Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-364
i. 1 o4 364. országos ü tározataként kimondhatom, hogy a tisztelt ház a 3-dik §. tisztelt Jendrassik képviselő ur módositványával elfogadja, (Helyeslés.) Következik a 4. §. Huszár Imre jegyző (olvassa a 4. §-í.) Elnök: Észrevétel nem lévén, a 4, §-t elfogadottnak jelentem ki. Huszár Imre jegyző (olvassa az 5. §-t.) Jendrassik Miksai Tisztelt ház! Ha összehasonlítjuk a bányaipart bármely más vállallattal, mindenekelőtt szembetűnik azon fluctuatio magában a természeti lerakodványban, a mely kivéve némileg a rétegeket, a melyekben a kőszenek szoktak előfordulni, mondom, annyira kitűnnek ezen fluctuatiok, hogy igen gyakran egynéhány ölnyi távolságra sem számithat a bányász, annál kevésbé valamely hosszabb területű helyre. Hozzájárul ezen természeti fluctuatiohoz, kivéve az aranyt és ezüstöt, az ásványok és árának kereskedelmi fluctuatioja; biztosithatom a tisztolt házat a mai nap vett tudósítás alapján, hogy a higany, a mely még három hó előtt 400 frton kelt: a mai napig leszállt 200 frtig: ezen két rendbeli fluctuatio okozza azt. hogy bizton nem lehet számítani már a legközelebbi évre sem, annál kevésbé egy hosszabb cyklusra. Midőn tehát például, a nyilvános számításra kötelezett vállalatok számithatnak hosszabb időre bizton: azalatt a bányánál meglehet, és gyakran elő is fordul az az eset, hogy ha 2.000 frt jövedelmet mutat a zárszámadás, az a legközelebbi évben veszteséget tüntet föl. Ezen körülmény indította a külföldi törvényhozásokat egészen más adózási módozat fölkeresésére, jelesen a poroszt, s azért tekintve ezen változékonyságot, a számítást még egy évre is sokalta, hanem mind a kormány, mind a bányaiparos évnegyedenkénti számvetést állapított meg, még pedig akként, hogy a inig nálunk , miként ezen javaslat is tartalmazza, a jövedelem a bányahatóságok és szakértők befolyásával állapittatik meg : addig ott közvetlenül a bányahatóságok vannak hivatva arra, hogy az adóvallomásokat necsak meg bírálják, hanem ki is vessék és he is szedjék az adót. Ennélfogva én azt tartanám legméltányosahnak és legigazságosabnak mind az állam, mind az iparosok irányában, hogy az évenként valóságosan befolyó jövedelem szerint vétessék ki utólag ezen adó. Tekintve azonban sanyarú pénzviszonyainkat, nem merek koczkáztatni olyatén ajánlatot, miszerint az állam egy évig várakozzék ezen ugy sem sokra rugó összegre; jól lehet, itt is lehetne találni módot arra, hogy a currenter fizetett múlt év szerinti jövedelem után, ha* a currens évben a jövedelem többre rúgna, a deficit utólag pótoltassák: valamint viszont, ha több fizettetett volna be a múlt év jövedelme alapján, mint mennyi a eurrens év végén lés ápril 12. 187;>. volt: a különbözet a jövő évre az iparos javára beszámittassék. De ezt sem merem a tisztelt háznak ajánlani, még pedig azért nem: mert teljes meggj'őződésem az, hogy midőn majd az összes adó-ügy reformjára kerül a sor: akkor ezen adónem is exprofesso ujabban és ujabban átvizsgáltatván, alkalmasint egészen más alapokra fog fektettetni, mint melyeken ez ma áll. A bányaiparos érdekében az fekszik, hogy azon sanyarú időben, mikor kénytelen pótolni készpénzzel saját zsebéből a veszteséget, reményivé, hogy valamikor majd megint jobbra fordul: ne sújtassák a currens költségeken fölül még adóval is egy oly jövedelem után, a mely már előbb meg volt adóztatva. Egyátalán fogva nem találom annak indokát, hogy az, a ki koezkáztatással járó vállalattal foglalkozik, a ki nem kölcsönvett pénzzel miveli bányáját, hanem saját zsebéből havonként, vagy negyedévenként, vagy félévenként a veszteséget kell pótolni: hogy ez meg adózzék azért, mert veszteségével neveli a közvagyont saját erszényének rovására. Áz mondatik talán, hogy jövedelmi átlag által a bányaüzemen segitve van akkor, mikor a rósz viszonyból jóra lép át, azaz a veszteségből a jövedelembe lép; de kérem, nem kívánja azt a bányász. hogy az állam e nemű kedvezményben őt részesítse; a bányász megelégszik azzal, hogy a mikor valamije van: attól minden levonás nélkül annyit adózzék, mint a mennyi jár a valóságos jövedelem után ; de másfelől óhajtja, hogy mikor ellenkezőleg áll a dolog, kivétessék a teher alól ; csak így leszünk igazságosak a múltra nézve is. Még akkor is midőn a bányavám íönállott, csak akkor fizetett, a mikor a bányának absolut jövedelme volt, ugy, hogy minden költsége, a melyet befektetett, mind számba vétetett; holott most, ha vészit: 10, 20 évig és csak a 21-ik évvel áll be a jövedelem, mégis azonnal az első jövedelmi évben fizeti az adót. Ennélfogva következő módosítást vagyok bátor a tisztelt háznak ajánlani. Elnök: Föl fog olvastatni a módositvány. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa Jendrassik Miksa módositvány át.) Módositvány az 5. §-hoz. A három évi üzlet-eredmény átlaga helyett a legközelebb múlt egy évi üzlet eredménye javaltatik adóalapul való elfogadásra; mihez képest a szöveg ekkép hangzanék. „Tiszta jövedelemnek vétetik az adóévet közvetlenül megelőző egy évi üzlet nyers jövedelmének azon része, mely a G. §. 1 —17. pontjai alatt foglalt tételek levonása után fönmarad, s
