Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-365

1GL> 365. országos ülés áxiril 13. 187S. szak alatt a ház elé; ezen javaslatához mellékelvén a nemzeti színház alapok és alapítványok törzsvagyonáról, tőkeállaclékáról, tettleges jövedelmei- és hátralékairól, nemkülönben kiadásairól szóló részletes kimutatást." Ezen két határozat által a tisztelt képviselőház elhatározta, hogy a nemzeti színház alapjainak kezelését egyenesen a törvényhozás ellenőrzése alá veszi. Daczára azonban a törvény világos rendeletének, daczára a képviselőház két határozatának: a volt belügyminister jónak látta a ministeri tanácshoz fordulni akkor, midőn az országgyűlés ülésezett, és egy állítólagos ministeri tanács határozata által, — mondom állítólagos, mert én nem ismerem azon határozatot, melyre a minister hivatkozik, — fölhatalmazfatott, hogy a nemzeti szinbáz alapvagyonát egy bérház építésébe fektesse. Az iránt, hogy ez eljárás helyes nem volt: áemmi kétség nem forog fön. A belügyminister ur, ki e törvényjavaslatot beterjesztette, ez eljárás szintén igy fogta föl, és e tekintetben nem is védelmezi azt, midőn azt mondja. (Olvas:) „Fölvettem a törvényjavaslatba azt is, hogy tisztelt elődömnek eljárása utólag helybenhagyatik. Tettem ezt azért, mert miután, nézetem szerint, az országos alapoknak ilynemű befektetése jogosan csakis a törvényhozás beleegyezésével eszközölhető : szükségesnek tartom, hogy ez iránt legalább utólagosan nyilatkozzék a törvényhozás." Beismerte és természetesen be kellett ismerni mindenkinek, hogy a minister hatalmát fölülmulta azon eljárás, melyet az előbbi belügyminister követett. Hogy mennyi garantiát nyújtott a belügyministernek a ministertanács határozata, azt ám lássa ő : mert azt hiszem, hogy ahhoz a törvényhozásnak semmi köze nincs. Lehetetlen, tisztelt képviselőház, abból indulni ki. a miből kiindult az elibénk terjesztett törvényjavaslat, hogy az eddig tett intézkedéseket helybenhagyjuk. Épen ez az, a mit tenni, nézetem szerint, nem lehet. Nem lehet helybenhagyni azt, hogy a minister önkény illeg határozzon az ily alapok és alapítványok fölött, melyek az ország vagyonát képezik, és a törvényhozás tudta és beleegyezése nélkül ezek fölött a ministertanács sohasem rendelkezhetik. Mit kell tenni. Ha a házról magáról van szó, azt mondom, hogy mást, mint annak végleges kiépítését elrendelni nem lehet: tehát föl kell hatalmazni a ministert azon módokra, a melyek képesitik őt annak eszközlésére. Hanem ha magát a dolgot tekinteni: azt tartom, hogy a törvényhozásnak első föladata lesz az, hogy a nemzeti színháznak az ország által megállapított és biztosított állása ezentúl is teljes biztonságban legyen. Az mondatik a minister ur által indokolásként beterjesztett jelentésben, hogy ezen befektetés elegendőképen födözi azon kiadásokat, melyek a színházzal összekötve vannak, és a jövedelmet nemcsak nem csökkenti, hanem inkább azt emeli ahhoz képest, mint azelőtt volt, és igy kimutatni ügyekszik, hogy azon beruházás a színháznak nemcsak hogy kárára nincs, hanem hasznára van. Meglehet, hogy ekként áll a dolog: de én akkor, midőn a pénzügyi bizottságban tárgyaltatott ezen kérdés: ugy láttam, és most is, ha áttekintem azon táblázatot, a mely a reménylhető jövedelmet mutatja ki, azt látom, hogy a befektetés a teljes biztosság iránt sok kívánnivalót hagy hátra, és igy látszik, hogy a frázisokkal keveset törődő, hanem a biztonságot annál inkább kereső solid pénzintézet, tudniillik az első hazai takarékpénztár, a melylyel megköttetni szándékoltatik a kölcsön, szintén ilyennek tekintette a dolgot, és ámbár itt bőségesen kimutattatik, hogy a színházra fordítandó 27.000 forint segélyen kivül még elégséges összeg marad fön arra, hogy a kamatok törlesztessenek : mégis ugy vagyok értesülve, hogy a takarékpénztár még azt is kívánja, hogy, tekintettel azon 27.000 forint segélyre, az ő födözete legyen az első, a mi a jövedelemből biztosíttatik. Miért? Bizonyára azért, mert azon intézet sem találja eléggé biztosítottnak az ily forrásból eredő jövedelmet. Megtörténhetik, hogy nem lesz jövedelem; mert bizonyos időben nem lesz a ház minden része elfoglalva: e mellett földrengés következtében összeroskadhat vagy megrongálódik a ház, vagy pedig a ház helyiségei üresen fognak állani: és akkor természetesen megszűnik a jövedelem is. Én a magyar nemzeti színházat ily esélyek ellenében biztosítottnak akarom látni, és ezen biztosságot, nézetein szerint, más nem adhatja meg. mint az: a ki önkényes hatalmából a nemzeti színháznak biztosan elhelyezett tőkéjét oly beruházásokra fordította, melyek kétséges jövedelmet mutatnak. Lehet, hogy ez a színház-épület sokkal többet fog jövedelmezni, mint a tőke; de senki sem fogja kétségbevonni azt, hogy lehet az is, hogy a jövedelem nem fog bekövetkezni, és akkor valakinek kezesnek, szavatosnak kell lenni, a ki azon hiányt kipótolja, a mely az ily esélyekből származhatik. Ha nem lesz rá szükség: annál jobb; de azt senki sem fogja kétségbevonni, hogy a volt belügyminister kezességgel és jótállással tartozik a nemzeti színháznak az iránt, hogy jövedelmei soha csorbát szenvedni nem fognak az által, hogy alapitványai ily módon beruháztattak. Én tehát, tisztelt ház, azt hiszem, hogy mi törvényhozói kötelességünkben eljárván, egyebet nem is tehetünk, mint azt, hogy a volt belügyministert kötelezzük arra, hogy bekövetkezhető e.élyek