Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-374

374. országos ülés ápril 26. 1SÍ5. 299 Hodossy Imre előadó s Csak arra kívánok felelni, a mit Helfy képviselő ur a módositványban pártolt. Nézetem szerint a részvénytársaságoknak, kevés kivétellel, egy és ugyanazon czéljok van. Ha tehát azt kérdjük, mi a czélja, a felelet az: hogy kereset, nyereség. De mivel ez nem elégít ki, azért használtatott ezen kifejezés: .tárgyát" ; mert ez a módot is megjelöli, melynek utján az átalános czél, a kereset, a nyereség eléretik. A czél alatt lehet érteni takarékpénztárt és lehet érteni bankot. De ha azt mondom, hogy takarékpénztár vagy banküzlet: akkor ki van fejezve a tárgy és a czél, tehát meg van felelve azon föladatnak, melyet a tisztelt képviselő ur szem előtt tart. (Helyeslés a középen.) Elnök: Madarász képviselő ur a 157. §. 3. pontjára, jelesül a 2., 7. és 15. pontra nyújtott be inódositványt, továbbá a 15. ponthoz még egy hozzáadást is kivan tétetni. Talán megnyugszik a tisztelt képviselő ur abban, hogy a kérdést átalánosságban teszem föl a §-ra, és pedig ugy, hogy méltóztatik-e a ház a 157. §. szövegezését elfogadni, s ha a szöveg elfogadtatik: akkor a módositványok elesnek. Az uj bekezdésre nézve mindenesetre külön szavazás lesz szükséges. {Helyeslés.) Csanády Sándor: Azt hiszem, hogyha átalánosságban fogadtatik el a szöveg : akkor nem volt ok arra, hogy azt pontonként tárgyaljuk. Óhajtásom az, hogy pontonként fölolvastatván a §., a szavazás is pontonként történjék meg. Elnök S Nem szólhatok ellene, mert a dolog rendje szerint pontonként kell a szavazásnak megtörténnie s azért említettem föl, hogy az indítványozó képviselő ur megnyugszik-e az egészheni megszavazásba? Azonban mindenesetre csak azon pontokat fogom szavazás alá bocsátani, melyek ellen észrevétel tétetett. Föl fog olvastatni a 2. pontra tett módositvány. Wächter Frigyes jegyző (olvassa Madarász József módositvány át a második pontra.) Flllök: Kik elfogadják a 157. §. második pontját az eredeti szövegezés szerint, azokat kérem, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Következik a 4. pont. Wächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa Madarász Józsefnek a negyedik pontra beadott módositványát.) Elnök : A kik elfogadják' a 4. pontot az eredeti szöveg szerint, azok méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Következik a 15. pont. Wächter Frigyes jegyző (olvassa Madarász Józsefnek a 15. pontra beadott módositványát.) Elnök X Miután szavazás kéretett, azok, a kik a 15. pontot az eredeti szövegezés szerint fogadják el: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Már most jön azon uj pont, melyet Madarász képviselő ur indítványoz. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a Madarász József áltál indítvány ózott uj pont szövegét.) Elnök; Kik a Madarász József által indítványozott ezen uj pontot elfogadják : azok méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatik el. E szerint a 157. §. az eredeti szöveg szerint elfogadtatott. Huszár Imre jegyző (olvassa a 158., 159., 160., 161. és 162. §§.) Elnök: A 161. §. második alineájában e szó „ha" után .a" fölösleges és azért kitörlendő. Egyébiránt a 10, czim első fejezetében a 154. §. negyedik pontja kivételével, a mely iránt a határozat a 183. §. tárgyalásáig fölfüggesztetett, a többi §§. az eredeti szövegezés szerint elfogadtattak. Következik a II. fejezet. Huszár Imre jegyző (olvassa a 163,, 164., 165. §§.) Madarász József; Tisztelt ház! Én megvallom, nem értem a 165. §. első bekezdését, Meglehet, hogy én talán roszul értek magyarul; meglehet az is, hogy az talán a németből van fordítva. Annyi világos, hogy én nem fogtam föl azt, a mi itt kifejezve van: ,Az alaptőkéből a részvényeseknek kamatot vagy osztalékot biztosítani vagy kifizetni nem lehet" Hogy azt lehet nekik űzetni, az világos; hanem hogy szabad-e az a kérdés, és ez a kifejezés való a törvénybe. Első módosításom tehát erre czéíoz. Második módositványom pedig a következő mondatra: „ Fölosztás alá a részvényesek közt csak az kerülhet, mi az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség megmarad." Fölosztás alá minden kerülhet. Én tehát bátor vagyok a tisztelt háznak ezen első bekezdés helyett a következő módosítást ajánlani: ,Az alaptőkéből a részvényeseknek kamatot vagy osztalékot biztosítani, vagy kifizetni nem szabad ; részvényesek közt csak az osztathatik föl, a mi az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség megmarad. " Simonyi Lajos báró kereskedelmi minister": Tisztelt ház! Miután én megvagyok győződve, hogy Madarász képviselőtársam módositványa erre vonatkozólag helyesebben fejezi ki a törvényhozás akaratát: én azt elfogadom. Elnök: A 165. §. Madarász képviselő ur módositása szerint fogadtatik el. Huszár Imre jegyző (olvassa a 166. §-í.) 3 b*