Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-370
234 370. országos ülés ápril 21. 187ií. E szavakat mondta 1869. Julius 28-án Tisza Kálmán, mai belügyminister ur. Én ajánlom a tisztelt belügyminister urnák, kérdezze meg most magától, hogy miként birja összeegyeztetni tegnapi szavait azokkal, miket akkor mondani méltóztatott, Ha mi azt állítottuk, hogy ezen egész törvényjavaslatnak semmi más czélja, mint nagy hatalomra szert tenni, s netalán ezen hatalmat fegyverül használni föl a választásoknál is. •— még pedig nemcsak egy választásnál, mert a jelen törvény épen három évre szólván, a jelen és jövő választások idejére is kihat, — ha mi ezt mondottuk: nem tettünk egyebet, mint ismételtük a belügyminister ur saját szavait. Csak ennyit akartam elmondani, s ezzel kijelentem, hogy nem fogadom el a §-t. (Szavazzunk \) Horánszky Nándor előadó: Méltóztassanak megengedni; de lehetetlen azt, mit az előttem szólott mondott, észrevétel nélkül hagyni. (Helyeslés.) A tisztelt képviselő ur meg fog nekem engedni a tekintetben, hogy az az időbeli kérdés, és a mai közt nagy különbség van. (Nevetés a szélső bal felől. Zaj) Méltóztassék meghallgatni, s akkor magára a képviselő úrra bízom megítélni, min méltóztatott nevetni. Akkor ugyanis arról volt szó, hogy tömegesen birák kineveztessenek; ma pedig arról van szó : hogy tömegesen elbocsáttassanak. Hol fekszik a consequentia abban, hogy midőn a birák tömegesen elbocsáttatnak, midőn a magyarországi birói karra ily nagy csapás méretik, a minister ezen bírákban, mint a képviselő ur tart tőle, adhaerentiát fog nyerni; én részemről fölfogni nem tudom. (Élénk helyeslés a középen.) Lázár Ádám í Sajnálom, hogy a tisztelt belügyminister ur nincs jelen, ki legjobban képes lett volna akkori szavait, melyekre Helfy képviselőtársam hivatkozott, megmagyarázni. Megengedem, hogy e magyarázatot megkisérlette az igazságügyi előadó ur halványan visszaadni; de kívánatos lett volna, mint emlitém, hogy maga a belügyminister adjon értelmezést szavainak. Egyébiránt, a mi a szőnyegen lévő második §-t illeti, arra két módositványom van. Itt van ugyanis azon leghatalmasabb intézkedés, hogy a bírósági leszállítás ötletéből az összes bíróságok létszáma áthelyezhető és nyugdíj ázható állapotba tétetik. Ha csak arról volna a szó, hogy azon 43 törvényszéknek, mely három év folyamában át fog alakíttatni, személyzete nyugdijaztassék vagy áthelyeztessék : akkor, többek fölfogása szerint, talán nem volna miért e fölött keseregni; de miután az összes, tehát 107 törvényszék van kérdés alatt, s e leszállítás alkalmából mindnyájuknak tagjai, valamint a kir. ügyészségek tagjai is, s az azokhoz tartozó hivatalnokokkal, ok nélkül a ministeri önkénynek, és igy az áthelyezésnek s nyugdíjazásnak lesznek kitéve, miből az államra kimondhatatlan kár, az igazságszolgáltatásra pedig nevezetes hátrány fog hárulni : ezen intézkedést nem fogadhatom el, s a második sor e kitételét „ összes" kihagyandónak és e helyett ezt a kifejezést kérem tétetni: „megszüntetendők". Ez fejezné ki azt, a mi itt czéloztatik, hogy 43 törvényszék megszüntetendő lévén, annak személyzete a szükséghez képest áthelyezhető vagy nyugdíjazható. E §. utolsó előtti sorában lévő e kitételt pedig „a harmadik §. korlátai között nyugdijazbatók vagy áthelyezhetők' szükségtelennek tartom, mivel az 1871 : IX. törvényezikk második §-a az áthelyezés, 12-ik §-a a nyugdíjazás eseteiről rendelkezik. Ez ok nélkül való ismétlés volna, s azért ezen kitétel helyett a következőt ajánlom: „az 1871: IX. törvényezikk 2. és 12. §§. értelmében áthelyezhetők vagy nyugdijazbatók". Az áthelyezés" szót azért tettem a „nyugdíjazható' szó elé, mert az idézett törvényezikkek ezen sorrendben következnek. A §. módositványom szerint igy szólana : „Az 1. §-ban meghatározott leszállítás által beállott uj szervezés folytán megszüntetendő elsőfokú bíróságoknál alkalmazott birák és a királyi ügyészség tagjai a szükséghez képest az 1871 : IX. törvényezikk 2. és 12. §§. értelmében áthelyezhetők vagy nyugdíjazhatok". Hoffmann Pál : Tisztelt ház! Szándékom volt egy mődositványnyal lépni a tisztelt ház elé, és pedig a harmadik §-nál; de a második §-nál kifejlett discussio oly irányt vett, hogy aggodalmam támadt az iránt: nem történhetik-e meg az, hogy a mennyiben a második §. a jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadtatnék, az általam a 3. §-nál beterjesztetendő módositvány ezen előzetes §. által már elütöttnek tekintetnék, s azért én azon kérelemmel járulok a tisztelt ház elé: méltóztassék megengedni, hogy bár az, a mit módositványom tartalmaz, a 3. §-hoz tartoznék; de mivel a 2. §-nak elfogadása annak praejudicálna, nehogy módositványom a 2. §-nak elfogadása által principialiter elvettessék : méltóztassék megengedni a tisztelt ház, hogy a 2. §. a 3. §-sl együtt tárgyaltassék, s e czélból a 2. §. fölolvastassák. Elnök: Szükséges volna talán előszói a módosítást hallanunk. Hoffmann Pál: Tisztelt ház! Nem szenved semmi kétséget, hogy a midőn a törvényhozás 43 törvényszéknek esetleges megszüntetését czélozza: a kormány rendelkezésére álló hatalom az áthelyezés és nyugdíjazás tekintetében nem elégséges. Készséggel elismerem, hogy ha azon elv kö-