Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.
Ülésnapok - 1872-343
343. országos illés s dett azzal, hogy az instítutío a mostani karban föntartassák, a nélkül azonban, hogy az hanyatlásnak induljon. Méltóztassék megengedni, hogy a tisztelt házat fölvilágosítsam arról is, hogy a honvédelmi ministeriumra forditott költség nem kidobott pénz, nemcsak a véderő szervezése tekintetéből, hanem financziális tekintetből is. Méltóztassanak megengedni, hogy némely kimutatásra hivatkozom. (Halljuk!) A honvédek fölszerelése jelenleg oly állapotban van, hogy 100.000 főnyi gyalogsági uj ruha és szerelmény, mely 5,500.000 forint értéket képvisel, van 70.000 viselt ruha, mely 3,150.000 forint értékű; van 180.000 Werndl-fegyver, melynek értéke 5,760.000 forint; van 8.142 karabély, mely ér 252.000 forintot; 2.399 forgó-pisztoly 40.000 frt; 90 szőrlöveg 2 58.000 forint; 680 különféle jármű hám-szerszámmal 408.000 forint; 8.000 lovassági legény — és lőfelszerelés karddal együtt 2.400.000 forint; 6.600 huszárba 190 forintjával 1.254.000 forint; és 92 hengertárvinye (kovácsműhely,) 20 ezer forint értékben; összesen 19,150.360 forint érték. Minő takarékossággal jártak el mindezek beszerzésében, mutatja az, hogy a költségvetésekben, mintegy 14 millió 180.000 forint szavaztatott meg a fölszerelésekre, s hogy a föuebb elősorolt árak megállapításánál miként jártak el, mutatja az, hogy egy ió értéke 190 forint beszerzési árral van fölszámítva. Azt hiszem az előadottak megnyugtatók, s a nemzet láthatja ezekből, hogy véderő tekintetében egyszer-egyszer alig volt jobban fülszerelve, mint vau most. Én. tisztelt ház, már akkor is, midőn még az ellenzékhez tartoztam, s midőn ezen kérdések a pénzügyi bizottságban föuforogtak : mindig szívesen hozzájárultam a szóban lévő költségek megszavazásához, és én magam védtem mindig a honvédelmi ministerfc azon áramlat ellen, mely a honvédség megszorítását tűzte ki föladatául, és ma annál nagyobb készséggel és szívességgel ajánlom a tisztelt haz figyelmébe elfogadás végett a pénzügyi bizottság által megállapított költségvetést. Jankovich Miklós: Tisztelt ház! Nem akarok vitatásába, bocsátkozni a pénzügyi bizottság tisztelt előadója által fölolvasott, illetőleg elmondott számszerű kimutatásának és előadásának, és azok valódi értékéről sem akarok szólani; hanem egyszerűen elfogadom átalánossághan a honvédelmi ministerium költségvetését, és a miért fölszólalok, tisztelt ház, annak egyedüli oka, hogy egyszerűen egy határozati javaslatot terjeszszek a tisztelt ház elé. Nem uj e határozati javaslat; ismerve van az majdnem mindnyájunk által, mert megujittatott az 1867-ik évtől kezdve minden évben és minden alkalommal I márczins 12. 1§T5. 171 ezen oldalról, az ellenzék padjairól. Az 1848 — 1 849-ki honvédeknek munkaképtelen és keresetképtelen honvéd özvegyeinek, és árváinak segélyezése iránti határozati javaslatot értem. Midőn 1872-ben tisztelt képviselőtársam Várady Gábor e határozati javaslatot a maga és elvtársai nevében, azok nevében, kik most részben már a kormány padjain, részben az úgynevezett szabadelvű pártban foglalnak helyet, beterjesztő, azt a következő indokolással kísérte: (olvassa:) „Lajos bajor király a regensburgi Walhallába betétette Luthernek márvány-szobrát; pedig nem mondhatjuk, hogy ezen fejedelem igen nagy barátja lett volna a protestantismusnak ; de a tudományos fejedelem meghajolt a világosság egyik erős bajnoka előtt. A rómaiak a meghódított idegen népek isteneit is bevették pantheonjokba. Mi nem kértük, tisztelt ház, hogy önök az eretnekek Vészére állítsanak az igazhivők segélyével Walhaílákat; azt sem kértük, hogy vegyék be az idegen isteneket pantheonjukba: csak azt kértük, hogy azon hősök, kik a mi közös hitünkért, mindnyájunk hitéért, a haza alkotmányáért és szabadságáért harczoltak, kik nem imádtak idegen isteneket; hanem áldozatukat a haza oltárára tették le, hogy azok — néhány sornyi elismerés kíséretében részesittessenek segélyben, részesittessenek a törvényhozás által, részesittessenek a nemzet kezéből. Önök ezt következetesen megtagadták, tudom, meg fogják tagadni most is. Azért, midőn e határozati javaslatot magam és elvtársaim nevében a tisztelt ház elé terjesztem : nem azért teszem, mintha reménj lenéin, hogy az, mi annyi éven keresztül következetesen elbukott, itt a házban most föl fog emeltetni; hanem teszem csupán azért, hogy kijelentsem, miszerint kívánalmunk jogosultsága fönáll, és fön fog állani, mert e jog soha el nem évül; teszem, hogy kifejezzem azon meggyőződésemet, miszerint jövend idő, mely szigorúan fog bírálni, bizonyára szigorúbban, mint mi azon eljárás fölött,... (Nagy zaj és nyugtalanság a középen) nagyon kár lesz ezt meg nem hallgatni, mert ép most akarom azou szavakat fölolvasni, melyekre hivatkozni akarok;.,. (Halljuk!) melynél fogva a nemzet egyik gazdag, fényes időszakának megdicsőitéséhez. a nemzeti adott szó beváltásához nem volt vagy akarat, vagy nem volt bátorság, vagy nem volt egyik sem. % Tisztelt ház! Ezen határozati javaslatot most sem lehet sem helyesebben, sem szebben indokolni; én erre legalább magamat mindenkor képtelennek érzem. Megvallom, tisztelt ház. én ma sem teszem nagyobb reménynyel le a tisztelt ház asztalára e határozati javaslatot, mint azt letevé 1867-től fogva minden évben tisztelt képviselőtársam Várady Gábor. Nem akarok annak bővebb indokolásába bocsátkozni. I mert azt hiszem, hogy ezen tárgy uiiodnyájunk előtt 22 :;:
