Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-376

3T(>. országos üíé olyan hivatalnok, ki a magyar nyelvet nem érti, mert itt a kicserélések folytonosan történnek. A tiszá-vidéki vasútnál 79% nem érti a magyar nyelvet; (Hosszas mozgás és zitgás.) azt lehet mondani, ez a legnagyobb. Az első erdélyi vasútnál 27%, az alföld-fiumei vasútnál 15%, a pécsbarcsi vasútnál 17%, a mohács-pécsi vasútnál 22%, a keleti vasútnál 14%, a kassa-oderbergi vasútnál 43%, (Zúgás.) az északkeleti vasútnál 1%, az arad-temesvári vasútnál 22%, a nyugati vasútnál 5%,, az első magyar gácsországi vasútnál 39%, az eperjes-tarnovvi vasútnál Q%, mert mindnyájan tudnak magyarul, a váglivölgyi vasútnál 50%, (Zúgás.) a dana-drávai vasútnál valamennyi alkalmazott birja szóval és Írásban a magyar nyelvet, (Éljenzés.) a svábhegyi vasútnál 25%. (Derültség.) Ezekből méltóztatnak látni a tisztelt ház tagjai, hogy a kormány e részbem" intézkedései nem voltak sikertelenek. A második kérdésre, a tisza-vidéki vasútra vonatkozólag, meg kell jegyeznem, hogy a tisza-vidéki vasútnak összes igazgatása néhány évvel ezelőtt annyira német volt, hogy ott alig lehetett magyar embert találni; azonban ott is lehetett látni némely előmeneteleket, és azon differentia, melyre a tisztelt képviselő ur czéloz, hogy a kormány ezen rendeletét ott nem akarták bevétetni e szolgálati utasításba, mint függeléket: teljesen megszűnt; mert e részben a kormány kivánatának teljesen elégtétetett, és nekem a tiszai vasútnak a legközelebbi időben tanúsított magatartása után okom van hinni, hogy a tisza-vidéki vasút az állam és a kormány e részbeni kivánatának megfog felelni. (Helyeslés.) A harmadik kérdést egyenesen hozzám méltóztatott intézni, és ez igy szól : Szándékozik-e a minister ur a föntérintett rendeletnek, melyet a nemzet régóta követelt, várt és közhelyesléssel fogadott : érvényt szerezni ? Azt hiszem, hogy azon rendeletem által, melyet a vasúti igazgatóságokhoz intéztem, és mely, gondolom, a tisztelt képviselő urak előtt is ismeretes : e kérdésre tettleg megfeleltem. (Helyeslés.) Azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy én mindenkor nagy súlyt fektettem arra, hogy a mi vasutaink magyarok legyenek, és hogy azok hivatalnokai is a magyar nemzet érdekeinek megfelelő érzelmeket tájiláljanak. (Élénk helyeslés.) és e czélból rendeletemben újból és határozottan fölhívtam az igazgatóságokat, hogy a nemzet ezen óhajának megfelelni (igyekezzenek. Azon meggyőződést merítettem azonban az elém terjesztett beadványokból, hogy a vasúti kezelésnek vannak egyes oly ágazatai, a melyekre, fájdalom, a mi magyar ifjaink eddig még nem vállalkoztak; különösen pedig tapasztaltam, hogy a műápril 28. 18?5. 327 helyi szolgálathoz csaknem lehetetlen most még magyar erőket találni, s igy kénytelen voltam rendeletemben a tényleges állapot figyelembevételével kilátásba helyezni azt, hogy azon vaspályáknál, melyeknél meg fogok győződni arról, hogy a minden vaspályánál létező egyenlő ügybeosztás szerinti hat ügyvezetésből valamelyik meg nem alakítható át magyarra, mert az illető személyzet meg nem felelhetne: kivételesen egyes vasutaknak e részben indokolt előterjesztésére, még ezutánra is adjak bizonyos irányban halasztási engedélyt. Kénytelen voltam ezt azért tenni, mert énnekem, mig egyrészről mint ministernek föladatom az állam érdekei iránt kiválólag tekintettel lennem, másrészről mint specialiter kereskedelmi ministérnek tekintetbe kell vennem azon körülményeket is, melyek a közlekedés ügyeinél mellőzhetetlenek, és igy nem lehetett oly intézkedést tennem, mely által legkevésbé is veszélyeztetett volna a közlekedés folytonossága és biztonsága. (Helyeslés.) Reménylem azonban, hogy jövőben a mi ifjaink is, a kiket mindeddig egy különös körülmény tartott távol attól, hogy magukat e hivatásra kiképezzék, mely körülményt bátor is leszek jelezni: jövendőben ügyekczni fognak e téren is elfoglalni a helyet, és magukat arra kiképezni, hogy a vaspályák ezen ágazatában is alkalmaztathassanak. Azon emiitett körülmény pedig az volt, hogy, a mint méltóztatik tudni, a midőn Magyarországon a vasutak rohamosan építettek; mindenki, a ki csak némi kis gyakorlattal birt a mérnöki pályán, azonnal nagy fizetéssel alkalmaztatott, és a mérnöki tanulmányokat alig végzett ifjak azonnal két-három ezer forintnyi fizetéssel kaptak foglalkozást. Nagyon természetes azután, hogy azok, kiknek csak azután kellett volna a kalapácsot a kezükbe venni, és a műhelyekben megszerezni a további képzettséget és a szükséges ismereteket: arra nem voltak rábírhatók, hogy n vasúti kezelés ezen ágazatát tanulmányozzák, a mikor látták, hogy tanulótársaik nagy fizetésekkel alkalmaztattak. Most már a körülmények e részben megváltoztak; most már örvendetesen jelenthetem a tisztelt háznak, hogy ifjaink erre a térre is vállalkoznak. Reményiem, hogy jövőben a most í'önálló rendelet kiméletességét, melyet most még fön kellett tartanom, mellőzhetni fogjuk. (Helyeslés.) Madarász József: Tisztelt ház! ügy hiszem, a tisztelt minister urnák válasza kérdésemre az országban is megnyugvást fog kelteni; különösen pedig kérdésein harmadik pontjára adott válasza, melyre nézve magam is teljes reménynyel vagyok, hogy a tisztelt minister ur Magyarország nemzeti s állami követelményeihez képest mindent el fog követni, hogy, föltéve azt, hogy a közlekedés veszélyeztetve nem lesz : annak elégtételt szerezzen.