Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-376

376. országos ülés april 20. 187í. 333 hogy ő megteszi; de e tekintetben igen kevés hozzá hasonló iró van a világon, s ha ezt nem teszi: ak­kor elvész nemcsak azon jövedelme, melyet rögtön kap, hanem eshetőleg elvész az egész munka jöve­delme. Ha például elveszett volna tisztelt barátom­nak „Erdély aranykora" czimü regényének kézirata, akkor tegyük föl, hogy az első kiadás alkalmával kapott ezen műért ezer forintot ; igen, de azóta öt-hat kiadást ért, ez megint 5 — 6.000 forint; ez elveszett volna. Meg volna-e ő jutalmazva azon in­tézkedés által, mely e szakaszban foglaltatik ? A tisztelt minister ur összehasonlítja ezen kér­dést a gyapjúval, a mit tőle nem veszek rósz né­ven ; mert ő kereskedelmi minister lévén, mindennek csak anyagi oldalát veszi, és azt mondja, hogy ha elvész véletlen a szerződés: azért másodszor a gyap­jút nem adhatja el az illető. Bocsánatot kérek, itt nem arról van szó, hogy ha elvész a szerződés ; hanem arról, ha elvesz maga a gyapjú, melyet az az illető már átadott; másodszor ez nem gyapjú, mert a gyapjút csak egyszer lehet eladni ; de a könyvet többször, tudniillik, ha több kiadást ér. Ennélfogva én Madarász képviselőtársain in­dítványát nemcsak helyesnek találom, hogy tudniil­lik legalább azon joga legyen meg a szerzőnek, ha aláveti magát a fáradságnak, a már megirt munkát, azon esetre, ha másolatot nem tartott róla, újból megírni : hogy legalább oly kiadóval szerződhessen, a kire nézve biztositéka van, hogy nála nem fog elveszni a munka; de nemcsak hogy ezt helyeslem, hanem óhajtanám, hogy az első alinea végén tör­ténjék intézkedés az iránt, hogy a szerző viszkere­seti port indíthasson a kiadó ellen azon veszteségért, mely ez által a szerzőt érte. Mondom, nemcsak pár­tolom Madarász indítványát hanem nagyon enyhé­nek tartom, s szükségesnek tartanám, hogy az első bekezdés is némikép szigorittassék. Hodossy Imre előadó Csak annyit akarok a most fönforgó kérdésre vonatkozólag még fölemlíteni, hogy nekem ugy tetszik, hogy Madarász képviselő ur és mindazok, kik indítványát pártolják : a kiadónak lehető roszhiszemüségét tartják szem előtt, a mi pedig nem helyes ; mert itt világosan véletlen, tehát véletlen esetről van szó. Ha vét­ségről volna szó : akkor más körülmények forogná­nak fön. Másodszor azt vagyok bátor fölemlíteni, hogy ha a dolognak practicumát tekintjük: akkor bizo­nyára a legritkább esetek közé fog tartozni az, midőn az Írónál munkájának egy példánya, — - legalább a fogalmazvány, — a kiadóhoz adott írott példá­nyon kívül meg ne legyen. így tehát én semmi okot az aggályra a sza­kasz jelen szerkezetében nem látok; ellenben az ál­tal, mit Madarász képviselő ur indítványoz, a kiadó szerzett jogai volnának compromittálva. Jókai Mór Én csak szavaimnak Helíy képviselőtársam által balul történt kiniagyarázása miatt emelek szót. Ő ugy magyarázta szavaimat, mintha én nem tartanám nagy veszteségnek, ha egy írónak munkája elvész: holott én nem arról szól­tam: hanem arról, hogy azon esetben, ha a munka nincs elveszve, mert megvan az illetőnél másodlat­ban, az iró további kötelezettsége fönálljon-e vagy nem ? Azt hiszem, hogy talán a törvény egy másik §-ával ki lehetne mondani azt, hogy az irónak a kézirat ínalitiosus elveszése miatt viszkeresete legyen a ki­adón. De ha bona fide töriénik az elveszés, és az Írónál megvan a kézirat másolatban, hogy az azon unicuinot miért ne szolgáltassa át a kiadónak: an­nak okát nem látom. Elnök l Méltóztassék Madarász módositvá­nyát meghallgatni. Wächter Frigyes jegyző {újraolvassa a módositoányt) Elnök: A kik az 52 9. §-t az eredeti szer­kezetben elfogadják, azokat kérem: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Föl kiált ások : Kisebbség! Többség.' Kérünk ellenpróbát!) Most kérem fölállani azokat, kik az 529. § t az eredeti szöveg szerint nem fogadják el. (Megtörténik.) Az 529. §. az ere­deti szöveg szerint fogadtatik el. a beadott modosit­vány pedig mellőztetik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az 580—533. §§-a,t.) Elnök: A 8. czim az 522. §-ban közbejött módosítással, de egyébiránt minden szakaszaira nézve változatlanul elfogadtatik. Következik a 9. czim. .Beőthy Algernon jegyző (olvassa as 534—541. §§-at.) " Elülik: E szakasz utolsó sorában e szó he­lyett: „elbírálás" az előző szakaszoknál már elfo­gadott módosítás értelmében e szó: „megbirálás" tétetik. Beőthy Algcrnon jegyző (olvassa az 542—547. %%-at.) Madarász József: Bátor vagyok a tisztelt előadő úrhoz egy kérdést intézni. Ezen szakasz utolsó sorában az mondatik, hogy a felek egyenlően tartozzanak viselni az alkuszdijt. Nagyon jól tudom, e szakasz azt érti, hogy a felek közösen, fele-fele részben tartozzanak fizetni: hanem mégis, mert megtörténhetik, hogy az alkusz egyik-másik féltől ugyanazon mennyiségben követelhetné a dijt: kérném e szó helyett: „egyenlően" ezt tétetni: „egyenlő részben". (Közbeszólás: Hát lm nem ketten, hanem hárman vannak f) Akkor talán azt lehetne tenni: ,, egyenlő részekben •. Hodossy Imre előadó: Nemigen hi­szem, hogy a képviselő ur módosítása világosabbá tenné a szöveget: mert az előbbi szakasz meghatá­rozza, hogy mi jár összesen az alkusznak, annál

Next

/
Oldalképek
Tartalom