Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-376
376. országos ülts ápril 28. 1875. 331 nyomatni. Nézetem szerint tehát Madarász képviselő ur módositványának elfogadása nagy zavart idézne elő, és ennélfogva én az eredeti szöveget fogadom el. (Helyeslés.) Elnök s Méltóztatik a tisztelt ház az 526. §-t az eredeti szerkezet szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az 537., 528. és 529. §§-kat.) Madarász József: Sajnálom, de én ezen §-ban is inkább a szerzőket látom sújtva. Elismerem, hogy a kiadónak is nevezetes költségbe kerülnek a kiadások; de azt is tudom, hogy a szerzők bizonyos tekintetben még sokkal roszabb helyzetben vannak, mint a kiadók; azért én ezen §. második bekezdése helyett következő szerkezetet ajánlom elfogadtatni: „A szerzőnek ily esetben, ha másik példány birtokában van, szabadságában áll azt, vagy eshetőleges költségeinek megtérítése mellett a kiadónak engedni át, vagy kiadása iránt más kiadóval szerződni." Okom erre az, hogy az, a kinek a szerző átadja munkáját: gondoskodjék arról, hogy az el ne veszszen. Hát ha nincs meg a szerzőnek a munka még egy példányban, és nagy szorgalommal és fáradsággal készített munkáját kénytelen volna még egyszer átadni a kiadónak? Hát ha ezt ismét elveszti? Én tehát nem látok viszonosságot a szerző és a kiadó jogai közt, s ennélfogva azt kívánom, hogy ha nem lát elég biztosítékot az első kiadásnál, fordulhasson egy másikhoz. Hodossy Imre előadó: A szerződés tárgyát azon szellemi munka képezi, mely le van téve az illető műben, nem pedig annak anyagi kiállítása, mely épen elveszett. Már most abból, hogy a példány elveszett, azt következtetni, hogy a kiadónak a szellemi tárgyhoz való joga is megszűnt: nem lehet. Az a fölfogás a legigazságosabb és a Iegméltányosabb, mely a javaslatban van, tudniillik, hogy miután a szellemi tulajdon már bizonyos jogczimen átruháztatott a kiadóra: azon esetben, ha az anyagi tárgy pótolható egy másikkal, az ismét rendelkezésére bocsáttassék a kiadónak. Hiszen ugy is elég terhes reá nézve az, hogy elveszett a példány ; mert ő elveszti azzal a szellemi munkához való minden jogát, s ez elég arra, hogy a kiadót óvatossá és vigyázóvá tegye, hogy egy könnyen a munka el ne veszhessen. Ajánlom az eredeti szöveg elfogadását. Szederkényi nándor: Tisztelt ház! E szakasznál valóban méltó, hogy a tisztelt ház egy kis figyelemmel legyen. Az előbbi szakaszokban, különösen az 528. §-ban intézkedés történik, hogy a szerző bizonyos esetekben ugyanazon föltételek alatt munkáját más kiadónak eladhassa. Már engedelmet kérek, tisztelt ház, midőn a szerző munkája a kiadónál elvész: akkor mindenesetre méltányos ugy intézkedni e szakaszban, hogy a szerző ezen esetben is följogositva legyen arra, hogy munkáját más kiadónak vagy az általa kikötendő, vagy ugyanazon föltételek alatt eladhassa; mert midőn valamely kiadó a szerző munkáját elveszti: akkor a szerzőnek méltán nagy aggodalma lehet e tekintetben: vajon másodszor nem fogja-e elveszteni, és ily eshetőségnek nem fogja-e ismét kitéve lenni? Azt mondja az előadó ur, hogy a kiadó gondoskodni fog arról, hogy másodszor el ne veszszen a munka; de ha már egyszer elvesztette: másodszor is megtörténhetik, hogy nem gondoskodik róla. Ha tehát mi a kiadónak jogait biztosítjuk: biztosítsuk a szerzőét is, hogy a munka elveszése esetében a szerző a kiadóval szemben szabadon rendelkezhessék művével. Én azt hiszem, hogy ezt a méltányosság kívánja. Az 529. §. a kiadónak jogait biztosítja mindenféle esetben, s azon esetben is, ha a munka nála elveszett volna, a szerző azt neki átadni tartozik, ha netán másolatban megvan nála a munka. Én ez által a szerző jogait biztosítva nem látom, és az elveszés tekintetében azon indítványt, melyet Madarász képviselőtársam beterjesztett: valóban olyannak találom, hogy a szerző jogainak és érdekeinek biztosítása végett azt a méltányosság szempontjából a tisztelt ház figyelembe veheti. Részemről csak olyképen látom a szerző jogait, s a munkát és munkához való érdekeit biztosítva, hogy midőn már munkája a kiadónál egyszer elveszett : ő azon helyzetbe jöhessen, hogy másodszor ugyanazon kiadónál ne jöjjön azon helyzetbe, hogy munkája még egyszer elveszszen; hanem, hogy munkáját, melyet nagy fáradsággal Írhatott, más kiadónak eladhassa. Jókai Mór: 11a ezen módositvány, melyet Madarász képviselő ur tett, elfogadtatnék : én igen sok anyagi hasznot húznék belőle. Nekem van egy kiadóval szerződésem munkáimnak kiadására, mely munkák akkor kerülhetnek uj kiadásra, ha azoknak minden példánya tökéletesen elkelt. Az eredeti példányok sehol másutt nincsenek meg, s csak mint unicumok nálam találhatók. E szerint én mindannyiszor fölbonthatnám szerződésemet azon kiadóval, valahányszor valamely munkáimnak újra kiadásáról van szó ; mert annak eredeti példánya csak nálam van meg. Ezt, megvallom, részemről minden üzleti morállal és üzleti összeköttetéssel ellenkezőnek találnám, a mit részemről fölhasználni soha életemben nem fognék. Ha én valamely kiadóval szerződést kötöttem, s ennyi és ennyi mille betűre köteleztem magamat, ha a viszonj ? ok később jobban is alakulnak, ha a kézirat véletlenül elvész is: én tartom magamat a szerződéshez, és semmiféle clausula által nem találom ezt alterálva. Elfogadom az eredeti szerkezetet. 42*
