Mert nem lehet róla tenni, habár itt más hangon szóknak is önök, hol a feleletet megkaphatják épen olyan hangon, milyenen szólani jónak látják; de ha másutt, mint az országnak önmagukat föltolt közvádlói akarnak ellenünk a nyilvánosság előtt szerepelni : akkor a politikai pártok közti jó barátságos viszonynak föntartása lehetetlen. (Élénk helyeslés.) Én részemről egész életemben azon elvet követtem, hogy ne bántsam azt, a ki engem nem
