Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-362

362. országos ülés ápril 9. 1875. 113 azon föltétel alatt, hogy életjáradékot szolgáltassanak, és igy a vagyon akkor nem marad közös, hanem kizárólag őket illeti. Ennélfogva kérném az eredeti szöveget megtartani. (Helyeslés.) Elnök: A 4-ik §. ellen módositvány adatott be : méltóztassanak azt még egyszer meghallgatni. Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Elnök: Á kik a 4-ik §-t a beadott szövegezés szerint elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott és igy a módosifri ány mellőztetett. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa as 5-ik %-t.) Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 6-ik %-t.) Teleszky István! Tisztelt ház! A 6-ik §, átalános elvül azt állapítja meg, hogy a tőkekamat- és járadékadó fizetésére a tőke- és járadékjövedelmet húzó egyén vagy erkölcsi személy, vagy annak törvényes képviselője köteleztetik. Kivételt képeznek: a) az 1-ső §. 5-ik pontjában emiitett magyar államkötvények; b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, melyekre nézve nem a közvetlen befizetés elve alkalmaztatik; hanem az állam, illetve a társulat pénztára által a kamatokból az adó közvetlenül vonatik le a társulat által s beszolgáltatik az állam pénztárába. Ezt részemről is helyesnek tartom, mivel ez a már megállapított adókönyvi befolyásának biztositékát képezi. Nézetem szerint azonban ugyanez áll a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által fölvett jelzálogi kölcsönök kamatai után járó adóra vonatkozólag is. Ezen törvény ugyanis öszhangzásban van a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek megadóztatásáról beterjesztett törvényjavaslattal, a melyben világosan ki van mondva, hogy az illető társulatok mérlegük összeállítása alkalmával a jelzálogilag bekebelezett tőkék kamatait levonhatják, és igy itt kell intézkedni arról, hogy ezek se kerülhessék ki a megadóztatást, hanem az illető intézet által a tőkék kamataiból levont adó az állam pénztárának beszolgáltassák. Ennélfogva bátor vagyok inditvánvozni, hogy a b) pont után egy uj c) pont vétessék föl, a melyben ki legyen mondva, hogy a nyilvános számadásra kötelezett 'vállalatok és egyletek által fölvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai a kivételek közé soroltatnak. S ennek megfelelően a b) pont utáni bekezdésben a b) pontra való hivatkozás helyett b) és c) pontra való hivatKÉPV. H. HATiÓ. 18— XTI, KÖTET, kozás tétessék. Ajánlom a tisztelt háznak e részbeni módositványomat elfogadásra. Beőthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Módosítván}'. A b) pont után a következő uj pont teendő: c) a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által fölvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. A b) után következő bekezdés három sorában „b)

tc után „c)'

£ teendő. Széll Kálmán pénzügyminister s Tisztelt ház! Én csak köszönettel tartozom Teleszky tisztelt képviselőtársamnak, hogy a módositványt megtette, mivel különben én lettem volna kénytelen a tisztelt házhoz hasonló kéréssel járulni. A mint méltóztatnak tudni, ha jól emlékszem, az 1871: XVIII. törvényczikkben ki van mondva, hogy a társulatoknak nyert jövedelméből nem vonhatók le oly elsőbbségi kötvények kamatai, a melyek más törvény által adómentességben nem részesültek, s nem vonhatók le a jelzáloggal biztosított tőke kamatai sem. Azon törvényben, mely a megállapított sorrend szerint, a jelen törvényjavaslat után fog tárgyalás alá kerülni, ugyanis a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról szóló törvényben ellenkező intézkedés foglaltatik; abban tudniillik a nyers jövedelemből levonhatónak jelentetik ki az elsőbbségi kötvények és a jelzálogilag biztosított tőke kamata is. Ennek megfelelőleg itt a 6-ik §-ban azon intézkedés foglaltatik, hogy az illető társulat ezen elsőbbségi kötvény kamatai után járó adót levonhatja, illetőleg az adóhivatal utján az állampénztárba befizetheti. De egyoldalú ezen intézkedés azért, mert a jelzálogilag biztosított tőkére nem terjed ki ezen intézkedés. Én tehát már ezen oknál fogva is, mert egy kathegoriába sorolom e helyütt a jelzáloggal biztosított és egyéb elsőbbségi kötvényeket, habár egy subtilis különbség igenis van köztük, ezen rendelkezést csak kiegészítőnek, ezen módosítást javítónak, és mindenesetre helyesnek tartom, s magam részéről a tisztelt házat is arra kérem: szíveskedjék azt elfogadni, annál inkább, mert csak igy lesz helyreállítva e tekintetben a viszonosság a Lajthán túl fönálló intézkedéssel. Ugyanis az osztrák pénzügyi törvény e tekintetben aként intézkedik, mint ezen módosítás; ha tehát ezen módosítás nem vétetnék föl: akkor másként lennénk kénytelenek intézkedni és pedig a magyar államkincstár rovására. Én tehát már a viszonosság elvénél fogva is, de különben is a dolog természeténél fogva is kérem a tisztelt házat, szíveskedjék ezen módosítást elfogadni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a Teleszky István által beadott módositványt,) 15