Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-373

373. országos ülés ápril 24. 1875. 281 Ugyanazért módositványt adok be, mely következőleg szól: A 16. §. első bekezdésének 4. és 5. sora közé ezen szavak után: „melynek kerületében kereskedelmi telepe létezik", a következő uj tétel iktattassák: „az állam hivatalos nyelvén, azon kivid tetszése szerint más nyelven is*. Ajánlom ezen módositványomat annyival inkább, mert reményiem, hogy a tisztelt kereskedelmi minister ur hazafias érzülete nem fog ellentmondani. Elnök: Kérdem a tisztelt házat: hogy méltóztatnak-e elfogadni a 16. §-t ugy, a, mint az a törvénykönyvjavaslatban foglaltatik? (Igen\ Nemi) A kik elfogadják: méltóztassanak fölálkni. (Megtörténik.) Most méltóztassanak fölállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik) A többség elfogadta a 16-ik §-t ugy, a mint az a törvénykönyvjavaslatban foglaltatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 17., 18. és 19. §§-&«£.) Gubody Sándor: Tisztelt ház! Ha a czég megváltozik vagy megszűnik, a kereskedelmi czégnek bevezetése a központi értesitóben bejelentendő ; különben, ha ez nem történik; egy harmadik személy károsodását vonhatja maga után. Ennélfogva itt be volna teendő, hogy a czég megszűnése vagy változása a központi értesitóben kihirdetendő. Hodossy Imre előadó i Tisztelt ház ! Ugy látom, hogy a tisztelt képviselő ur a jegyző könyvből méltóztatik olvasni a szöveget. A törvénykönyvben világosan ki van mondva, hogy a kihirdetés miként történik. A törvénykönyvben mindjárt elején kimondatik, hogy a kihirdetés a központi értesítőben, Horvátországban pedig a hivatalos lapban történik. A tisztelt képviselő ur kívánsága, hogy ez núuden §-nál ismételtessék, véleményem szerint, fölösleges volna; mert egyszer-mindenkorra ki van mondva a törvényben, hogy a kihirdetés mikép történik. Ennélfogva ajánlom a szöveg változatlan elfogadását. Gubody Sándor: Italában ha ezen változás ténye a közönség előtt nem ismeretes: annak káros következménye egy harmadik személy ellenében érvényes nem lehet. Elnök: írásbeli módositvány nem adatván be, azt hiszem, a tisztelt ház a 19. §-t változatlanul elfogadja. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 20. és 21. §-í.) Madarász József: Tisztelt ház! A 23,§-ra fölhívom a, tisztelt liáz és a tisztelt előadó ur figyelmét. Igen örültem a tisztelt előadó úr azon nyilatkozatának, hogy e törvényjavaslaton átalában a nyilvánosság és felelelösség elve vonul keresztül, mely a közönséget a kereskedők irányában, és viszont a kereskedőket a közönség irányában kötelezi. KÉrY H. SAPLÓ. 18|, XVI, KÖTET. Azonban méltóztatott azt is említeni, hogy a felelősség alatt értetik az is, hogy a hol azután pénzbírság szabatik ki és az nem teljesíttetik : ott személyes letartóztatás is eszközöltethetik. Én azonban ezen §-nál nem látom keresztülvive a felelősség elvét a kereskedőkre nézve a közönség irányában ugy, mint óhajtanám. Méltóztassék a 2 -ik bekezdést figyelemmel olvasni, ebben az foglaltatik: hogy „a pénzbírság beszállásával egyidejűleg az illető lelnek a bejegyzés eszközlésére 14 napi határidő szabandó, melynek sikertelen lefolyása után a pénzbírság végrehajtás utján behajtatik." Ebből én legalább csak azt következtethetem, hogy a pénzbirságban előlegesen elitéltetik a kereskedő, a ki a czégbejegyzést a törvény szerint nem telj esi ti; ha azonban a bejegyzést 14 nap alatt teljesítené : akkor a pénzbírság alól föl van oldva. Én itt először ellenmondást látok, másodszor hiába való intézkedést, mert ha elengedtetik a pénzbírság, ha az illető a bejegyzést 14 nap alatt teljesiti: akkor nem szükséges előbb pénzbirságban elmarasztaltatnia. Hogy pedig ezt másképen nem érthetein, bizonyítja a következő passus: „melynek sikertelen lefolyása után a pénzbírság végrehajtással behajtandó, tehát, ha sikerül, vagyis 14 napi határidő alatt a bejegyzés eszközöltetik : akkor nem hajtandó rajta be." Én tehát először ezzel nem vagyok megelégedve. A 2-ik bekezdésben az mondatik: „a kiszabott, de be nem hajtható pénzbírság fogságra át nem változtatható. Én azt hiszem, hogy a közönséget a kereskedők irányában biztosítani kell; és azt nem valami csekélységnek tartom, hogy ha a kereskedő nem teljesiti a czégbejegézésre nézve, a mit a törvény parancsol, és megcsalja a közönséget: mehessen bármerre, s neje vagy bárki neve alatt újból kereskedést kezdhessen. Én tehát e helyett következő módositványt ajánlom, a második kikezdés kihagyatván, helyébe ez tétessék : „ kiszabott, de be nem hajtható pénzbírság fogságra változtatható át." Hodossy Imre előadó: Sajnálom,hogy a tisztelt képviselő ur indítványához nem járulhatok. Azon elvet, melyet én kiemeltem, hogy tudniillik azon körülmények közt, hol a vagyoni felelőség elégtelennek bizonyul, a törvény fogságbüntetést is alkalmaz: c helyen alkalmazni lehetetlen. Méltóztassék megtekinteni a törvényben nyilatkozó észjárást. Itt csak egyes kereskedőkről, vagy legfölebb közkereseti társulatokról van szó; mert a részvénytársaságokra nézve egészen más intézkedések vannak, ugy, hogy azok nem léteznek addig, mig be nem jegyeztetnek. Itt tehát a bejegyzés sokkal inkább érdekében áll a kereskedőknek, mint a nagy kö 36