Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-374

374. országos ülés ápril 26. 18*0. 297 szóló részvények és semmi különbséget sem látunk ezen részvényesek és ama részvényesek viszonyaira vonatkozólag. Következőleg azt tartottuk helyesebbnek^ hogy az igazság, a valóság legyen kifejezve a részvényekben is, hogy ne az állíttassák a részvényben, hogy az egy bizonyos tulajdonosnak képezi tulajdonát ; hanem mondassák az, a mi igazán áll a bemutatóra szólókra nézve is, hogy annak tulajdonát képezi, a ki azt bemutatja. Ezek voltak okaink, hogy ne ragaszkodjunk azon tarthatatlan fictiohoz, a mely az 1840. évi XVIII. törvényczikkben van, Pulszky Ferencz: Tisztelt ház! Magam voltam az 1840. évi XVIII. törvényczikknek szerkesztője, tehát legjobban tudom, hogy mikép jutott a törvénybe bele a kérdéses intézkedés. Más áramlat uralkodott akkor, mint ma. Azon időben sokkal több nehézséget gördítettek fölülről a részvénytársaságok megalakulása elé ; mert akkor egyátalában ellenezték a társulatoknak fölállítását. A ki azon időben élt : igen jól fogja tudni, hogy mily nehéz volt a legcsekélyebb dologra is engedélyt nyerni. Akkor megbeszéltük ezen dolgot, és miután láttuk, hogy másképen nem nyerhetjük meg a sanctiot, mint a hogy előre megbeszéltük a dolgot: csakis ily megszorítás mellett jutott a törvénybe ezen rendelkezés. Ez volt az oka az egésznek és semmi más. Azt hiszem, a mit a tisztelt előadó urnák elmondani méltóztatott, tudniillik, hogy azon társulatoknál is, a melyek ehhez kötik magukat, vagy a melyeknek alapszabályaiban benn van, hogy a részvények névre szóljanak : a tapasztalás azt mutatja, hogy a részvény hátára ráirja nevét az illető, a kinek nevére ki volt állítva a részvény, s azután ráirja a nevét az, a ki használni akarja. Ez elégséges. Miután e kérdésnek átaíában véve semmi gyakorlati haszna nincs, én kérem : méltóztassanak meghagyni e §-t ugy, mint van. (Helyeslés.) Madarász Józsefi Tisztelt ház! Igen köszönöm a tisztelt előadó urnák fölvilágositását, s bár Pulszky képviselő ur is szíves volt e kérdéshez hozzászólni: engem még sem nyugtathatott meg. Egyébiránt most először is a második pontra nézve adok be egy módosítást. A második pont azt tartalmazza, hogy az alapszabályoknak magukban kell foglalniok: a vállalat tárgyát és a társaság tartamát, Tegnapelőtt egy módosításomat, a melyet én meggyőződésem szerint kötelességemnek tartottam beadni, leszavazta a tisztelt ház. Jól van. Azt mondotta a tisztelt előadó ur, úgyis értetik az abban: mert ime itt van a tervezetben, az alapszabályokba is átvétetik a társaság tárgya. Azonban bocsásson meg a tisztelt előadó ur : jobban szeretek magyarul érteni. Az 1840. évi XVIII. törvényczikk a társaság czélját emliti, és daczára annak, hogy a tisztelt előadó ur s a ház a KÉPV. H. NAPLÓ. 185 XVI, KÖTET. ,tárgy" alatt a czélt érti ; engedjék meg, hogy én mégis igy kívánjam megváltoztatni ezen pontot: „A vállalat tárgyát, mely alatt értetik azon czél is, mi végett a társaság alakult és a társaság tartamát." Ez lenne módosításom a második pontra nézve. A negyedik pontra nézve bocsásson meg a tisztelt előadó ur, hogy nagyon jól tudom azt, hogy az 1840. évi XVIII. törvényczikk következtében a névre szóló részvényeket hátirattal át lehet ruházni ; hanem épen azért tettem e kérdést s azért vagyok most is fönakadva s azt hiszem, hogy nem helyes eltérni az 1840-ki törvény rendeletétől mert önmaga ezen törvényjavaslat 172—173. §-aiban bizonyos intézkedést tartalmaz. A 153. §. kimondja azt, hogy minden részvényes a részvény 50%-ig felelős, akár adja el vagy írassa át másra a részvényt; a 172. §-ban megemlittetik, hogy átadás által történik az átruházás, a 173-ik §-ban az foglaltatik, hogy a névre szóló részvények hátirattal forgattatnak vagy adatnak ugyan át, azonban a részvényes a részvény egész értéke erejéig felelős mindaddig : mig az, kinek nevére átforgattatott, be nem jegyezheti magát. Tehát méltóztassanak most figyelembe venni, helyes ugyan, hogy az egész névértékig felelős legyen a részvényes ; hanem akkor önök kedvezményt adnak azoknak, kik átadás mellett ruházzák át részvényeiket: mert mindenkor meglehet az egész névértéket fizettetni és kapni azoktól, kik névre állítják ki és forgatják a részvényeket ; mig a 153. §. értelmében az előmutatóra szóló részvények tulajdonosai a részvényeknek csak 50°/

0-ig felelősek. Ez volt azon indok, mely bennem aggodalmat gerjesztett s most sem vagyok fölvilágosítva a tisztelt előadó ur előbbeni állítása által s azért szabadságot veszek magamnak a negyedik pontra nézve egy módositványt terjeszteni elő. A negyedik pont kihagyatik és helyébe a következő szerkezet tétetik: „részvények és hányadrészvények számát, névértékét és azt, bog}' oly részvényeket, melyek nem bizonyos névre szóknak, kiadni nem szabad." A 15. pontra nézve a következő módositványt kérem elfogadtatni. A 1 5. pont azt mondja, hogy a társaság hirdetményeit miként tegye közé, azonban később egy másik §-ban az van, hogy a társaság határozatainak közzétételéről kell gondoskodni. Nagyon jól tudom én, hogy rá lehet mondani, hogy hiszen határozat is hirdetés; de én azt hiszem, hogy sokkal jobban és világosabban fejeztetnék ki ezen eszme, ha az mondatnék, hogy a társaság határozatainak és hirdetményeinek mikénti közzétételét. És most még ide a. 15. §, után egy uj §-t kérek a 16. pont alatt fölvétetni, mely ez lenne: 38