Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-376

334 376. országos ülts ápril 28. 1875. többet neo: kaphat: akár egy, akár két, akár több fél legyen tehát, a ki fizeti, összesen mindig csak annyit kap, a mennyit az 546. §. megállapít. Ha már most kérdés forog fön az iránt, ki fizeti az itt megállapított dijat, miután itt az mondatik, hogy a felek egyenlően tartoznak viselni : ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy mindegyik egyenlő mértékben, vagyis pro ráta viseli terhét. Ezeknél fogva én nem tartom szükségesnek a módosítást. Elnök; Elfogadj tisztelt ház az 547. §-t eredeti szerkezetében? (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatott. Beőthy Algernoit jegyző (olvassa az •548. §-í.) Elnök; E szerint ezen ezim az 541. §-ban eszközölt stylaris módosítással elfogadtatott. Következik az átmeneti és vegyes intézkedéseket tartalmazó részt. Beőthy Algernon jegyző (olvassa: „Átmeneti intézkedések." 549—551.%%-at,melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa az 55,2. §-í.) Lázár Ádám: Tisztelt ház! Előre is kijelentem, hogy az ezen §-ban foglalt intézkedésekkel meg vagyok elégedve az uj csődtörvény behozataláig, és igen óhajtanám, hogy az erdélyi részekre vonatkozólag is azt mondhatnók, hogy miután a jelen törvény Erdélyre is kiterjesztetik: az itt idézett törvéuyczikk Erdélyben is a törvényhozás további intézkedéséig föntartandó. Azonban méltóztatnak tudni, hogy Erdélyben e tekintetben más állapotok vannak, és így minden hosszabb indokolás nélkül arra vagyok bátor a tisztelt ház figyelmét fölhívni, hogy a:; 1868: LIV. törvéuyczikk végén fölhatalmaztatott a ministerium, hogy az uj polgári perrendtartás életbeléptetése iránt átmeneti szabályokat bocsásson ki, a mi 1869. márczius 30-án meg is történt. Ezen szabályok 19-ik czikkébeu az rendeltetik, hogy a polgári magánjog anyagi részére stb., továbbá a csődügyre vonatkozó intézkedések, valamint az ezek által fönl ártott előbbi törvények és rendeletek érintetlenül maradnak: mig a 20. §-ban foglalt határozatok érvényesek a maros-vásárhelyi királyi tábla területén hatályban lévő törvényekre vonatkozólag is. Hogy ezek által minő törvények tartatnak fön, méltóztatnak tudni ; valamint azt is, hogy Erdélyben az osztrák polgári, anyagi és az osztrák csődtörvény van érvényben. Ezelőtt a csődesetekre vonatkozólag még függőben maradt eljárás volt érvényben. Ennélfogva szükségesnek találom ezen 552. §-ban, még pedig az első bekezdésben, — minden lehető kétely kikerülésére, addig, mig a törvényhozás kilátásba helyezett uj csődtörvény által az egész magyar birodalom területére egyhangzóan intézkedik, hogy netáni visszaélések és kijátszások elkeríthessenek, főleg, hogy a nők hozománya, hitbére és jegyajándéka biztosittassék: — az erdélyi e részbeni törvényeket szintén megemlíteni; nem mondom ugyan egyenként elősorolni, mert azt rövid és tüzetes alakban nem tehetjük, hanem ennek csak következő módosításom által reményiek eleget tenni; „az 552. §. első bekezdésének harmadik sorában e szó után: „határozatai" tétessenek e szavak: „az erdélyi részekben pedig a hatályban lévő törvények és rendeletek további intézkedéséig." A többi maradna. Kérem: méltóztassanak e módosítást elfogadni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt.) Hodossy Imre előadó: Tisztelt ház! A javaslat nem tesz semmi intézkedéseket a ezégjegyzésre vonatkozó női hozomány, jegyajándék stb. bejegyzésére nézve. Erre Horvátországban és Erdélyben nincs is szükség, mert ilyennek nem adott semmiféle súlyt és jogosultságot az ottani csődtörvény; nálunk azonban a jelenleg fönálló csődtörvény igenis a bejegyzett jegyajándék és hitbérnek ad bizonyos előjogot. Remélhető, hogy ezen. a kereskedelmi hitelre nézve legveszélyesebb és legkárosabb intézkedés nálunk is meg fog szűnni, és a nőnek azon oknál fogva, hogy az valakinek felesége: nem fog más idegen jóhiszemű kereskedő előtt előjogot adni. Mindaddig azonban, mig e részben változás nem történik : nem maiad egyéb hátra, mint föntartani ezen a csődtörvény által adott status quo-t, és mig uj csődtörvényünk nem lesz, mely szintén ugy, mint Erdélyben és Horvátországban, nem adand előjogot: meg kell valamikép felelni a csődtörvénynek, és be kell jegyeznünk a hozományt stb. (Helyeslés) Azért tartja fön a javaslat az uj csődtörvényig Magyarországra vonatkozólag ez intézkedést; de Erdélyre és Horvátországra nézve nem szükséges, mert ott egyátalában ily bejegyzés nem történik. Elnök! Elfogadja a tisztelt ház az 552. g-t? (Elfogadj uJcl) Elfogadtatott. Helfy Ignácz: Elfogadják a nélkül, hogy tudnák mit. (Mozgás.) Elnök; Én a módositványt fölolvastattam, a mint azt a szabályok rendelik, s a képviselő urak tudták : mire szavaztak. (Helyeslés.) Következik az 553. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az 553—565. §§-at, mely szakaszok észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 566. §-í.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Hogy a most letárgyalt törvényjavaslat életbeléptetésének időpontját e perezben a kormány nem bírja meghatározni, azt elhiszem; mindazonáltal nem találom helyesnek, nem egészen alkotmányosnak, parlamentalis eljárásnak, hogy az életbeléptetés idejének