Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-375

3T5. országos ülés áprü 27. 19?5. 317 hozzánk utasíttatnék e határozat, a dolgot mélyebben, behatóan fogjuk tanulmányozni, és az erre vonatkozó intézkedéseket megtenni. Nem kívánom én azt, hogy a tisztelt ház, ha helyesnek fogja látni az országra nézve az 1868: XXXI. törvényczikk továbbra való föntartását: azt törvénybe is bele ne iktassa ; hanem kellő megfontolás nélkül, és mikor már egy határozat majdnem köti a házat erre: intézkedni ez ügyben még sem lehet. Én csak azt óhajtom, hogy e tekintetben a képviselőház kellő megfontolás nélkül ne intézkedjék, s azért én e §. ellenében a következő indítványt terjesztem be: „A 186. §. utasíttassák a ház jogügyi bizottságához, mely az igazságügyministerrel egyetértőleg e §. rendeletét fontolóra vévén, a háznak e részben jelentést terjeszszen még a jelen törvényjavaslat tárgyalása alatt". Ez által, igaz, fölfüggesztetik e §. tárgyalása; de miután a háznak egy határozata van, mely a volt kormányt kötelezi arra nézve, hogy fontolja meg : vajon az 1868. évi XXXI. törvényczikk intézkedései helyesek-e és nem kellene máskép intézkedni? e határozatra bekövetkező jelentés előtt, vagy legalább külön megfontolás nélkül itt továbbmenni nem tartom sem tanácsosnak, sem helyesnek: azért ajánlom a tisztelt háznak elleninditványom elfogadását. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az ellenindUványt.) Hodossy Imre előadó: Tisztelt ház! Igen kevés azoknak száma, a kik azt hinnék még ma is, hogy tilalmakkal lehet az uzsorának elejét venni; mindenesetre sokkal nagyobb volt azoknak száma, kik ily hiedelemben voltak 1840. évben, és mégis az akkori törvényhozás, midőn a 1846 : XVI. törvényezikket a kereskedésről megalkotta, már azon álláspontot foglalta el, hogy az uzsora a kereskedelmi viszonyokban nem létezik, és ehhez képest intézkedett a XVI. törvényczikk 55. §-ában, a mely kimondja, hogy: „kereskedők, gyártók, gyógyszerárusok, mesteremberek és közkereseti társaságok között, kereskedési, gyártási vagy mesterségből eredt adásvevés következésében bármily magasan kikötött kamatok és dijak uzsorának nem tekintethetnek". Azt hiszem, hogy ennél kevesebbet a mai törvényhozás sem tehet, és azért még csak bővebb vizsgálat tárgyává sem tekinteném szükségesnek e kérdést tenni, és kérem e szakasznak jelen szerkezetében való elfogadását (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház a 286. §-t az eredeti szöveg szerint megtartani? (Megtartjuk!) A kik megtartják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.). A 286. §. az eredeti szöveg szerint megtartatván, Madarász képviselő ur elleninditványa mellőzve van. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 287—295. %%-kat.) Elnök? A 295. §. második sorában „vitelezők" szó helyett jő .fuvarozók". (Helyeslés,) Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 206., 297., 298., 299-ik %%-kat.) Elnök: A 299. §. 3. alineájában előfordulnak ezen szavak : „továbbitások és vitelezések". «lö helyette „szállitmányos és fuvaros". Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 300—304—305; §§-kat.) Lázár Ádám ; Tisztelt ház ! A kézizálog visszatartásának joga fölötti intézkedés ezen §-ban fordul elő, mely később több szakaszban szintén elő fog fordulni. Nem annyira az anyagi, mint inkább az alaki jog szempontjából vagyok bátor erre néhány észrevételt tenni. Es ezt annál inkább szükségesnek látom megtenni, mivel a nagy értekezlet jegyzőkönyveiből láthatólag ezen kérdés heves vitára adott alkalmat, és a megállapodás ennek következtében, tekintettel különösen a külföldi törvényhozásokra, jelesen a német kereskedelmi jogra, talált megoldást. Miután a közvetlen következő §-ban a szerződés szerinti zálogjogból eredő visszatartási jog által az illető megfelelő biztosítékot nyer :, részemről nem látom át, hogy itt a 305-ik §-ban a szerződésnek nyilvános megköttetóse nélkül a kereseti jog törvényszabta utón való érvényesítése kizárassék, és az mondassák ki, hogy a zálogtartó igényeinek érvényesítése végett magát a kezei között lévő zálogból kielégítheti, a nélkül, hogy az ellenfél ez iránt meghallgattassák. Részemről nagy visszaesésnek tartanám, ha kereskedelmi tekintetben kötött szerződések ily utón való teljesítése végett a fönálló törvénykezési szabályok, különösen az ellenfél meghallgatásának mellőzésével lehetne mintegy önhatalmilag kielégíteni magát a zálogtartónak, i Én megengedem, hogy van értelme annak, a mi a bizottságot e czikk fölvételére indította, hogy tudniillik a zálogtartó birtokban lévén, ez által kellő biztosítékról legyen gondoskodva; de gyakorlati tekintetben bátor vagyok figyelmeztetni, hogy nagyobb zálogtárgyaknak lehetnek birtokában, s ha ily zálogokat az ellenfél meghallgatása nélkül a legrövidebb utón elárusítani lehet: ebből számos jogsérelmek, illetőleg pedig az ily utón elárverezendő áruk értékcsökkenéséből szármáz*) károk és nyilvános hátrányok keletkeznek. Minden további indokolás nélkül kitűnik ennélfogva az, hogy a jus retentionisnak ily értelemben való érvényesítése fölösleges, tekintettel különösen a 306. szakaszra, mely szerződés esetében nyilvánosan kiköti azt, hogy az illető zálogtartó a zálogot eladhatja. Ha szerződött az illető: akkor igenis rendén van, hogy meghallgatása nélkül adassék el a zálog; de ha nem szerződött ily értelemben, mint