Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-355

35S. országos ülés ápril i. 1S75. 369 tehetem, hogy azon reményemnek is ne adjak kifejezést, miszerint ez rövid első stádiuma lesz e kérdésnek; mert el kell jönni az időnek, — s tán itt is van már, — midőn be fogjuk látni, hogy nemcsak államférfijainktól, de mindenesetre, nevelésünk fejlesztésétől függ nemcsak szellemi, de anyagi fejlődésünknek is minden ága. Jól és hazafiasán nevelt és testileg megedzett állampolgárokból kétségkívül kevesebb kell hadkötelezettségi beállításul, és kevesebb hadiszolgálati időből a nemzetnek. Ha műveltebbek lesznek ifjaink: kevesebb tisztviselőre, kevesebb bíróra lesz szükség, és mégis mindenki jobban fogja kötelességét teljesíteni; ha jól nevelt iparosaink, földművelőink lesznek: emelkedni fog földművelésünk, iparunk, és ebben az esetben emelkedik adóképességünk. De van még egy reményem, és ennek kijelentésével zárom be beszédemet. Én ezen intézményt még akkor is létrehoz)]atónak tartottam és létrehozandónak láttam volna: ha országos segélyt nem nyerhettük volna hozzá. Magyarország — Istennek hála, — megmondhatom részemről, de megmondhatja bármely más magyar ember is. — ezereket és ezereket áldoz társadalmi utón nagy és nemes czélokra, és abban a hitben és meggyőződésben vagyok, hogy azon hiányokat, melyek e törvényjavaslat által nem lesznek orvosolva: a társadalom meg fogja orvosolni, s lesznek egyesek, kiket az Isten megáldott, s lesznek községek, melyek nem fogják engedni, hogy a tanitó a nyugdijszázalékot saját nyomorult fizetéséből fizesse, és hiszen), hogy el fog jönni az idő, midőn ugy a törvényhozás, mint a nemzet és a társadalom el fog követni mindent, hogy a tanítóknak ugy anyagi, mint ennek alapján szellemi emelkedése megtörténhessék. Eszembe jut itt Franklin fillére, és azt tartom, hogy ez a legfőbb érv, melyet e törvényjavaslat elfogadása mellett fölhozhatok, hogy minél hamarább dobatik az első fillér a perselybe, annál hamarább fognak jönni az ezrek és a milliók. Elfogadom a javaslatot. Schwarz Gyula; Tiszteit képviselőház ! Ámbár alapelvében osztozom azon javaslatnak, melyet Zichy Antal képviselőtársam beterjesztett; kivihetetlennek tartom mégis azt azon okoknál fogva, a melyek általam itt jelenleg fölhozva nem lesznek; de a melyek egy részét Szathmáry Károly képviselőtársam már fölemlítette. Én részemről elfogadom tárgyalás alapjául Molnár Aladár tisztelt barátom javaslatát, elfogadom pedig azért: mert szükségesnek látom, hogy legalább is első kerete fölállittassék törvényhozási utón a tanítók nyugdíj rendszerének; de megvallom őszintén, ha el is fogadom a miuisteriumnak azon kijelentését, hogy a törvényhozás ezen actusának genesise 1 KÉPV. H. NAPLÓ. 18^ X

V. KÖTET. annak idejében majd megtalálja a maga kimagyarázatát, és ha részemről csak oly értelemben fogadom el, miszerint elismerem, hogy az érdem oroszlánrészét a törvényjavaslat megalkotásában minden esetre tisztelt barátom Molnár Aladárnak kell tulajdonitanunk : mégis figyelmeztetem a tisztelt képviselőházat, hogy vannak e törvényjavaslatnak oly gyöngéi, melyeket, ha figyelembe nem vesz a legközelebb összeülendő országgyűlés, és azokon segíteni komolyan nem iparkodik, ha az ország pénzügyi helyzete megengedi : akkor ezen törvényjavaslat, nézetem szerint, körülbelol 4—5.000 tanítóra nézve, kiknek fizetése a ministeri jelentés szerint meghaladja a 400 forintot, enyhülést okozand ; de a tanitók nagy részére nézve, s több. mint 6—7.000 tanitóra nézve, kiknek fizetési minimuma 300 forinton alul áll: a nélkülözések uj forrását fogja legalább bizonyos évek számára megnyitni csupán. Erről mindenki meggyőződhetik számokból, ha a ministeri jelentésbe betekint, A ministeri jelentés szerint van az országban 18.546 tanitó; ezek közül 14.946-ra nézve mutatta ki a fizetési minimumot, a többi, több mint 3.000-ről nem tudja, menynyi azoknak fizetése. De ezen 14.900 közül is, azt mondja a ministeri jelentés, 3089, tehát nem csekély azon tanitók száma, kiknek összes jövedelme még a 100 forintot sem éri el. Gondolják meg, uraim, ezt nem én mondom, ezt a ministeri jelentés mondja. hogy 3.089 tanítónak még csak 100 forint fizetése sincs : vajon mit gondol a javaslat kezdeményezője, a tisztelt előadó ur, mit gondol a minister ur és a tisztelt képviselőház, hogyan fogja azon ID forintot, melyet egyszer-mindenkorra be kell fizetni a javaslat értelmében: lefizetni azon 3.089 tanitó, a kinek a fizetése még csak a 100 forintot sem éri el? Megengedem, hogy azok, a kiknek fizetésük 4—5, vagy 600 forintnál több : azok befizethetik a belépti dijat; de vajon azok, a kiknek fizetésük a 100 forintot sem haladja meg: nem ugy fogják-e ezen befizetendő 15 forintnyi összeget tekinteni, mint a mely betevő falatjukból vétetik el V 15 forinttal egy 100 forint jövedelmi család föntartását megrövidíteni, nem-e annyi, mint azt újból még nagyobb szenvedéseknek kitenni? De van 3.363 tanitó, a kinek a fizetése több ugyan mint 100 forint, ; de azért 200 forintot nem éri el. Megengedem, hogy ezektől a 15 forint befizetését követelni kevésbé kegyetlen dolog, mint azoktól, a kiknek a fizetéseik a 100 forintot sem éri el ; de azért még ezek is nem megrövídittetnék-e családjuk íöntartásábati ? De itt nemcsak arról van szó, hogy a 15 forintot egyszer-mindenkorra fizessék he ; szeretem ugyanis hinni, hogy jelen gyönge hangú felszólalásom e házból eléggé kihangzik majd, s bízom a | tisztelt képviselőház tisztelt egyes tagjainak pártfo"47