Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-372

372. országos ülés ápril 23. 1§75. 261 litanij hogy az 1868. XXVI. törvényczikknek 2. §-a itt nem alkalmazható. Mindazonáltal nem akarok ezen intézetek tel­jes adómentessége mellett plaidirozni; megtenném ezt azon esetben, ha Magyarország állami kincstára nem volna oly szorult állapotban, a mely az adó­fizető polgárok kötelezettségének minden garasára utalva van; én nem akarok a status-pénztártól egy garasuyi jogos bevételt és jövedelmet is elvonni, épen azért azt bátorkodnám kérni a tisztelt képvi­selőháztól, minthogy a tisztelt képviselőház és a ministerium is elismerte azt, hogy van valami hé­zag a törvényben; a nyilvános számadásokra köte­lezett társulatokról és azoknak megadóztatásáról szóló legújabban általunk és a felsőház által is már elfogadott törvényjavaslatnak egyik pontjában először hozattak ezen intézetekre nézve tüzetes szabványok, kimondatván, hogy ezen intézetek adó­mentesek lesznek a betett 6°/ 0 bérösszeg erejéig, vagyis csak azon része lesz a jövedelemnek meg­adóztatandó, mely jövedelem a 6°/ 0 után megmarad, mikor" azt a 6°/ 0-ot a betevőknek kifizették. Én ez intézkedéshez hozzájárulva, azt magam is helyeslem és föntartandónak találom, és azt ké­rem a tisztelt háztól és a pénzügyminister úrtól : kegyeskedjék ez érvelést figyelembe véve, kimondani azt, hogy ezen intézeteknek sorsa vagy addig, mig előreláthatólag e szabványok néhány nap múlva tör­vényerőre emelkedtek, függőben hagyassák ; vagy ha gondolja a tisztelt képviselőház, hogy ki lehet már most mondani, hogy az e törvényjavaslatban kimon­dott elv itten is alkalmazható ; méltóztassanak e kér­vényeket a törvény ezen intézkedése szerint való elhatározás alá bocsátani. Bátor vagyok azért aján­lani, mert meggyőződésem az, hogy ez által ezen intézeteknek fönállása nem veszélyeztetnék, másrészt az államkincstár számára is egy további adóalap biztosíttatnék, és egyátalábau Magyarország közgaz­dasági financziális érdekeinek megí'elelőleg egy igen üdvös intézkedés történnék. Ajánlom indítványom elfogadtását. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa Kautz Gyulának a 6226. és 6400. számú kérvényekre be­adott indítványát.) Kiadatik a pénzügyministernek azon utasítás­sal, hogy az érintett intézetekre kivetett adó érde­mét illetőleg a nyilvános számadásokkal tartozó vállalatok és egyesületek megadóztatásról szóló s a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatnak 4. §-a utolsó, azaz 10. pontja értelmében járjon el. és állapítsa meg az újólag fölveendő adóösz­szeget. Széll Kálmán pénzügymininister Í Tisztelt ház! Én nagyon méltánylom azon érdeke­ket, melyek szempontjából tisztelt, barátom Kautz Gyula képviselő ur fölszólalt. Fontosaknak tartom azon tekinteteket, ós azt hiszem, hogy ezt tény leg is kimutattam az által, hogy a nyilvános számadás­ról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál a magam iá­szóról készséggel hozzájárultam az adóügyi bizott­ság azon javaslatához, hogy az önsegélyző egyletek ekképen adóztassanak meg, hogy a betevőnek- az leető hat százalék adómentesen biztosittassék. és csakis az azon fölül lévő tiszta jövedelem vonassék adó alá. A törvényjavaslat idevonatkozó §-ának megállapitásakor a képviselőház világosan tanúsított abbeli szándékát, hogy a szóban lévő fontos érde­keket minden irányban a lehetőség határain belől szem előtt tartani el van határozva: de mert a tör­vényjavaslatban ez ekként lett megállapítva, s így az eljárás a jövőre nézve ekként van szabályozva: azt gondolom, megtörtént mindaz, a mit ma ezen kérdésben tenni lehet. Én részemről, habár nagyra becsülöm az indo­kokat, a melyekből Kautz Gyula képviselőtársam kiindult : mégis arra kérem a tisztelt házat, hogy indítványát mellőzve, fogadja el a kérvényi bizott­ság véleményét, mint egyedüli correct módot; mert egy jövőbeli törvénynek hatályát kiterjeszteni a mostani adóztatásra, absolute lehetetlennek tartom, és így a ma fönálló intézetek folyó adójára nézve zsinórmértékül nem szolgálhat más, mint a létező törvény. Ennek alapján fogok eljárni, az ennek alapján teendő intézkedés végett utasíttatnék a pénz­ügyminister a kérvényi bizottság véleménye szerint. Gondolom, egyebet tenni e tárgyban nem lehet. Kérem a tisztelt házat: méltóztassék a kérvényi bi­zottság véleményét elfogadni. (Helyeslés) Várady Gábor : Azon helyeslés után, melylyel a tisztelt pénzügyminister ur nyilatkozatát fogadni méltóztattak : azt hiszem, hogy igénytelen véleményein el fog hangzani. Mindamellett köteles­ségemben állónak tartok, egy véleményt koczkáz­tatni. Ha Kautz Gyula képviselőtársam indítványát a tisztelt ház elfogadná, a mihez semmi reményem sincs: én ahhoz készséggel fognék járulni; azonban magam sem tartom czélszerünek és elfogadhatónak azt, hogy oly törvényre történjék hivatkozás, a mely még nem létezik, illetőleg oly törvényjavaslatra, a mely még szentesítve nincs. Hanem, tisztelt ház. méltóztassanak megfontolni, hogy legközelebb is a közművelődési czélokra tett alapítványok- és adomá­nyozásoknál az illetékekre nézve a törvényhozás visszaható erőt adott a törvénynek, és elrendelte, hogy a most legközelebb megalkotott törvénynek intézkedése kiterjed azon jótékony adományozásokra is, a melyeknél az illeték a törvény meghozatalakor még be nem fizettetett. Ez nagyon uj dolog, a tisz­telt háznak élénk emlékezetében van. Én nem mondom, hogy a jelen esetben is visszaható erő tulajdoníttassák a törvénynek, hanem bátor vagyok a tisztelt háznak egy közvetítőt in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom