Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-370

234 370. országos ülés ápril 21. 187ií. E szavakat mondta 1869. Julius 28-án Tisza Kálmán, mai belügyminister ur. Én ajánlom a tisztelt belügyminister urnák, kérdezze meg most magától, hogy miként birja összeegyeztetni tegnapi szavait azokkal, miket akkor mondani méltóztatott, Ha mi azt állítottuk, hogy ezen egész törvény­javaslatnak semmi más czélja, mint nagy hatalomra szert tenni, s netalán ezen hatalmat fegyverül használni föl a választásoknál is. •— még pedig nem­csak egy választásnál, mert a jelen törvény épen három évre szólván, a jelen és jövő választások idejére is kihat, — ha mi ezt mondottuk: nem tettünk egyebet, mint ismételtük a belügyminister ur saját szavait. Csak ennyit akartam elmondani, s ezzel kije­lentem, hogy nem fogadom el a §-t. (Szavazzunk \) Horánszky Nándor előadó: Mél­tóztassanak megengedni; de lehetetlen azt, mit az előttem szólott mondott, észrevétel nélkül hagyni. (Helyeslés.) A tisztelt képviselő ur meg fog nekem engedni a tekintetben, hogy az az időbeli kérdés, és a mai közt nagy különbség van. (Nevetés a szélső bal felől. Zaj) Méltóztassék meghallgatni, s akkor magára a képviselő úrra bízom megítélni, min méltóztatott nevetni. Akkor ugyanis arról volt szó, hogy tömegesen birák kineveztessenek; ma pedig arról van szó : hogy tömegesen elbocsáttassanak. Hol fekszik a consequentia abban, hogy midőn a birák tömegesen elbocsáttatnak, midőn a magyar­országi birói karra ily nagy csapás méretik, a mi­nister ezen bírákban, mint a képviselő ur tart tőle, adhaerentiát fog nyerni; én részemről fölfogni nem tudom. (Élénk helyeslés a középen.) Lázár Ádám í Sajnálom, hogy a tisztelt belügyminister ur nincs jelen, ki legjobban képes lett volna akkori szavait, melyekre Helfy képviselő­társam hivatkozott, megmagyarázni. Megengedem, hogy e magyarázatot megkisérlette az igazságügyi előadó ur halványan visszaadni; de kívánatos lett volna, mint emlitém, hogy maga a belügyminister adjon értelmezést szavainak. Egyébiránt, a mi a szőnyegen lévő második §-t illeti, arra két módositványom van. Itt van ugyanis azon leghatalmasabb intézkedés, hogy a bí­rósági leszállítás ötletéből az összes bíróságok lét­száma áthelyezhető és nyugdíj ázható állapotba téte­tik. Ha csak arról volna a szó, hogy azon 43 tör­vényszéknek, mely három év folyamában át fog alakíttatni, személyzete nyugdijaztassék vagy áthe­lyeztessék : akkor, többek fölfogása szerint, talán nem volna miért e fölött keseregni; de miután az összes, tehát 107 törvényszék van kérdés alatt, s e leszállítás alkalmából mindnyájuknak tagjai, va­lamint a kir. ügyészségek tagjai is, s az azokhoz tartozó hivatalnokokkal, ok nélkül a ministeri ön­kénynek, és igy az áthelyezésnek s nyugdíjazásnak lesznek kitéve, miből az államra kimondhatatlan kár, az igazságszolgáltatásra pedig nevezetes hátrány fog hárulni : ezen intézkedést nem fogadhatom el, s a második sor e kitételét „ összes" kihagyandó­nak és e helyett ezt a kifejezést kérem tétetni: „megszüntetendők". Ez fejezné ki azt, a mi itt czéloztatik, hogy 43 törvényszék megszüntetendő lévén, annak személyzete a szükséghez képest át­helyezhető vagy nyugdíjazható. E §. utolsó előtti sorában lévő e kitételt pedig „a harmadik §. kor­látai között nyugdijazbatók vagy áthelyezhetők' szükségtelennek tartom, mivel az 1871 : IX. tör­vényezikk második §-a az áthelyezés, 12-ik §-a a nyugdíjazás eseteiről rendelkezik. Ez ok nélkül való ismétlés volna, s azért ezen kitétel helyett a következőt ajánlom: „az 1871: IX. törvényezikk 2. és 12. §§. értelmében áthelyezhetők vagy nyugdijazbatók". Az áthelyezés" szót azért tettem a „nyugdíjazható' szó elé, mert az idézett törvényezikkek ezen sorrendben követ­keznek. A §. módositványom szerint igy szólana : „Az 1. §-ban meghatározott leszállítás által beállott uj szervezés folytán megszüntetendő első­fokú bíróságoknál alkalmazott birák és a királyi ügyészség tagjai a szükséghez képest az 1871 : IX. törvényezikk 2. és 12. §§. értelmében áthe­lyezhetők vagy nyugdíjazhatok". Hoffmann Pál : Tisztelt ház! Szándé­kom volt egy mődositványnyal lépni a tisztelt ház elé, és pedig a harmadik §-nál; de a második §-nál kifejlett discussio oly irányt vett, hogy aggodalmam támadt az iránt: nem történhetik-e meg az, hogy a mennyiben a második §. a jogügyi bizottság szö­vegezése szerint elfogadtatnék, az általam a 3. §-nál beterjesztetendő módositvány ezen előzetes §. által már elütöttnek tekintetnék, s azért én azon kérelemmel járulok a tisztelt ház elé: méltóz­tassék megengedni, hogy bár az, a mit módositványom tartalmaz, a 3. §-hoz tartoznék; de mivel a 2. §-nak elfogadása annak praejudicálna, nehogy mó­dositványom a 2. §-nak elfogadása által principiali­ter elvettessék : méltóztassék megengedni a tisztelt ház, hogy a 2. §. a 3. §-sl együtt tárgyaltassék, s e czélból a 2. §. fölolvastassák. Elnök: Szükséges volna talán előszói a módosítást hallanunk. Hoffmann Pál: Tisztelt ház! Nem szen­ved semmi kétséget, hogy a midőn a törvényhozás 43 törvényszéknek esetleges megszüntetését czé­lozza: a kormány rendelkezésére álló hatalom az áthelyezés és nyugdíjazás tekintetében nem elégsé­ges. Készséggel elismerem, hogy ha azon elv kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom