Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-374

375. országos ülés ápril 2tí. 187.1. 805 saját jogaik szerint járnak el, és csak azt teszik, a mire föl vannak jogosítva; de azután ezen 183. §. értelmében kötelesek világosan fölemlíteni ezen körtdményeket azon tervezetben, melyet kibocsátanak, és a mely tervezet alapján aláíratnak a részvényeket. Kérdés: mi történik a gyakorlatban? Az alapítók szövetkeznek s azt mondják : mi ezen föltételek mellett készek vagyunk részvényeket kibocsátani. Azon föltételek közt, a melyek mellett kibocsátják a részvényeket, első helyen megnevezik, hogy mi ezeket akarjuk az igazgatósági tiszttel és kötelességgel fölruházni. Most ezen tervezetet kibocsátják, a ki aláírja, a ki érdekeit azon személyekben óva, biztosítva látja: az irja alá; a ki pedig nem látja biztosítva: az ne irja alá. (Helyeslés.) Ez tehát a szerződés, és midőn e tervezet kibocsáttatik, a ki azt aláírja: szabad akaratból teszi s azon biztos tudatban, hogy lekötötte magát; és épen nincs joga azon részvényesnek, a ki akkor, mikor a tervezet kibocsáttatott, még nem is létezik: mondani, hogy jogai sértve vannak. Tisztelt barátom Simonyi Ernő a keleti vasúttársaság alapitóit emliti föl. Itt nem az történt. Mert ha azon tervezetben, melyet az alapítók közrebocsátottak, már az lett volna mondva minden aláíró előtt, hogy az alapítók ezeket és ezeket fogják kinevezni igazgató-tanácsosokká, és ha tetszik, írják alá: akkor senkinek sem állana jogában panaszkodni a fölött, hogy azok és azok lettek a bank vagy a vállalkozók által megválasztva. Sérelem az, hogy ez nem történt, és hogy az aláírók nem tudták, hogy a,zok lesznek az igazgató-tanácsosok, a kik csak a bank, a vállalkozók s az engedélyesek érdekeit képviselik ; nem pedig* a részvényesekéit. Ha ezt tudták volna, és mégis aláirtak volna : akkor a kárt, mely ebből reájuk háromol, csakis maguknak tulajdoníthatták volna. Hogy a szóban lévő intézkedés mégis szükséges, azt a gyakorlat is mutatja, Akárhány részvénytársaság alakul csak azon föltétel alatt: ha bizonyos személy résztvesz az igazgatásban. Számos iparvállalat vétetett át másoktól, és nemcsak hogy bizonyos egyének megválasztattak ; de köteleztettek az igazgatás vitelérc. Azt mondották, csak azon esetben veszszük át a malmot, a szeszgyárt, a vasöntődét: ha az eddigi igazgató hosszabb időre fölajánlja tapasztalatait és szakismeretét. Köttetik ily esetben szerződés, mely szerint az egyik fél kötelezi magát bizonyos ideig ott maradni; a másik fél pedig kötelezi magát őt bizonyos meghatározott fizetés mellett megtartani. Ha ez megtörténik és a tervezetben ki is mondatik: akkor az, a Id aláírás utján részvényessé válik, tudja azt, hogy azon egyén kötelezve van az igazgatás vitelére, és akkor sérelmet nem találhat a dologban. Helyes volna Simonyi Ernő képviselő ur KÉPV, H. NAPLÓ. 184=. XVI. KÖTET, észrevétele, ha határozottan nem volna a §-ban kimondva az, hogy a tervezetben ezen dolognak meg kell említve lennie. De az által, hogy a törvény készítői ezt fölvették a §-ba, és a bizottság bennehagyta: biztosítva van minden érdek. Ennélfogva elfogadom az eredeti szöveget. (Helyeslés a középen.) Madarász József: Én azt látom, hogy a törvényhozásnak épen azon szomorú tapasztalatokon, melyek történtek, okulnia kell. Azt nagyon jól tudom, hogy minden társaságnak érdekében áll szakértő férfiakat megnyerni, és így én nem csak az alapitóknak, hanem a részvényeseknek is megadom azon értelmiséget, hogy oly igazgatót fognak választani, a ki szakértő. Azonban a tapasztalatok után arról győződtünk meg, hogy nem csak kiváló szakférfiakat szoktak az alapítók kikötni, mert nem csak arra vannak tekintettel, hogy a legjelesebb szakerők vétessenek igénybe, hanem azt is, hogy jó barátaiknak bizonyos mennyiségű jövedelem biztosittassék. Hiszen maga azon körülmény, hogy a §. azt mondja, hogy az igazgatóság tagjait a közgyűlés bármikor elbocsáthatja a kártérítés föntartása mellett: világosan mutatja, hogy bizony azon eset is foroghat fön, hogy oly szakférfiakat fognak kinevezhetni, kikről meggyőződik a közgyűlés, hogy nem odavalók; de az alapitóknak meg volt azon módjuk, gondoskodni jó barátaikról, rokonaikról legalább három évre egy kis fizetéssel, és ezt fizesse a társaság, azután megválaszthatja a szakférfiakat. Én azt hiszem, hogy a képviselő háznak kötelessége okulni a történteken, és meg nem engedni, hogy részvényesek közgyűlése nélkül neveztethessenek ki az igazgatók, s azért pártolom Simonyi Ernő képviselőtársam indítványát. Hodossy Imre előadó; Nekem ugy tetszik, hogy azon képviselők, kik a módositványt ajánlják: azok egészen más szempontokból indulnak ki, mint a melyek itt egyedül mérvadók lehetnek. A dolog igen egyszerű. Ugyanis meg van engedve az alapitóknak, midőn fölhívják a közönséget a részvények aláírására, előadhatni, hogy csak akkor alapítják meg a, társaságot, ha találkoznak, kik beleegyeznek abba, hogy bizonyos nevű emberek bizonyos időig legyenek a társaság igazgató tagjai. Ez igen világos. Ezen föltétel nekem, mint aláírónak: vagy tetszik, vagy nem. Ha látom, hogy az én érdekeim veszélyeztetve vannak, egyszerűen nem írom alá. Miért méltóztatnak arra törekedni, hogy lehessen kényszeríteni azokat az alapítókat, hogy alapítsanak oly módon, a mint ők jónak nem bírják. Szabad mind a kettőnek az elhatározása, és ha valakinek a dolog nem conveniál: az nem irja alá. Én azt hiszem, hogy a 18B. §. eleget tesz e részben, midőn azt mondja, hogy az igazgatóság tagjai elbocsáthatók. Gondoskodva van tehát a részvényesek érdekeiről is; de az alapitókat olyanra nem 39