Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-374

375. országos ülés ápril 2tí. 187.1. 805 saját jogaik szerint járnak el, és csak azt teszik, a mire föl vannak jogosítva; de azután ezen 183. §. értelmében kötelesek világosan fölemlíteni ezen kö­rtdményeket azon tervezetben, melyet kibocsátanak, és a mely tervezet alapján aláíratnak a részvé­nyeket. Kérdés: mi történik a gyakorlatban? Az alapítók szövetkeznek s azt mondják : mi ezen föl­tételek mellett készek vagyunk részvényeket kibo­csátani. Azon föltételek közt, a melyek mellett ki­bocsátják a részvényeket, első helyen megnevezik, hogy mi ezeket akarjuk az igazgatósági tiszttel és kötelességgel fölruházni. Most ezen tervezetet kibo­csátják, a ki aláírja, a ki érdekeit azon személyek­ben óva, biztosítva látja: az irja alá; a ki pedig nem látja biztosítva: az ne irja alá. (Helyeslés.) Ez tehát a szerződés, és midőn e tervezet kibocsáttatik, a ki azt aláírja: szabad akaratból teszi s azon biztos tudatban, hogy lekötötte magát; és épen nincs joga azon részvényesnek, a ki akkor, mikor a tervezet kibocsáttatott, még nem is létezik: mondani, hogy jogai sértve vannak. Tisztelt barátom Simonyi Ernő a keleti vasút­társaság alapitóit emliti föl. Itt nem az történt. Mert ha azon tervezetben, melyet az alapítók közre­bocsátottak, már az lett volna mondva minden alá­író előtt, hogy az alapítók ezeket és ezeket fogják kinevezni igazgató-tanácsosokká, és ha tetszik, írják alá: akkor senkinek sem állana jogában panaszkodni a fölött, hogy azok és azok lettek a bank vagy a vállalkozók által megválasztva. Sérelem az, hogy ez nem történt, és hogy az aláírók nem tudták, hogy a,zok lesznek az igazgató-tanácsosok, a kik csak a bank, a vállalkozók s az engedélyesek érdekeit kép­viselik ; nem pedig* a részvényesekéit. Ha ezt tud­ták volna, és mégis aláirtak volna : akkor a kárt, mely ebből reájuk háromol, csakis maguknak tulaj­doníthatták volna. Hogy a szóban lévő intézkedés mégis szükséges, azt a gyakorlat is mutatja, Akárhány részvénytár­saság alakul csak azon föltétel alatt: ha bizonyos személy résztvesz az igazgatásban. Számos ipar­vállalat vétetett át másoktól, és nemcsak hogy bi­zonyos egyének megválasztattak ; de köteleztettek az igazgatás vitelérc. Azt mondották, csak azon esetben veszszük át a malmot, a szeszgyárt, a vasöntődét: ha az eddigi igazgató hosszabb időre fölajánlja tapasztalatait és szakismeretét. Köttetik ily esetben szerződés, mely szerint az egyik fél kötelezi magát bizonyos ideig ott maradni; a másik fél pedig kötelezi magát őt bizonyos meghatározott fizetés mellett megtartani. Ha ez megtörténik és a tervezetben ki is mondatik: akkor az, a Id aláírás utján részvényessé válik, tudja azt, hogy azon egyén kötelezve van az igaz­gatás vitelére, és akkor sérelmet nem találhat a dologban. Helyes volna Simonyi Ernő képviselő ur KÉPV, H. NAPLÓ. 184=. XVI. KÖTET, észrevétele, ha határozottan nem volna a §-ban ki­mondva az, hogy a tervezetben ezen dolognak meg kell említve lennie. De az által, hogy a törvény készítői ezt fölvették a §-ba, és a bizottság benne­hagyta: biztosítva van minden érdek. Ennélfogva elfogadom az eredeti szöveget. (Helyeslés a középen.) Madarász József: Én azt látom, hogy a törvényhozásnak épen azon szomorú tapasztalato­kon, melyek történtek, okulnia kell. Azt nagyon jól tudom, hogy minden társaságnak érdekében áll szak­értő férfiakat megnyerni, és így én nem csak az alapitóknak, hanem a részvényeseknek is megadom azon értelmiséget, hogy oly igazgatót fognak válasz­tani, a ki szakértő. Azonban a tapasztalatok után ar­ról győződtünk meg, hogy nem csak kiváló szak­férfiakat szoktak az alapítók kikötni, mert nem csak arra vannak tekintettel, hogy a legjelesebb szakerők vétessenek igénybe, hanem azt is, hogy jó barátaik­nak bizonyos mennyiségű jövedelem biztosittassék. Hiszen maga azon körülmény, hogy a §. azt mondja, hogy az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor elbocsáthatja a kártérítés föntartása mellett: világo­san mutatja, hogy bizony azon eset is foroghat fön, hogy oly szakférfiakat fognak kinevezhetni, kik­ről meggyőződik a közgyűlés, hogy nem odavalók; de az alapitóknak meg volt azon módjuk, gondos­kodni jó barátaikról, rokonaikról legalább három évre egy kis fizetéssel, és ezt fizesse a társaság, azután megválaszthatja a szakférfiakat. Én azt hiszem, hogy a képviselő háznak köte­lessége okulni a történteken, és meg nem engedni, hogy részvényesek közgyűlése nélkül neveztethesse­nek ki az igazgatók, s azért pártolom Simonyi Ernő képviselőtársam indítványát. Hodossy Imre előadó; Nekem ugy tetszik, hogy azon képviselők, kik a módositványt ajánlják: azok egészen más szempontokból indulnak ki, mint a melyek itt egyedül mérvadók lehetnek. A dolog igen egyszerű. Ugyanis meg van engedve az alapitóknak, midőn fölhívják a közönséget a részvények aláírására, előadhatni, hogy csak akkor alapítják meg a, társaságot, ha találkoznak, kik be­leegyeznek abba, hogy bizonyos nevű emberek bi­zonyos időig legyenek a társaság igazgató tagjai. Ez igen világos. Ezen föltétel nekem, mint aláírónak: vagy tetszik, vagy nem. Ha látom, hogy az én ér­dekeim veszélyeztetve vannak, egyszerűen nem írom alá. Miért méltóztatnak arra törekedni, hogy lehes­sen kényszeríteni azokat az alapítókat, hogy alapít­sanak oly módon, a mint ők jónak nem bírják. Szabad mind a kettőnek az elhatározása, és ha valakinek a dolog nem conveniál: az nem irja alá. Én azt hiszem, hogy a 18B. §. eleget tesz e rész­ben, midőn azt mondja, hogy az igazgatóság tagjai elbocsáthatók. Gondoskodva van tehát a részvénye­sek érdekeiről is; de az alapitókat olyanra nem 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom