Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-341

122 341, országos ülés már-ezius 10. 187á. Á főkérdés ezután majd az leend, hogy mi történjék tehát, ha a tanfölügyelői intézmény eltöröltetik, mi következzék utánna? Ebben is jóformán már tájékozva van a közvélemény, és én ugy tudom, hogy a pénzügyi bizottság kebelében hathatós érvek emelkedtek, hogy ezen intézményt az önkormányzat keretébe át kell ültetni, mivel az önkormányzat a nép érdekeivel közvetlenül foglalkozik, tehát a népnevelés ügyét is át kell oda vinni; mert csak igy lehet megfelelni azon föladatnak, melyet a taní'ölügyelői intézménynyel el nem értünk. A pénzügyi bizottság e tekintetben fölolvasott előterjesztése nagy homálylyal hangoztatja az eszmét, s oly bizonytalanságban tartja, hogy nekem aggodalmam van az iránt, hogy mi mindig csak arról fogunk beszélni, hogy a tanfölügyelői intézmény mily fölösleges, mily meddő eredményeket épen föl nem mutató intézmény, s a nagy összegek mégis folytonosan megszavaztatnak, a nélkül, hogy az óhajtott eredmény, az óhajtott változás felé határozott lépés történjék. Részemről már elvileg a tanfölügyelői intézményre semmit sem vagyok hajlandó megszavazni, hanem azt tartom szükségesnek, hogy ez intézmény átalakítására határozott lépés történjék. E végből bátor vagyok következő indítványomat beterjeszteni: Utasittatik a közoktatásügyi minister, hogy a tanfölügyelői intézménynek a megye hatáskörébe leendő illesztése tárgyában mutasson be törvényjavaslatot. Huszár Imre jegyző (újra fölolvassa az indítványt.) P— Szalmáry Károly: Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy az előttem szólt s indítványokat benyújtott képviselőtársaim egyikének indítványát sem fogadhatom el. Sokat írtak és beszéltek a tanfölügyelői intézményről ez országban, s ha talán az országgyűléshez benyújtott kérvények számát tekintenék : azt kellene következtetnünk, hogy a közvélemény ez intézmény eltörlése mellett van. Hanem ha azon elvet tekintjük, hogy bármely kormánynak a világon a tanügyekre fölügyelnie kell, és azok mikép vezetése sem a kormánynak, sem a nemzetnek nem lényegtelen és érdektelen kérdése: az esetben be kell vallanom, hogy valamely közeget ez országos ügy fölügyelésére okvetlen kell tartani, kivált hazánkban, hol még a pusztán paedagogicus szempontokon kívül más tekintetek is követelik a nemzetnek, illetőleg annak kormányának fölügyeletét. Ha valaki megtámadja a visszaéléseket, vagy a tanfölügyelők egyeseinek hanyagságát: az lehet jogos; azt is megengedem, hogy oly egyének is választattak e tisztre, kik e magasztos és szent hivatásra sem képesek, sem alkalmasak, sem érdemesek nem voltak. De ebből azt következtetni, hogy az államnak semminemű oly közege ne legyen, nelylyel a népnevelést és átalában a tanügyet ellenőrizze és föntartsa azt az elvet sohasem tudnám hazánkban elfogadni. Miután tehát szükséges a tanfölügyelet, az a kérdés: milyen legyen ezen tanfölügyelet? Ugyanaz a költségek szempontjából támadtatott meg tisztelt barátaim által; én ebből azt következtetem, hogy ők ingyen-tanfölügyeletet kívánnak. Én ezt elfogadnám. Elfogadnám, mondom, ha Magyarország minden megyéjében akadna egy lelkes és művelt férfin, a ki azt mondaná, hogy engem becsületem és hazatíságom kötelez arra, hogy e megyében a tanügyeket fölügyeljem nemzetem szelleme és a tanügy érdekének megfelelőleg; és én azt hiszem, hogy ha a most létező kormánynak is ajánlkoznék bármely megyében egy ilyen férfiú: azt szívesen ki fogja nevezni. Természetes azonban, hogy az illetőt kötelezni fogja arra, hogy mindazon kötelességeket teljesítse, melyeket a nemzeti szellem és nemzetiségek érdekében a kormány a többi tanföl ügyelőktől követel. Az én nézetem, tisztelt ház, az, hogy a tanügyek fölügyeletének egy olyan összekötő lánczszemet kell képezni, mely a hatóság kebelébe beolvadva legyen; de egyszersmind a kormánynak is felelősséggel tartozzék. Azon csekély eredményt, melyet tanfölügyelőink elértek, részemről csak annak tulajdonítom, hogy azok mint nagyságos urak odadobattak a nép közé, és talán a túlságos czimeztetés, vagy talán bizonyos dolgoknak meg nem választása miatt nem nyerték meg a népnek rokonszenvét és bizalmát, és főleg, hogy az illető hatóságokkal semmiféle szerves összefüggésben nem voltak. Az én nézetem pedig az, hogy az ilyen tanfölügyelőknek épen ugy meg kellene hagyni, hogy a helyhatósági ülések alkalmával tegyék meg jelentéseiket, mint ezt teszi bármely más hivatalnoka a helyhatóságnak. De egyszersmind szoríttatniuk is kellene a tanfölügyelőknek arra, hogy mindazon adatokat, melyekre a kormánynak szüksége van, beszerezzék, és egyuttaí azon főelvekre is, melyeket a kormány magasabb szempontokból követel, tekintettel legyenek. Én a pénzügyi bizottság jelentéséből csakugyan azt látom, hogy a kormánynak ez az intentioja, hogy tudniillik a tanfölügyelőket szerves összefüggésbe hozza a megyékkel és hatóságokkal; és mert hiszem is, hogy a kormány ennek eleget fog tenni, én, ki a tanfölügyelőket csakis kicseréltetni kívánnám az ingyenesekkel : a költségeket megadatni kívánom. A mi Orbán Balázs tisztelt képviselőtársamnak azon kívánságát illeti, hogy az egész országban csak tíz tanfölügyelő alkalmaztassák : megjegyzem, hogy már most is nagy terület jut a tanfölügyelők részére. Vannak lelkiismeretes tanfölügyelők, mert én is ismerek köztük ilyeneket, kik azt panaszolják, hogy ha az egész évet látogatásokra fordítanák is, nem lennének képesek minden iskolát egy-egy évben