Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-376

376. országos ülés april 20. 187í. 333 hogy ő megteszi; de e tekintetben igen kevés hozzá hasonló iró van a világon, s ha ezt nem teszi: akkor elvész nemcsak azon jövedelme, melyet rögtön kap, hanem eshetőleg elvész az egész munka jövedelme. Ha például elveszett volna tisztelt barátomnak „Erdély aranykora" czimü regényének kézirata, akkor tegyük föl, hogy az első kiadás alkalmával kapott ezen műért ezer forintot ; igen, de azóta öt-hat kiadást ért, ez megint 5 — 6.000 forint; ez elveszett volna. Meg volna-e ő jutalmazva azon intézkedés által, mely e szakaszban foglaltatik ? A tisztelt minister ur összehasonlítja ezen kérdést a gyapjúval, a mit tőle nem veszek rósz néven ; mert ő kereskedelmi minister lévén, mindennek csak anyagi oldalát veszi, és azt mondja, hogy ha elvész véletlen a szerződés: azért másodszor a gyapjút nem adhatja el az illető. Bocsánatot kérek, itt nem arról van szó, hogy ha elvész a szerződés ; hanem arról, ha elvesz maga a gyapjú, melyet az az illető már átadott; másodszor ez nem gyapjú, mert a gyapjút csak egyszer lehet eladni ; de a könyvet többször, tudniillik, ha több kiadást ér. Ennélfogva én Madarász képviselőtársain indítványát nemcsak helyesnek találom, hogy tudniillik legalább azon joga legyen meg a szerzőnek, ha aláveti magát a fáradságnak, a már megirt munkát, azon esetre, ha másolatot nem tartott róla, újból megírni : hogy legalább oly kiadóval szerződhessen, a kire nézve biztositéka van, hogy nála nem fog elveszni a munka; de nemcsak hogy ezt helyeslem, hanem óhajtanám, hogy az első alinea végén történjék intézkedés az iránt, hogy a szerző viszkereseti port indíthasson a kiadó ellen azon veszteségért, mely ez által a szerzőt érte. Mondom, nemcsak pártolom Madarász indítványát hanem nagyon enyhének tartom, s szükségesnek tartanám, hogy az első bekezdés is némikép szigorittassék. Hodossy Imre előadó Csak annyit akarok a most fönforgó kérdésre vonatkozólag még fölemlíteni, hogy nekem ugy tetszik, hogy Madarász képviselő ur és mindazok, kik indítványát pártolják : a kiadónak lehető roszhiszemüségét tartják szem előtt, a mi pedig nem helyes ; mert itt világosan véletlen, tehát véletlen esetről van szó. Ha vétségről volna szó : akkor más körülmények forognának fön. Másodszor azt vagyok bátor fölemlíteni, hogy ha a dolognak practicumát tekintjük: akkor bizonyára a legritkább esetek közé fog tartozni az, midőn az Írónál munkájának egy példánya, — - legalább a fogalmazvány, — a kiadóhoz adott írott példányon kívül meg ne legyen. így tehát én semmi okot az aggályra a szakasz jelen szerkezetében nem látok; ellenben az által, mit Madarász képviselő ur indítványoz, a kiadó szerzett jogai volnának compromittálva. Jókai Mór Én csak szavaimnak Helíy képviselőtársam által balul történt kiniagyarázása miatt emelek szót. Ő ugy magyarázta szavaimat, mintha én nem tartanám nagy veszteségnek, ha egy írónak munkája elvész: holott én nem arról szóltam: hanem arról, hogy azon esetben, ha a munka nincs elveszve, mert megvan az illetőnél másodlatban, az iró további kötelezettsége fönálljon-e vagy nem ? Azt hiszem, hogy talán a törvény egy másik §-ával ki lehetne mondani azt, hogy az irónak a kézirat ínalitiosus elveszése miatt viszkeresete legyen a kiadón. De ha bona fide töriénik az elveszés, és az Írónál megvan a kézirat másolatban, hogy az azon unicuinot miért ne szolgáltassa át a kiadónak: annak okát nem látom. Elnök l Méltóztassék Madarász módositványát meghallgatni. Wächter Frigyes jegyző {újraolvassa a módositoányt) Elnök: A kik az 52 9. §-t az eredeti szerkezetben elfogadják, azokat kérem: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Föl kiált ások : Kisebbség! Többség.' Kérünk ellenpróbát!) Most kérem fölállani azokat, kik az 529. § t az eredeti szöveg szerint nem fogadják el. (Megtörténik.) Az 529. §. az eredeti szöveg szerint fogadtatik el. a beadott modositvány pedig mellőztetik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az 580—533. §§-a,t.) Elnök: A 8. czim az 522. §-ban közbejött módosítással, de egyébiránt minden szakaszaira nézve változatlanul elfogadtatik. Következik a 9. czim. .Beőthy Algernon jegyző (olvassa as 534—541. §§-at.) " Elülik: E szakasz utolsó sorában e szó helyett: „elbírálás" az előző szakaszoknál már elfogadott módosítás értelmében e szó: „megbirálás" tétetik. Beőthy Algcrnon jegyző (olvassa az 542—547. %%-at.) Madarász József: Bátor vagyok a tisztelt előadő úrhoz egy kérdést intézni. Ezen szakasz utolsó sorában az mondatik, hogy a felek egyenlően tartozzanak viselni az alkuszdijt. Nagyon jól tudom, e szakasz azt érti, hogy a felek közösen, fele-fele részben tartozzanak fizetni: hanem mégis, mert megtörténhetik, hogy az alkusz egyik-másik féltől ugyanazon mennyiségben követelhetné a dijt: kérném e szó helyett: „egyenlően" ezt tétetni: „egyenlő részben". (Közbeszólás: Hát lm nem ketten, hanem hárman vannak f) Akkor talán azt lehetne tenni: ,, egyenlő részekben •. Hodossy Imre előadó: Nemigen hiszem, hogy a képviselő ur módosítása világosabbá tenné a szöveget: mert az előbbi szakasz meghatározza, hogy mi jár összesen az alkusznak, annál