Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-349
349. országos ülés márczius 19. 1875. 305 függ magunktól. Ez tehát nem lesz elegendő, s ez esetben vagy oly terhes megadóztatáshoz kell folyamodni, a melyet a nemzet valóban meg nem fog birni ; vagy a mi sokkal valószínűbb, mert biztosabb reményt nyújthat egyelőre ideig óráig : uj kölcsönhöz kellend folyamodni; de mind a kettőt az ország fönállása, fejlődhetése érdekében akarjuk elmellőzni, elkerülni. Azért kívánok én a pénzügyminister űrtől pénzügyi politikát. Ne mondja azt, hogy a jövő évben mennyi megtakarítást fog a budgetben előterjeszteni: ez, nézetem szerint, másodrendű eredmény; a főeredmény az s mikép szándékozik és vélekedik az ország jövedelmeit annyira fokoztatni, hogy azok a költségeket födözzék, vagy legalább azoknak fokozatos födözését kilátásba tegyék? azaz: biztosabb kilátásba helyezzék azt, ha nem is rögtön, hanem bizonyos évek sora alatt, hogy a hiány elenyészszék a jövedelmeknek természetszerű növekedése által : mert végre a megtakarításokat minden évben ismételni nem lehet. Mi megtakaríthatunk annyit ez évben, a mennyit megtakarítani véglegesen lehet; de ha azon határokig eljutottuk: azon tul évről-évre a megtakarításokat nem fokozhatjuk. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Csak jövedelmeinket fokozhatjuk, és csak az a kérdés, hogy a minister ur ezen jövedelmeket miképen kívánja fokozni. Erre nézve pedig, azt hiszem, átalános vonásokban kötelessége lett volna a kormánynak nyilatkozni, kötelessége lett volna különösen oly kormánynak nyilatkozni, a mely az előbbi kormányt épen ezen pont következtében kényszeritette a lelépésre : mert csak az volt köztük a különbség. Hisz minekünk a lelépett kormány ellen semmi kifogásunk nem volt, kivéve azt, hogy közösügyes volt, a mire nézve önök egy hajszálig szintén olyanok, mint az. Hogy mi pénzügyi politikáját nem fogadtuk el és pénzügyi politikáját nem helyeseltük, ennyiben önökkel közösen jártunk el, mert a kormányt lelépésre kényszeritettük. Méltán megvárhatja tehát az ország, hogy azok. a kik ezen politikát megtámadták : most más programmal lépjenek föl ; mutassák meg : mily más módon képesek e költséget födözni ; mert ha nem képesek: akkor nem volt ok az előbbi kormányt megtámadni s lelépésre kényszeríteni. Én tehát megvallom, hogy a tisztelt minister ur e részbeni válaszával megelégedve egyátalában nem vagyok. A mi a másik kérdést illeti, tudniillik a pénzügyi bizottság jelentésében tett megjegyzéseket és átalában a pénzügyi politikát: arra nézve — engedelmet kérek -— a kormány még egyátalában nem nyilatkozott; mert ha a pénzügyminister ur azt gondolja, hogy átalános frázisokban lehet nyilatkozni, és positiv dolgokra nem kell nyilatkoznia: akkor ki kell mondanom, hogy én azt kívánom. hogy a kormány jelentse ki, hogy elfogadja-e azon • KÉPV, H. NAPLÓ. 18-^ X.Y. KÖTET, megtakarítási módokat, a melyek itt ajánltattak. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Például itt az administratioban megtakarítások hozatnak javaslatban; de az mondatik, hogy a megtakarításokat a védelmi és közös költségekre is ki kell terjeszteni. Ebben a tekintetben a törvény által rendelte módon hatni a kormánynak kötelessége és kötelességük lesz azon bizottságoknak, melyek ezen közösügyek tárgyalására vannak hivatva. Én a kormánytól nem azt kívánom, hogy mondja meg mit fog tenni a delegatio; hanem hogy el fogja-e fogadni a kormány azon elvet, hogy a közösügjd kiadásokat [csökkenteni kell, és fog-e a törvény által megengedett módon és a maga körében ezen irányban hatást gyakorolni vagy sem? A központi kormányzatra nézve nyilatkozott az előbbi kormány, midőn a pénzügyi bizottság tudni kívánta, hogy micsoda utat akar követni, s a kormány ezen nyilatkozata fölvétetett a pénzügyi bizottság jelentésében. A nyilatkozatban az áll, hogy az okszerű decentralisatio elvét akarja életbe léptetni, hogy a közigazgatási teendők egy részét a törvényhatóságokra kívánja átruházni és az egyes tárczák czélszeriibb beosztása által szintén megtakarításokat akar eszközölni. Ezek positiv dolgok, s ezekre nézve a kormánynak már kellett volna megállapodásra jutni, hogy kívánja-e ezen elveket követni vagy sem? és akár jutott megállapodásra, akár nem: én azt hiszem, hogy mikor egy uj kormány áll az ország ügyeinek élére, és különösen ily körülmények közt, milyenek közt a jelen kormány állását elfoglalta : a nemzet megkívánhatja, hogy tisztán lássa és ismerje a kormány politikáját, midőn az átalános választások alkalmával arra lesz hivatva, hogy bizalmat vagy bizalmatlanságot nyilvánítson azon politika iránt, melyet a kormány elfogad vagy visszautasít. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezt megkívánhatja a nemzet a kormánytól s e részben átalános frázisokkal nem elégedhetünk meg, s nem nyugodhatunk meg abban, hogy mindig átmeneti nehézségekre hivatkozzanak. Az átmeneti nehézségeknek is megvan a maguk határa, s azokat tudjuk is méltányolni, s azért nem kívánunk oly dolgokat az uj kormánytól, melyekről azt hiszszük, hogy bár kötelessége, jogilag kényszerítve is volna felvilágosításokat adni, de tudván, hogy emberileg nem is volt lehetséges azokról tudomást szerezni s magát tájékozni: nem kívánjuk a részletes fölvilágositásokat; de hogy ily átalános pénzügyi politikát ne terjeszszen elő, hogy átaláuos elvekről ne nyilatkozzék : az, nézetem szerint, meg nem engedhető, kivált akkor, midőn a kormány oly körülmények közt lép hivatalába, mint a jelenlegi kormány, és a midőn az ország átalános választásnak küszöbén áll. 39
