Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-362

362. országos ülés ápril 9. 1875. 103 a legelterjedtebb visszaélésekre alkalom nyújtatnék, az adóügyi bizottság a pénzügyministert fölhívandó ­nak véli, hogy az ezen törvény alapján kiadandó gyakorlati szabályzatokban kiemeltessék, hogy e helyen csak oly váltók megadóztatása ezéloztatik, melyek kölcsönadott és valósággal gyümölcsöző tő­kékről szólnak. Széll Kálmán pénzügyminister: A dolog természetében rejlik, tisztelt ház, hogy a tőkekamat-adóval nem terhelhető oly váltó, mely nem képez állandó, biztos jövedelmet és minthogy az üzleti váltók, melyek nem állandóan elhelyezett gyümölcsöző tőkéket képviselnek, ezen utóbbi kathe­goria alá tartoznak: az ily természetű váltók termé­szetesen ki lesznek véve e szakasz rendelkezése alól. E törvény életbeléptetése is bizonyos gyakor­lati utasításokat teend szükségessé, s ha a tisztelt ház a javaslóit határozatot elfogadja, én minden­esetre figyelemmel leszek annak idején, arra, hogy a gyakorlati szabályokban ez irányban határozott és félremagyarázhatatlan intézkedések tétessenek. De ha nem hozza is meg a tisztelt ház ezen határoza­tot : a dolog természetében rejlik, hogy ennek igy kellend történnie, azaz, hogy akkor, a mikor a kia­dandó szabályok szólani fognak azon váltok termé ­szetéről, melyek ezen szakasz második pontja alá esnek: szabatosan körül kell majd irni ezen váltókat és ezen körülírásokban az oly üzleti természeti váltók, melyek nem képeznek állandóan elhelyezett, valóságos gyümölcsöző tőkét, mindenesetre ki fog­nak vétetni. Akár méltóztatik tehát a tisztelt ház a hatá­rozatot formaszerint meghozni, akár nem: az eljárás mindenesetre olyan lesz, a mint előadtam, s a mint ez a törvény intentioja szerint máskép nem is tör­ténhetik. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a tisztelt házat, méltózta­tik-e a tőkekamat és járadékadóról szóló törvény­javaslat most fölolvasott első szakaszát az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. A bizottság az első szakasz folytán a követ­kező határozatot terjeszti a ház elé: „A pénzügy­minister hivassák föl, az e törvény alapján kiadandó gyakorlati szabályokban különösen kiemelni, hogy e helyen csak a váltókra állandóan elhelyezett, való­sággal gyümölcsöző tőkék megadóztatása szándékol­tatik." Méltóztatik-e a tisztelt ház ezen határozati javaslatot, a melyhez a pénzügyminister is hozzá­járult, elfogadni? (Fölkiáltások: Elfogadjuk. 1 ) Várady Gábor: Én csak azt nem tu­dom, tisztelt ház, hogy miért ne foglalhatna helyet e szabvány magában a törvényben. Ha szükséges és üdvös az intézkedés: akkor vétessék be czélszerü szerkezettel, ugy, mint az adóügyi bizottság és a pénzügyminister ur jónak látják, magába a törvénybe; de hogy mi most határozattal magyarázzuk a tör­vényt, mielőtt az még megalkottatott volna: ezt nem tartom czélszerünek. Utasítsa a tisztelt ház a kér­dést az adóügyi bizottsághoz, hogy ez találjon módot abban, miképen lehessen ezt a törvénybe helyesen szerkesztve fölvenni. Különben is nem ta­lálom normális eljárásnak, ha mi a törvényhez commentárokat alkotunk. (Igaz!) Falk Miksa: Az adóügyi bizottság igenis megpróbálta formulázni az üzleti váltók magyaráza­tát; de be kell vallanom: ez nem sikerült, legalább nem sikerült oly módon, mint ez egy törvényben megkívántatik, s ennek következtében a bizottság czélszerübbnek vélte, hogy a pénzügyminister terje­delmesebb rendeletben sorolja elő egyenkint azon eseteket, melyekben váltó nem esik megadóztatás alá. Ha visszautasittatik is a kérdés a bizottsághoz: nem hiszem, hogy azóta a bizottságot megszállta volna a szent lélek, s nagyon kételkedem, hogy most képes legyen a bizottság helyesen formulázni ezen kérdést. (Tetszés a középen) Széll Kálmán pénzügyminister : Azt hiszem, hogy megnyugtathatom Várady Gábor tisztelt barátom aggályait. Gyakorlati szabályokat kidolgozni e törvények végrehajtásánál föltétlenül szükséges lesz. A dolog természetében fekszik az. hogy a mi a törvény végrehajtására tartozik : mindaz nem foglalhat helyet magában a törvényben. így van ez nemcsak az adótörvényeknél, hanem minden más törvénynél is. De főleg ezen törvénynél szükséges ez, hogy a pénzügyi orgánumok részéről egyöntetű eljárás követtessék és félremagyarázások ne fordulhas­sanak elő, hanem hogy a felek sérelme nélkül a törvénynek minden irányban helyes interpretátio adassék. Nem fog ez a törvénynek legális inter­pretatiója lenni ; hanem gyakorlati útmutatás arra nézve, hogyan kell a törvényt alkalmazni. Én is azt gondolom, hogy hacsak casuistikába nem akarunk bocsátkozni : lehetetlen szabatosan körülírni azon fogalmat, hogy mi az üzleti váltó. Szükséges volna az egyes eseteket fölsorolni és ezek közt az élet egyik, vagy másik árnyalata bizonyosan kimaradna, Ha ez rendeleti utón történik: akkor könnyű ujabb rende­let által a bajon segíteni, a hibát rectificálni; mig ha a körülírást a törvénybe veszszük be, s az üz­leti váltók valamelyik neme a törvényből kimarad: akkor uj törvényt kellene hozni a régibbnek fölvi­lágositása, kiegészítése végett. Ez az eljárás a gyakorlati életben nagy bajokat idézhetne elő. A tisztelt ház is megnyugodhatik ugy hiszem, azon nyilatkozatban, melyet tenni szerencsés voltam az iránt, hogy utasittassék a ministerium gyakorlati szabályok kiadására, s hogy ezekben a fönforgó kérdésre is figyelemmel legyen. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom