Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-361

.161. országos ülés á-pril 8. 187ií. 87 vüle álló elemet elnyomással fenyegető, a fönálló kormányok és uralkodó politikai pártok irányában azonban a másik két nemzetközi hatalomnál sokkal ügyesebb politikát üzö judaismusnak nagy dimensiokban növekvő hafalmával szemben, az emaneipatio előtt követett politikájával homlok egyenest ellenkező — s igy a történelem logikáját figyelmen kivül hagyja, — az azóta szerzett tapasztalatok által pedig nem igazolt jelenlegi teljes „laissez passe laissez fairé" politikájával szakítson. Ezen indokolásnak előrebocsátása után bátor vagyok a következő interpellatiot előterjeszteni. Interpellatio a tisztelt összministeriumhoz. Tekintve, hogy az igen tisztelt vallás- és közoktatásügyi minister urnák múlt évi Julius hó 4-én a képviselőházban tartott beszéde folyamán tett kijelentése szerint is, nincs állam Európában, a hol a zsidó elem nagyobb súlylyal és befolyással bírna, mint Magyarországon; tekintve, hogy ezen elemnek bel-, de különösen bevándorlás által külterjüleg való gyors szaporodása, s ennek folytán az országnak, főleg a bevándorlóit zsidók által való elárasztása több izben a sajtó minden pártárnyalata fölszólalásának tárgyát képezte s ezen kérdéssel a közönség évek óta élénken foglalkozik; tekintve, hogy ezen elem valódi lényege szerint és külső nyilvánulásaiban nem amryira egy puszta vallásfelekezet, — mint inkább az ó-kor rég elavult intézményét képezett kaszt-rendszer jellegével bírván, mint különálló társadalmi hatalom, tömör föllépésével, valamint a hatalmába kerített s a jelen viszonyok mellett ellenállhatlan fegyverekkel ugy az állami — mint a társadalmi és közgazdászat! téren napról-napra nagy arányokban tett hóditások utján a nem zsidó elemeket már nem csak hogy túlszárnyalta, hanem elnyomással fenyegeti; tekintve továbbá, hogy a zsidóság egy nemzetközi fővezénylet alatt álló —- állami és nemzetiségi érdekeken fölüíemelkedő kosmopolitikus organismust képez, a mely — mint nálunk az ötvenes évek alatt is eléggé tanúsította, — a nemzeti ügyhöz csak addig szokja mutatni ragaszkodását, mig a fönforgó, vagy kilátásban lévő politikai viszonyok annak az uralmat, vagy az uralom kilátásait biztosítják, s igy azt saját kaszt-czéljai elérésére eszközül fölhasználhatja; tekintve, hogy Magyarországnak se nem lehet hivatása, se nem állhat a közel múltban szerzett tapasztalatok szerint is érdekében, ezen, gazdászati oligarchiára s ennek utján politikai hatalomra törekvő kaszt-uralma megállapításának kísérleti teréül szolgálni; s tekintve végül azon analóg álláspontot, melyet a többi európai államok kormányai példájára, a nemzetközi fővezénylettel rendelkező egyéb hatalmakkal: a legalább nálunk viszonylag kevésbé veszélyes ultramontanismussal és internationallal s illetőleg social-demokratiával szemben kormányaink elfoglalnak ; kérdem a tisztelt ministerimntól: 1) Van-e szándéka az incolatust szabályozó törvényjavaslatnak az eddigi kormányok által több izben igért, de soha nem teljesített benyújtásával, egy c tárgyban hozandó törvény létrejöttének eszközlése által az országot elárasztó külföldi zsidóság itten való meghonosulásának lehetőleg gátot vetni ? 2) fogna-e egy, a társadalmi téren, ezen támadó kaszt ellen a nem-zsidó elemek részéről esetleg megindulandó békés, önvédelmi mozgalom útjába akadályokat gördíteni? 3) s átalában szándékozik-e ezen kérdéssel szemben határozott álláspontot foglalva, az államélet nyilvánulásaiban és a közadministratio terén az emancipatio keresztülvitele óta e részben követett, az azóta szerzett tapasztalatok által azonban nem igazolt, teljes semlegesség és közönbösség politikáját továbbra is folytatni? Elnök : Ezen interpellatio ki fog adatni az összes ministeriumnak. Szögyény László előadó % Tisztelt ház! Az állandó igazoló bizottság nevében van szerencsém Simonyi Lajos báró, Biharmegye Nagyszalonta kerületében országgyűlési képviselővé történt megválasztásáról szóló jegyzőkönyvre vonatkozó jelentését benyújtani. Elnök: Simonyi Lajos báró kereskedelmi minister ur a szabályszerű harmincz nap föntartásával igazolt képviselőnek jelentetik ki, és egyszersmind a VII. osztályba soroztatik. A pénzügyi bizottságnak van előterjesztése, Horváth Lajos előadó: Van szerencsém a pénzügyi bizottság nevében négy jelentést benyújtani, még pedig: a gyalui koronái uradalom visszaváltása iránt a zálogbirtokosokkal kötött egyezségről szóló törvényjavaslat és az ezen egyezség jóváhagyása ellen beadott óvás megszüntetéséről szóló előterjesztés tárgyában; továbbá az erdélyi katonai kórházakért 1875-ik évre fizetendő bértöbbletek födözésére szükséges fölhatalmazásról szóló törvényjavaslat; a vajda-hunyadi vár helyreállítására az 1875-ik évi költségvetésben fölvett összegen fölül még szükséges költségekről szóló előterjesztés ; és végre a Csiky Sándor képviselő ur azon módositványa tárgyában, hogy az 1848—1849-diki rokkant honvédek budapesti menházának folyó évi szükséglete födözésére 5.000 forint szavaztassák meg. Kérem a jelentések kinyomatását, és azoknak annak idején az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzését, Elnök: A pénzügyi bizottság négy jelentést terjesztett be. Az egyik vonatkozik a gyalui korona-