Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-374

296 374. országos ülés ápril 2fi. 187'). Szeniczey Ödödn jegyző- (ohassa Madarász József módositványát.) Elnök: Az ellen, hogy a 154. §. negyedik pontja iránt hozandó határozat halasztassék el addig, nrig a 13?). §. megállapítva lesz, észrevétel nem forogván fön, Madarász József képviselő innak e részbein indítványa elfogadtatott. A 154. §. lobbi pontjai észrevétel nélkül elfogadtattak. Most kérdem a tisztelt házat: vajon Madarász képviselő ur által beadott és imént fölolvasott uj bekezdést a 154. §-hoz elfogadja-e vagy nem? (Igen] Nemi) Méltóztassanak azok, a kik elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Huszár Imre jegyző (olvassa a 155. és 156. %%-kat.) Madarász .fózsef: Tisztelt ház! Ezen §. eleje szól az alapítókról és részvényesekről, a kik érdekelve vannak ; az utolsó bekezdés pedig azt mondja: „a határozathozatalnál az érdekelt részvényes szavazatjoggal nem bír." Jól tudom, hogy az alapitó is részvényes, és hogy .részvényesek- alatt egyúttal az alapítók is értethetnek; mégis, nehogy kifogásolják, helyesebben vélném ezt következőképen kifejezni: „határozathozatalnál az érdekeltek szavazatjoggal nem bírnak." Ekkor akar alapitó, akár részvényes legyen is valaki, de mint érdekelt sem bír szavazafjoggai. Kérem a tisztelt házat: méltóztassék ezen indítványomat elfogadni. Hodossy Imre előadó: Ez ellen, azt hiszem, kifogás nem foroghat fön. Huszár Imre jegyző (olvassa-) Módosít vány: A 150. §. utolsó bekezdésében teendő: „határozathozatalnál az érdekeltek szavazatjoggal nem bírnak." Apáthy István a kereskedelmi tninfster képviselője: Tisztelt, képviselőház! A 156, §. utolsó bekezdése az érdekelt, részvényesekről szól és pedig nem ok nélkül. Azon közgyűlésen, a melyről ezen §. intézkedik, csak részvényesek vehetnek részt és mások nem. Ha tehát azon alapitó a társaságnak részvényese : akkor reá ezen §. kétségtelenül illik; ha nem részvényes, • a közgyűlésen nem vehet részt és így eo ipso szavazatjoggal nem bír. Ha azonban a törvény azt mondaná „az érdekeltek": akkor e kifejezés alatt másokat is lehetne érteni; holott ezen szerkezet szerint kétség nincsen, hogy csak részvényes vehet a közgyűlésen részt, és hogy az érdekelt részvényes, mint ilyen, szavazatát nem gyakorolhatja. Kérem tehát a tisztelt házat: méltóztassék az eredeti szerkezetet megtartani. (Helyeslés.) Elnök: A kik a 150. §-nak utolsó bekezdését az eredeti szöveg szerint elfogadják, —• mert a többi bekezdésre nézve észrevétel nem tétetett — méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) A 156. §. elfogadtatott. Madarász József: Tisztelt kéz ! Mielőtt a 157. §. fölolvastatnék, miután ez igen sok pontból áll s ezek némelyikére nekem is lesz előterjesztésem, hogy a tárgyalás hamarább menjen, azt vagyok bátor kérni a tisztelt háztól, hogy e §-t méltóztassék pontonkint fölolvastatni és azon pontnál, melyre észrevétel nem lesz; az elfogadást kimondani, azokat pedig, melyre észrevétel lesz, külön tárgyalni. Elnök : Én jobbnak gondolnám, hogy a 157. §. fölolvastassák, melynek pontjaira azután méltóztassanak az észrevételeket megtenni, a szavazás pontonkint történhetik, mert meglehet, hogy más képviselő urnák más pontra lesz észrevétele, és igy in complexu jobban lehet azt megérteni. (Helyeslés.) Huszár Imre jegyző (olvassa a 157. %-t.) Madarász *fézsef: Tisztelt ház! Méltóztatnak megengedni, hogy a tisztelt előadó urat fölkérjem, hogy miután az 1840: XVIII. törvényczikk határozottan megtiltotta azt, hogy a részvények bemutatóra is állíthassanak ki, és én azon jegyzőkönyvben, a mely a kereskedelmi törvényjavaslathoz csatolva van, semminemű oly megnyugtató magyarázatot nem találtam, miért tér el e törvényjavaslat az 1840-iki törvény határozott tilalmától : lenne szíves a tisztelt előadó ur én velem és a tisztelt házzal megismertetni azon okokat, — hogy meggyőződhessünk annak helyes vagy helytelen voltáról: — miért tér el e törvényjavaslat e részben az 1840-ki törvénytől. Ez első kérésem s azután fogom megtenni észrevételeimet. Hodossy Imre előadó: Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy e részben igen egyszerű a fölvilágositás. Először is a részvények föladata, hogy a tőke, melyet képviselnek, a lehető legkönnyebb módon forgalomba tétessék. Az, hogy ha bizonyos névre szól; már egy bizonyos akadálya akar lenni azok könnyű mozgósításának, ez tehát már ártalmas és káros; de még az is bebizonyult, hogy ez sem képes azt az akadályt gördíteni a forgalom föntartásának, mert utoljára is behozatott az, a mi nincs tiltva az 1840: XVIII. törvényezikk által: hogy akármely névre állíttathatnak ki az illető részvények, egyszerűen üres forgatmány tétetik rájuk, és ez által oly tárgyaivá tétetnek a közforgalomnak, mintha au portenr volnának- kiállítva. Tehát a névre szóló részvények ma tulaj donkép valótlanságot és fictiot képviselnek, a minek semmi haszna nincs: mert utoljára is ép ugy kezeltetnek, mintha bemutatóra szólnának; azonkívül több vasutainknál most is tényleg vannak bemutatóra