Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-373
'4T6 országos ülés iíjiril 24. 187">. zönségnek, mert ha valaki kereskedést kezd űzni a nélkül, hogy bejegyeztetnék: minden elvállalt köt, lezettségekért mindazok, kik ott vannak, egész vagyonukkal felelősek; tehát ez a közönségnek nem áll annyira érdekében, mint a kereskedőnek, hogy tudniillik váltókat bocsátliasson ki stb., és hogy azok, kik csak betéteikkel felelősek: egyetemlegesen ne vonassanak felelősségre. Azért a törvény azt rendeli, hogy ha valaki nem teljesiti kötelességét, 500 frtnyi pénzbirságra szorítandó. Nem mondja tehát a törvény, hogy azonnal marasztalandó el ezen birságban; hanem azt mondja, hogy ha 14 nap alatt be nem jegyezteted czégedet: akkor pénzbirsággal fogsz büntettetni, és csak akkor, ha ezen 14 nap letelik, és az illető még sem jegyezteti be czégét: szabadhátik ki a pénzbírság. Már az olyan ezég, a mely 500 frtot nem képes fizetni, az nemlétezőnek tekinthetik, és azzal sem a törvényszék, sem másnak foglalkoznia nem érdemes. Én azért ezen második bekezdést is teljesen consequensnek találom, és azért azt ugy, a mint az beterjesztve van : elfogadtatni kérem. Elnök: Méltóztassanak Madarász József képviselő ur módositványát meghallgatni. Wächter Frigyes jegyző (olvassa:) „A második bekezdés helyébe ez iktatfassék: „a kiszabott, de be nem hajtható pénzbírság fogságra változtandó át." Elnök; Azok, kik ezen 21. §-t a beterjesztett szövegezés szerint elfogadják : méltóztassanak í'ölállaui. (Megtörténik) Ezen §. a beadott szövegezés szerint elfogadtatik és igy a módositvány elesik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 22. %-t, mely elfogadtatik-, olvassa a 23. §-t.) Hodossy Imre előadó: Csak két kisebb hibát kérek ezen §. szövegében kiigazittatni. Itt ugyanis kereskedelmi jegyzékekről van szó, holott czég-jcgyzékek értendők. Kérem azért ezen hibát mindkét helyen kiigazittatni. Elnök: A 2 3. §. első bekezdésének harmadik sorában, valamint a második bekezdés első sorában a kereskedelmi jegyzék helyett kereskedelmi „e/ég-jegyzék" teendő. (Elfogadjuk]) Ezen módosítással a 2 3. §. elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa a 24. §-t,) mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Elnök: E szerint a 3. czim a 2 3. szakasznál tett módosítással, de egyébként változatlanul elfogadtatik. Huszár Imre jegyző (olvassa a2ő. §-t, Hodossy Imre előadó: Csak egy nyomdahibát kérek kijavíttatni. A második bekezdés 3-ik sorában ugyanis a „valamint" szó helyett „valamit" teendő. Elnök 5 Ezen nyomdahiba kiigazitíatik. Eázár Ádám : Tisztelt ház! Bár nem voltam szerencsés al6.§-nál az állam hivatalos nyelvét érvényesíteni: ezen §-nál mégis bátor vagyok más okból fölszólalni és hason szellemű módosítást benyújtani, mert kétségtelen, hogy szabályszerüleg vezetett kereskedelmi könyveknek fél bizonyító erejük van, a mint az a későbbi §-ban ki is mondatik ; valamint kétségtelen, hogy ezen kereskedelmi könyvek szabályszerű vitele mellett, a mint ezen §. első bekezdése megengedi, tetszése szerinti nyelven viheti azokat a kereskedő; hogy ha ez nem oly nyelven viszi, mely legalább az illető területen dívó nyelv : hasztalan lenne azon kifejezés, mely a szövegben használtatik, hogy „élő nyelven" vitessenek a könyvek. Azt hiszem, nem szükségtelen a fölött okoskodni, hogy melyek az élő nyelvek Magyarországon : Vannak élő nyelvek például a zsidó, a török, hogy ezek pedig mennyivel bírjanak bizonyító erővel, azt mindenik átláthatja. És azért részemről, azon czélból hogy e miatt ne történjenek visszaélések, illetőleg a könyveknek érthetetlensége miatt, a bizonyítás a törvényszék előtt ki ne játszathassák, az első bekezdés 2. és 5. sorában ezen szavak helyett „bármi élő nyelven" tétessék: „az állam hivatalos nyelvén vagy az illető területen dívó nyelven." Bátor vagyok ezen módositványt ajánlani. Hodossy Imre előadó: A képviselő inaltál előterjesztett módosítás olyan színben tűnik föl, mintha valami korlátot akarna fölállítani; pedig hogy ha közelebbről nézzük meg, semmi valóságos korlát nincs benne, legfölebb odáig, hogy az illető nem választhat valami nagyobb körben a nyelvek közt, hanem szűkebb körben, de azután szabadon. Azt hiszem, ha tekintetbe méltóztatik venni, hogy a könyveknek főrendeltetése az, hogy az illető kereskedő mellett fél bizonyítékot képezzenek, hogy azok szerint mindig kimutathassa, mi az ő követelése, vagyonállapota: bízvást rá lehet bízni, micsoda nyelvet tart ő legalkalmasabbnak arra, hogy ezen czélnak megfeleljen. Ha oly könyvvel lép a bíróság elé, melyet sehogy sem tudnak megérteni: akkor elég baja lesz neki tolmácscsal és egyébként azt megmagyarázni. Azt hiszem, legczéiszerübb lesz ezt magára az illető kereskedőre bízni. Wächter Frigyes jegyző (újra fölolvassa a Lázár Ádám által beadott módositványt) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a 25. §-t a beadott szöveg szerint elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) A—25. §. bizottság szövegezése szerint elfogadtatott és e szerint a módosítás mellőztetik-. Huszár Imre jegyző (olvassa a 20. %-tól 36. §ig terjedő §§-/ÍÖÍ, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.. Olvassa a 31. %-t.) Hodossy Imre előadó: Tisztelt ház! E §, második sorában e szavak: akár kereskedők,