Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-342

342. ország-os ülés márczius 11. 1875. 137 Európa egy országában sem láttam. Ez pazarlás, fényűzés, mire szükségünk nincs. A nélkül, méltóztas­sék elhinni, a nélkül, hogy csak egy darabka tölgyfa is legyen a tanteremben, lehet a tudományt európai színvonalra emelni. Leg3 r enek az épületekben szak­férfiak, kik betöltik helyüket, mint kell, sokkal na­gyobb hire lesz annak Európában, mintha önök fényes palotákat emelnek. (Helyeslés a-szélső hal oldaJon.) Arra méltóztassék gondot fordítani a mi­nis térnek, — nem könnyű és nem is egészen a mi­nistertől függ, — hogy a tanárok, ha nincsenek azon helyzetben, hogy a tudományt előbbre vigyék, legalább a tudomány színvonalán álljanak. De én kétségbevonom, hogy Magyarországon sokan legye­nek; sőt hogy legyen csak egy jóravaló fractioja is a tanároknak, kik a tudomány színvonalán álla­nak. Nem abban áll az egyetem disze, hogy a ta­nárok nagyságos czimért a ministerhez folyamodja­nak. (Élénk derültség és helyeslés a szélső bal ol­dalon.) Az ilyenért folyamodó tanárt azonnal el kellett volna bocsátani; (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) mert magával e kérelemmel megmu­tatta, hogy nem egyetemi tanárnak való. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Én, tisztelt ház, nem akarok megvonni a ne­veléstől semmit, mi arra okvetlenül szükséges, nem akarok megvonni semmit, mi a nemzet vagyonához képest attól kitelik. De azokkal a nagyhangzásu frázisokkal, melyekkel önök a nemzetet a milliónyi költségekbe berántották: én magamat félrevezetni nem engedem. A cultur-frázisok sok pénzébe ke­rültek már az államnak. Ez sehol sem történik a világon. Önök azt mondták: erre meg erre szüksé­günk van; különben nem vagyunk culturállam, ha­nem ázsiai és keleti barbár nemzet. Más nemzetek, a kik a civilisatio előharezosai, ezen luxust nem is­merik. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Én Parisban hallgattam világhírű tanároknak előadásait, kik 2.000 forint évi fizetéssel dotáltai­nak. Nálunk ez nem lehetséges; mert ha ez így volna, mi nem volnánk culturállam; pedig, hogy Francziaország jobban fizethet, mint mi, azt ki sem tagadhatja. Méltóztassanak megengedni, de azon czim alatt: tudományra, népnevelésre és Magyaror­szágnak culturállamniá tételére már igen sok áldo­zatot hozott e nemzet, és én, miután azt óhajtom, hogy e tekintetben tul ne terjeszkedjünk, a pénz­ügyi bizottság által előirányzott összeget szavazom meg. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Patay István: Tisztelt ház! Csendet ké­rek, és mivel látom, hogy itt mindent gőzerővel akarnak keresztülhajtani, kurta leszek, (Derültség.) legyen tehát, ha ugy tetszik, rövid leszek. Én régi magyar szóval élek, mert régi magyar vagyok, és reményiem, hogy régi is fogok maradni. Nem szólal­tam volna föl, ha a cultus-, vagyis inkább a cultur­KÉPT H, NAPLÓ. 18g. XV, KÖTET, minister ur nem mondott volna olyat, a mit én tőle nem vártam; mert birka-akol és palais közt nagy a különbség; és nem szólaltam volna föl, ba Pulszky képviselő ur szokott gunyoros modorában nem tá­madta volna meg Helfy tisztelt barátomat. Igaza volt abban neki, hogy 16.000 forinttal nem fogjuk a hazát, megmenteni; de engedjen meg nekem, ha azt mondom, hogy még igen sok 16.000 forintot kell megtakarítanunk, hogy azon milliókat, miket önök vasutakra, sugárutakra és tanföl ügyelőkre el­pazaroltak: helyrehozhassuk. Én tehát, mivel a haza ha­jójának megmentésére ezt az összeget egy eszköznek te­kintem: a pénzügyi bizottságnak indítványát fogadom el. B. Orbán Balázs: Mindenekelőtt meg­jegyzem, hogy én Schwarz Gyula tisztelt barátom véleményét pártolom, és pedig azért, mivel itt nagy félreértésben és csalódásban vannak némelyek, a kik azt hiszik, hogy a kolozsvári egyetemen valamely uj könyvtár, vagy természettani gyűjtemény szerve­zendő. A kolozsvári egyetem az erdélyi múzeumtól egy nagy, tekintélyes, talán több százezer kötetre menő könyvtárt és egy szép természettani gyűjteményt örökölt. Itt tehát nem arról van szó, hogy egy uj könyvtár, vagy más gyűjtemény szerveztessék ; hanem arról,*' hogy ezen nemzeti kincset vagy használha­tóvá tegyük ; vagy pedig elzárjuk a fiatalság előtt. Tisztelt ház! Ezen könyvtár nemcsak könyv­tár, hanem az erdélyi, sőt mondhatnám, a magyar történetnek egyik legbecsesebb kincstára, a mennyi­ben abban föltalálható Kemény Józsefnek 500 kö­tetre menő okmány-gyűjteménye, a melyet nemcsak azok, kik Erdély történetéről akarnak irni; hanem azok is, kik Magyarország történet-Írásával foglal­koznak, kénytelenek átvizsgálni; mert csak igy tud­nak valami eredményre jutni. Ezen könyvtár- és okmány-gyűjtemény ma oly állapotban van, hogy ha ezen 16.000 forintot a tisztelt ház megtagadja: ugy az az ifjúságra és a haza tudományos férfiaira használhatatlanná válik, a melynél fogva én ezen 16.000 forintot, mely ilyen nagy czéloknál tekin­tetbe sem jöhet, megszavaztatni kívánom, és azért kérem a tisztelt házat is, hogy ezt megszavazni mél­tóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Tisztelt ház! Szólásra senki sem lé­vén följegyezve : fölteszem a kérdést, a szavazásra. A kolozsvári egyetem számára javaslatba hozott ösz­szegek közül a személyes járandóságokat illetőleg észrevétel nem tétetett egy oldalról sem; ennélfogva tehát talán a személyes járandóságok fejében a költségvetésben fölvétetni kivánt 150.000 forintot elfogadottnak jelenthetem ki, és pedig a személyes járandóságok tételei között engedett átruházás mel­lett. (Helyeslés.) A dologi kiadásokat illetőleg a pénzügyi bizottság által javasolt 40.000 forint el­lenében, a Schwarz Gyula képviselő ur által be­adott indítvány szerint, megtartandó lenne a kezdet­13

Next

/
Oldalképek
Tartalom