Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-341

341. országos ülés márezins 10. 1875. 128 csak egyszer is meglátogatni. Már ily körülmények között azt indítványozni, hogy csak tiz tanfölügyelő neveztetnék ki az egész országban, és nem történnék egyszersmind intézkedés arra nézve, hogy munkakörük megkevesbittessék, hanem ugy fognának állíttatni a kormány és hatóság közé, hogy mind a két félnek eleget tegyenek és megfeleljenek: én azt képtelen­ségnek tartom. És én azért újból is kijelentem, hogy én sem az egyik, sem a másik indítványt el nem fogadhatom ; mert reménylem, hogy a kormány meg fogja tenni az intézkedéseket, hogy a tanföl­ügyelők — még pedig kellő számban — mind nem­zeti, mind paedagogiai szempontból a magasabb kívánal­maknak megfeleljenek; másfelől a hatóságokkal és néppel közvetlen összeköttetésbe lépvén, az ér­dekeltséget fölkelthessék. Ezen jó remény fejében megszavazom a tanfölügyelőkre előirányzott össze­get. {Helyeslés.) Ugron Gábor S Tisztelt ház! Igen röviden fogok nyilatkozni. En a tanfölügyelői intézményt nem tartom mostani alakjában megtarthatónak, csu­pán azért, mert semmi felelősségnek alávetve nincs. A tanfölügyelők csinálhatnak saját szobájukban a községekről oly fictiv jelentéseket, a minő nekik tetszik, s a ministeriunmak nincs módja ellenőrizni azt: vajon a jelentések helyesek-e vagy nem ? Hogy a tanfölügyelői intézmény ily végrehajtási hatalom nélkül teljesen eredménytelen: arra sok példát látni. Néhol ugyan egyeseknek, máshol községeknek buz­gólkodása folytán történt igen sok; de hogy az a tanfölügyelői működésnek lett volna eredménye: nem állitható ; mert tudok oly esetet, hogy törvényható­sági joggal biró városban csak a múlt évben állí­tották föl az iskolaszéket, és akkor sem a tanföl­ügyelő sürgetésére; hanem egyesek fölszólalása kö­vetkeztében Én igenis meg vagyok arról győződve, hogy a tanfölügyelöi intézménynek át kell hozatni az ön­kormányzati élet körébe, a hol az alulról is ellen­őrizve lesz, és akkor sokkal áldásosabb lesz mun­kálkodása, kivált, ha a ministerium nem ugy jár el, mint eddig, hogy a népnevelésnél az államsegélyek kiosztásánál rendszeres tervezettel nem bír, hanem a szerint, a mint a tanfölügyelők jelentést tesznek, adja meg a segélyt. Ha ez intézmény az önkor­mányzat körébe jő, s lesz cultúralis alispán, kinek a tanfölügyeleten kívül hivatása lesz az, hogy a szegény- és kórház-ügyet ellenőrizze : azt igenis he­lyesnek tartanám; de tudom azt, _ hogy a tanföl­ügyelöi intézmény törvényen alapszik, és ha az intéz­ményt meg akarjuk szüntetni: előbb a törvényt kell megváltoztatni, és ha Szederkényi képviselő ur indítványát fogadnám el, két törvényt kellene meg­változtatni, és csak azután volna lehetséges ez összeget a költségvetésből kitörölni; miután pedig arra, hogy a törvényhozási intézkedés ez ülésszakon megtörténhessék, idő nincsen: én a tanfölügyelőkre előirányzott összeget elfogadom. (Helyeslés a közé­pen és jobb felől.) Simonyi Ernő : Tisztelt ház! Hogy alkot­mányos országban a kormánynak fölügyelete legyen az administratio minden ágazatai fölött, azt egész készséggel elismerem; de hogy ha a kormány a cen­tralisatiot a végletekig vinni nem akarja: akkor, megvallom, annak szükségét, hogy a népnevelésre, saját orgánumai által ügyeljen föl : egyátalában at nem látom. Szükséges hogy a népnevelésre, mint a magasabb nevelésre fölügyelete legyen; de a népnevelés fölötti fölügyeletet ép ugy teljesítheti a törvényhatóság, mint a kormány, és a mint a je­lenlegi tényleges forma mutatja : okvetlenül sokkal jobban fogta volna teljesíteni a hatóság, mint tel­jesítették a tanfölügyelők. Hogy mily jogos, igazságos és méltányos be­folyása lehet a kormánynak a tanügyre: az nem igen sok és nem terjed másra ki, mint arra, hogy sem­miféle állam- és erkölcsellenes tan ne terjesztessék az iskolában. Idáig terjedhet csak az: mert tovább egy alkotmányos és liberális nézetű kormány sem terjeszkedhetik. Az, hogy mily ABC, és miféle könyvből és mód szerint taníttassák az: ugy hiszem, oly részlet, melybe a kormánynak beavatkozni nem szükséges. Azon czéíoknak periig, melyekre a kor­mánynak jogos befolyása lehet: jobban megfelelnek a törvényhatóságok, a melyeknek érdeke semmivel sem kisebb a tekintetben, hogy a népnevelés jó irány­ban vezettessék, mint a kormánynak. Méltóztassanak elhinni, hogy Magyarországban addig, mig a kor­mányférfiak a törvényhatóságokat ellenségüknek fog­ják tekinteni: a kormányzat jól sohasem fog menni. Magyarország törvényhatóságai a magyar nép egye­teméből alakulván, ezeknek van érdekében leginkább az államnak minden intézményét a lehető legvirág­zóbb állapotban föntartani. Hanem, a mióta 1867­ben az átalakulás után a második magyar ministe­rium megalakult: nem tudom miféle impulsus követ­keztében, divattá lett azt hinni, hogy a megyék a kormánynak ellenségei, és igy a kormánynak minden törekvése a megyék lerontására, csonkitására és megbénítására volt irányozva. Uraim, a tanfölügye­lőnek az elemi néptanítók fölötti fölügyeletét sokkal jobban teljesíthetnék a törvényhatóságok vagy azon orgánumok, melyek a megyei hatóságoknál léteznek ; vagy ha az épen szükséges: teremtessék egy uj institutio, melynek költségei az állam költségvetésé­ből kivéve, a házipénztárak költségei közt vétes­senek föl. Igaz, hogy ezt a jelen költségvetésben eszközölni nem lehet, nem is azért szólalok föl, hogy ez a 180,000 frt törültessék ; mivel az áll, hogy ezen intézmény külön törvény által állíttatott föl. Ezt tehát mellékes utón megváltoztatni a törvény eltörlése nélkül nem lehet, Hanem fölszólalok itala­16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom