Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-365
365. orsaágos ülés ápril 13. 1875. 1G1 gesen elfogadtatott, és hozzájárulás végett a méltóságos főrendekhez fog áttétetni. Következik a sör-, szesz- és czukor-adóról szóló törvényes határozatokban az uj méter-mértékés súlyrendszer folytán szükséges módosítások tárgyában beadott törvényjavaslat harmadszori fölolvasása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház „a sör-, szeszes czukor-adókról szóló törvényes határozatokban az uj inéter-mérték- és súlyrendszer folytán szükséges módosításokról :I szóló most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot? (Igen! Nemi) A kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. Megtörténik.) A többség elfogadja. Kérem a tisztelt házat: méltóztassék' a harmadszori fölolvasásra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot hitelesítés végett meghallgatni. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Nem tétetvén észrevétel: a jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttetik, és a törvényjavaslatnak a főrendiházhoz leendő átvitelével Beöthy Algernon jegyző ur bizatik meg. Következik a napirend harmadik tárgya: a központi bizottság jelentése a budapesti magyar nemzeti színház homlokzatának és bérházának kiépítéséről, és az arra szükséges 300.000 forintnyi törlesztési kölesönnek és a bérház 30 évig való adómentességének engedélyezéséről szóló 704. számú törvényjavaslat tárgyában. Huszár Imre előadó: Tisztelt ház! A központi bizottság ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vévén, azt lényegében elfogadta; azonban szabatosabb fogalmazás tekintetéből újra szövegezvén, a benyújtott és a tisztelt ház tagjai közt kiosztott szövegben ajánlja a tisztelt háznak elfogadás végett, Elnök: Ha a tisztelt ház a törvényjavaslatot fölolvasottnak méltóztatik elfogadni: akkor méltóztassanak átalánosságban nyilatkozni. Simonyi Ernő: Én a szőnyegen lévő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául szintén elfogadom; elfogadom azt, mert azon kényszer helyzetben vagyok, hogy ez idő szerint mást nem is tehetek. A nemzeti színház bérházának épülete már most oly stádiumban lévén, hogy azt befejezetlenül hagyni egyátalában nem lehet: szükséges, hogy a törvényhozás gondoskodjék valamely módról az iránt, hogy a belügymini ster azt kiépíttethesse. Azonban, midőn a törvényjavalatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom: lehetetlen, hogy már most is ezen egész ügyre vonatkozólag nézeteimet elő ne terjeszszem. A tisztelt ház méltóztatik tudni, hogy a nemzeti színház alapját a magyar törvényhozás 1836-bau KÉPV, H, NAPLÓ, 18=. XVI. KÖTET, és 1840-ben vetette meg. Midőn a nemzeti színháznak tókevagyonát az 1840. évi XLIV. törvényczikk által a magyar törvényhozás megalapította, egyszersmind oly intézkedést tett, mely meghatározza, ki által, és mi módon kezelendő ezen alap. Megmondotta egyenesen azt is, hogy ezen alap hová fordítandó. Az 1840. évi XLIV. törvényczikk 2. §-a ezt mondja: Ezen sommábői 400.000 forint alapítványi tőkének tekintetvén, abból nem egyéb, mint kamatjainak legfölebb kétharmada fördittassék a színház évi költségeinek pótlására, egyharmad rész kamatjai pedig mindenesetre a tőkéhez adatván, azt évről-évre szaporítsák. Itt meg van mondva, hogy a kamatok kétharmada fördittassék a színház föntartására, egyharmada pedig az alaptőke szaporítására. Az 5. §. pedig azt mondja: Az alapítványi tőkét akár együtt, akár részenkint, ngyszinte a kamatok egyharmad részét évről-évre, de nem alább öt percentnél, biztos kezekhez kölcsön kiadván, a kamatokat rendeltetésük helyére fordítsa. Itt meg van mondva, hogy az alaptőkének kamatoznia kell, hogy ne adassék kevesebbre, mint 5°/ 0-kos kamatra, és ily állapotban tartassák. Már most, ha az idők ugy hozzák magukkal, hogy erre nézve más intézkedés szükséges: természetes, hogy a mit a törvény rendel, azt ismét csak törvény változtathatja meg. Tehát az ez iránti intézkedés világosan a törvényhozás körébe vág. E nézetet fogadta el a tisztelt ház is akkor, midőn beterjesztvén a tisztelt képviselőháznak, hogy bizonyos telek vásároltatott a nemzeti színház alapjából, magára az ügy érdemére nézve nem határozott; mert az napirenden nem volt; de határozatot hozott arra nézve, hogy a nemzeti színház alapvagyona ezentúl a törvényhozás ellenőrzése alól ki ne vonassák. 1873-ik február 3-án a képviselőház a következő határozatot hozta. (Olvas:) Elfogadta Csengery Antal által előterjesztett indítványt, és annak értelmében határozatilag kijelentette, „hogy a nemzeti színház alaptőke jövedelme fölvétetik a födözetbe, és viszont a nemzeti színház segélyezésére ugyanazon összeg a kiadások közé foglaltatik." Ezzel elrendelte a képviselőház, hogy ezentúl a nemzeti színház alapja és annak mibenállása az országos költségvetésbe fölvétessék. E határozatát ugyanazon évi június hónapban ismételte a képviselőház. (Olvas:) „A nemzeti színház alapjait illetőleg, a jövőre nézve odautasittatik a belügyminister, hogy, miután a képviselőház határozata szerint a nemzeti színház alapjövedelmének megfelelő összeg fölveendő a költj segvetés kiadási rovatában, ez összeg azonban az I előadott felvilágosítások daczára biztosan meg nem határozható: terjesszen a ministerezen összeg megI határozása iránt kimerítő javaslatot még ezen ülés21
