Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-362

112 3<?2. országos ülés ápril 9. 1875. ily százaléka kétségteleniü annál helytelenebb, hogy nemcsak a tőkekamat, hanem az éyjáradék az öz­vegyi jog kivételével, ugyanazon %-kal adóz tátik, mint a tőkekamat. Mert a tőkekamatból eredő jö­vedelem és átalában az évi járadékból vont jöve­delem közt igen nagy a különbség. A ki a tőkéből vagy más élvezhető jövede­lemből, például a regáléból vont jövedelemből él : annak birtoka, vagyona megmarad ; a ki azonban évi járadékból él: annak vagyona tőkéje élete fogy­tával elenyészik, ennélfogva, a ki járadékból kénytelen magát föníartani, nem részesül azon előnyben, mint a tőke birtokosa, hogy tudniillik élte fogytával vagyona fölött végrendelet által va­lakit dotálbasson ; de azon előnyben sem részesül, hogy egyátalában vagyonával disponálhasson, és bogy e disponálás következtében vagyonát öregbít­hesse és igy a kellő cselekvési szabadságot nem élvezheti vagyona tekintetében. Azt hiszem tehát, kétségtelen az, hogy az évi járadéknak ugyanazon adótétellel való megrovátása, a melylyel a tőke­kamat rovatik meg: semmi esetre nem lehet igaz­ságos. De annál kevésbé igazságos az, mivel az évi járadék megrovátása második megrovása azon tőkének és birtoknak, a mely után az évi járadék megadóztatik; átalában minden évi járadék meg­adóztatása involválja magában ugyanazon adótárgy­nak kétszeri megrovását. Beismeri ezt maga a tör­vényjavaslat is, midőn az évi járadékok egy ne­mére, tudniillik az özvegyi jogon bírt évi jára­dékra nézve alacsonyabb adónemet hoz javaslatba, tudniillik nem 10%-ot, hanem 5%-ot. Hanem en­nek elfogadásához sem járulhatok szívesen, miután itt egy uj adótárgyra irányul, a kincstárnak, ille­tőleg a pénzügyminister urnák figyelme. Én, ugy tudom, hogy eddig az özvegyi jogon birt évi jára­dékok után adó nem fizettetett : ez tehát minden­esetre emelése az adőtehernek, és uj megadózta­tása azon birtoknak, melyekből szokott kiszolgál­tatni az özvegyi járadék és az utóvégre a birto­kosokra fog visszaesni; mert ha ez gyakorlatba fog hozatni, hogy ezek az özvegyi jogon húzott évi járadékok után adó fizettessék : akkor természetes hogy azon egyezések alkalmával, melyekkel ezen ügyek el szoktak intéztetni, az illető özvegyek a birtokosoktól többet fognak követelni. Azonban én, tisztelt ház, épen ugy mint Irá­nyi Dániel tisztelt képviselőtársam az eddig gya­korlatban lévő megadóztatás ellen fölszólalni s arra nézve indítványt tenni nem szándékozom; mert ismervén ugy az ország körülményeit, mint a tisz­telt háznak hangulatát, e tekintetben megeléged­ném azzal, ha az adóemelést sikerülne legalább részben megakadályoznom. Hanem igenis van egy pont, a melyre bátor vagyok fölhívni a tisztelt ház figyelmét, és ez ; az 3 hogy itt nemcsak átalában az özvegyi jogezimen való ellátás vonatik mint uj adótárgy elő ; hanem kimondatik különösen az is, hogy azon évi járulékok után is, melyek szülők részére a gyermekeknek vagy unokáknak átenge­dett vagyonért kiköttetnek: 5°/ 0 adó fizetendő. Ez, tisztelt ház, az én nézetem szerint nemcsak, hogy a legnagyobb mértékben igazságtalan, hanem, né­zetem szerint, képtelenség is : mert azért a mi a szülők és gyermekek közt az általuk birt közös vagyonnak mikénti élvezésére nézve mint egyezség utján létrejött intézkedés megtétetett, az az élet­járadék természetével egj átalában nem bir. De semmi intézkedés nincs arra nézve, hogy bizonyos családban élő tagok miképen élvezzék a már meg­adóztatott vagyont, Ha, tisztelt ház, azon ürügyből, mert külön intézkedés történt a szülők és gyermekek közt arra nézve, hogy az eddig közös vagyon másképen kezeltessék arra nézve, hogy a jövedelemnek mi­csoda quotáját élvezze a család egyik vagy má­sik tagja. Ha ily intézkedés történik azon esetre, ha külön háztartásokra osztjuk a családot: akkor nem látom át, hogy miért ne adóztassuk meg a családnak egyes tagjait akkor is, ha azok közös háztartásban maradnak és hogy ki nem mondjuk azt, hogy az atya ennyit, az anya ennyit , a fiú­gyermek ennyit, a leánygyermek ennyit : akkor ép azon joggal lehetne a család tagjait külön meg­adóztatni, mint a melylyel szándékoltatik most megadóztatni a családtag azon esetre, ha külön háztartása van. Én, tisztelt ház, ezt az igazsággal megegyez­tethetőnek egyátalában nem tartom. Itt — ha vala­hol •— mint átalában a járadék-adónál nagy mér­tékben előtérbe lép az, hogy ugyanazon birtok ket­tős adóteherrel rovatik meg. Nem hiszem, hogy ily igazságtalan, ily majdnem képtelen eljárás lé­tesitni czélja lehessen a tisztelt háznak ez alka­lommal s azért bátor vagyok elfogadás végett a következő módosítást ajánlani: „A 4. §. 3.. 4. és 5. sorában álló ezen szavak „valamint azok után is, melyek szülők részére a gyermekeknek vagy unokáknak átengedett vagyonért kiköttetnek" ha­gyassanak ki." (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Mihályi Péter jegyző (újra fölol­vassa a módositványt.) Dániel Ernő előadó: Tisztelt ház! Éz az adóügyi bizottság részéről a módositványt nem fogadhatom el, nem pedig azért: mert a kép­viselő ur hibás szempontból indult ki, midőn a módositványt tette, ő abból indult ki, hogy oly vagyon után, melyet a szülő és gyermek közösen birnak, kivetett életjáradék ne vonassák adó alá. Azt gondolom, hogy itt ép az ellenkező esetről van szó, tudniillik midőn a vagyonközösség megszűnt, és a vagyon kizárólag a gyermeknek adatott át

Next

/
Oldalképek
Tartalom