Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-342

' •»8 342. országos ülés ben kívánt 50.865 forint. E két tétel fölött kell tehát a tisztelt háznak szavazni. Mielőtt ez meg­történnék : kérem fölolvastatni Sehwarz Gyula kép­viselő urnák indítványát. Szeniczey Ödön jegyző(ujra fölolvassa.) Elnök : A házszabályok szerint pénzszava­zásokaál a nagyobb összeg lévén először is szava­zás alá kiteendő, első kérdésein lesz: vajon a tisz­telt ház elfogadja-e Sclnvarz Gyula képviselő ur javaslata szerint a dologi kiadások fejében a ko­lozsvári egyetem számára követelt 50.865 forintot? A kik Sehwarz Gyula képviselő ur indítványát el­fogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A báz nem fogadja el Sehwarz Gyula képviselő ur indítványát, és így talán kijelenthetem, hogy a pénz­ügyi bizottság által dologi kiadások fejében az ezen tételek között engedett átruházás mellett 40.000 forint szavaztatik meg. Mihályi Péter jegyző (olvassa-.) A kolozsvári középtanodai tanárképezdére 15.000 frt. Elnök: Észrevétel ezen rovat ellen nera lé­vén : a kolozsvári tanárképezde részére megszavaz­tatik összesen 15.000 forint. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) A József-műegyetem költségeire 190.000 forint. Schwarz Gyula: Mélyen tisztelt: kép­viselőház ! Nem ajánlok semmiféle módosítást, s megszavazom a fölolvasott összeget; csak ogy alá­zatos kérdést kívánok tenni a vallás- és közokta­tásügyi minister úrhoz. Azon számos botrány, me­lyeket a lapok hónapok óta, hat hónap óta hir­detnek, és melyek a közvéleményt nagy mérvben nyugtalanítják, tekintettel az országgyűlési ülésszak rövidségére is, arra késztetnek engemet, hogy arra kérjem föl a minister urat: méltóztassék nyilat­kozni, hogy minő stádiumban van azon bizottság működése, melyet erre nézve kiküldött; mert azt hiszem, hogy midőn ilyen nagy összegnek megsza­vazásáról van szó, minő itt követeltetik, és mi­dőn arról van a szó, hogy egyátalában megelég­szik-e a ház vagy nem a közoktatási politikával és vezetésével; hogy akkor, mikor ilyen nagy zaj és mondhatni, jajveszéklés támad országszerte az értelmiség közt azon hallatlan botrányok fölött, me­lyeket a lapok, pártkülönbség nélkül, több mint hat hónap óta mindenfelé hirdetnek: akkor teszmésze­tesnek fogja találni az igen tisztelt közoktatásügyi minister, ha azon kérést intézem hozzá: méltóztas­sék nyilatkozni, mily stádiumban áll jelenleg azon vizsgáló-bizottság működése, melyet a botrány meg­szüntetésére kiküldött? Meglehet, hogy a hirdetett botrányokból semmi sem igaz, vagy csak egy része igaz belőle; de mindenesetre megköveteli a közvé­lemény, hogy ez constatáltassék; és ha csakugyan igaz, hogy a tanárok rágalmaztattak: legalább a köz­vélemény színe előtt hozassék tisztába, hogy rágal­mi'irozíus 11. 1875. maztattak ; ha pedig csakugyan megtörténtek a botrá­nyok, mire nézve fölhozzák, hogy 22 fiatal ember, kik elvégezték a polytechuikumot, nem rég akként nyilatkoztak, hogy kénytelenek voltak az előadásból távozni nem egyszer, hanem háromszor, még pádig a felsőbb mennyiségtani előadások alatt, mely rájuk nézve lényeges, ha, mondom, ily dolgok történtek: akkor a helyzet tisztázása mindenesetre szükséges, Azért kérem a minister urat: nyugtasson meg ben­nünket. Trefort Ágoston közoktatásügyi minister: Hogy zavarok keletkeztek a műegye­temnél, azt tudom, hogy ott épen botrány lett volna, arról nincs tudomásom. Egyébiránt kötelességemnek tartottam ez ügyben vizsgálatot megindítani, s e czélból tekintélyes szakférfiakból bizottságot állí­tani össze. Azok most működnek, s nekem jelentést fognak tenni. Annak idején szívesen fogom azt a nyilvánosság, és különösen a tisztelt képviselőház elé juttatni. (Helyeslés.) Madarász József: Én megnyugszom a tisztelt közoktatásügyi minister ur e nyilatkozatában, mert magam is ugyanazt kívántam fölhozni, a mit Sehwarz Gyula képviselő ur emiitett föl. De meg fog bocsátani a tisztelt közoktatásügyi minister ur, nem, mint itt szokták mondani, akadékoskodó ellen­zékeskedésből, mert az senkinek sincs szándékában, hanem megnyugtatásul a hírlapokban fölmerült köz­lemények ellenében kérnék fölvilágosítást. A dologi kiadások közt előfordul a 32-ik szám alatt a 24, lapon: „Házbérek: a Nagel-féle házért 48.800 forint, házbérkrajezár 2.624 frt. A Ker­kapoly-házban földszinti helyiségért 3.000 forint." Én nem akarok véleményt mondani: vajon helyes-e ezen házbér, vagy nem. Hanem higyjék meg önök. ha a dolog ugy áll, mint az a lapokban közöltetett: az csakugyan botrányt szül. Én tehát arra kérem a tisztelt közoktatásügyi minister urat, legyen szives e tárgyban az ország közvéleményét az iránt megnyugtatni, hogy az or­szág e pénzügyi helyzetében ott, a hol kell, meg­takarításokat csakugyan eszközölünk is, és ott, a hol nem kell, a hiábavaló kiadásokat nem szapo­rítják. Őszintén megvallom, én azt olvastam a la­pokban, hogy először az a 43.000 forint, melyet a Nagel-féle házért fizetnek, irgalmatlan magas ár, s másodszor azt olvastam a lapokban, hogy azon helyi­ség, mely a Kerkapoly-féle házban kibéreltetett, ugyancsak kifejezhetlenüí nagy összegbe kerül. Én tehát szeretném, ha a tisztelt közoktatási minister ur a költségvetési tárgyalás folyamában fölvilágosítást adna az iránt, hogy mennyi körül­belül azon helyiség, a melyért 43.000 forintot fizetnek, és mennyi azon helyiség, mely a Kerka­poly-házban 3.000 forinton béreltetett ki. Megmon­dom az okát: miért? Én nem akartam hinni, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom