Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-341

341. országos ülés márczius 10. 1875. 115 Elnök: A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Tehát a ministerelnök fize­tésére 20.000 forint és pótlékára 12.000 forint elfogadtatik. A többire nem tétetvén észrevétel, az egész összeg, 75.180 forint, szavaztatott meg. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) Dologi kiadások 44.000 forint. Elnök: Nem lévén észrevétel, tehát elfo­gadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa:) 2-ik ozimet „rendelkezési alap" 200.000 forint. Solymossy Bálint: Tisztelt ház! Daczára annak, hogy a költségvetés részletes tárgyalásának még ma csak az első napja van, látva a háznak türelmetlenségét, és látva azt, hogy a tisztelt ház e kérdéstől hamar menekülni kíván: a türelmetlen­ség által utalva érzem magamat arra, hogy rövi­den nyilatkozzam. Tudom azt, hogy a rendelkezési alap egyszer­smind minden államban bizalmi kérdés. Én a bizalmi kérdés fejtegetésébe most bővebben bocsátkozni nem akarok, lesz annak helye és ideje később ; hanem megjegyzem röviden azt, hogy habár a kormány tisztelt tagjai iránt egyenként bizalommal viseltet­hetem, mint egyének iránt; de mint a kormány tag­jai iránt, a kik épen azon közösügyes alapon fog­lalták el a kormányszéket, melyen előzői: én e nézetből indulva ki, azt hiszem, hogy csak a kö­vetkezetesség hangján szólok akkor, midőn kimon­dom, hogy irántuk, mint kormány-férfiak iránt, bizalommal nem viseltetem. Tisztelt ház! Az indokok megválasztásában, megvallom, mindig azokat szoktam keresni, melye­ket leginkább elfogadhatóknak hiszek az ellenfél részéről. A jelenlegi kormánynak jelszava „ megtakarí­tás"; most íme a legszebb alkalom ajánlkozik arra nézve, hogy igéretét beválthassa és teljesíthesse. Tekintve a jelenlegi nyomasztó viszonyokat, mikor közösen érezzük mindnyájan, hogy a legutolsó fillért is meg kell kímélni és a legutolsó fillért is oda kell fölhasználni, hogy az államháztartásban a súlyegyen helyreállíttassák: ezen egyszerű szem­pontból a rendelkezési alap törlését indítványozom. (Helyeslés a szélső bal felől.) Csanády Sándor: Tisztelt ház! Mielőtt a szőnyegen lévő tárgyhoz szólanék, lehetetlen, hogy csodálkozásomat ne fejezzem ki a fölött, hogy a jelen kormány azon tagjai, kik pár héttel ezelőtt, midőn még az ellenzéki bal közép párt tagjai voltak, a megbukott kormány, illetőleg annak pénzügymi­nistere, Ghyczy által előtérj esztett költségvetést annyira rosznak, annyira hiányosnak, a nemzetre nézve annyira károsnak mondották, hogy azt áta­lánosságban még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadták el; most alig néhány nap múlva ugyan= azon képviselő urak, igaz, hogy azon időtől fogva közösügyes lovagokká csaptak föl, (Nevetés. Fölki­áltások a középről: Nem mi lovagolttmk, hanem ön!) az illetők a kárhoztatott költségvetés alapján ki­vannak kormányozni. Valójában nagyszerű változás az, mi a képviselőházban a legközelebbi napokban napvilágot látott. Köztudomású, hogy az ellenzék egyik árnyalata, a bal közép párt, szakítva az eddigi politikai működéssel, a közösügyes közjogi alapra lépett. S ezt tette az ellenzék ezen árnyalata ak­kor, midőn a 8 évi szomorú tapasztalás bebizonyí­totta azt, hogy a közösügyes alapon az ország sem annyagilag, sem szellemileg fölvirágzó állapotra nem jöhet. Tette akkor, midőn az 1867. kiegyezést tá­mogató párt már végvonaglásban volt. Éti, tisztelt ház, a pártoknak ily módoni ala­kulását hazámra, nemzetemre átkosszerii csapásnak tartom. (Nevetés.) Igenis, ismétlem, hogy a pártok ily módon átalakulását átokszerü csapásnak tartom azért: mert a politikai pártok ily alakulása egy időre legalább elodázta Magyarország önállóságának, füg­getlenségének visszaszerezhetését. És mert azok iránt, kik politikai programújukat megváltoztatták, bizalommal nem viseltetem, s mert a jelenleg tárgya­lás alatt lévő összeg megszavazását bizalmi kérdés­nek tekintem a minister urakra nézve: azért ezen összeg megszavazása ellen nyilatkozom. Wenckheim Béla báró minis­terelnök : Tudtommal minden alkotmányos or­szágban a parlament a maga kormányának meg szo­kott szavazni rendelkezési alapot. Ezt mindeddig megszavazta a magyar parlament is minden eddigi kormánynak ; mert meg volt győződve, hogy előre nem látható körülményeknél fogva kívánatos, sőt szükséges lehet, hogy a kormány bizonyos pénz­összegről szabadon rendelkezzék. Ez egyik indoka annak, hogy ezen tétel a költségvetési előirányzatba fölvétetett. Fölhozni itt azt, hogy mi czélra lesz ez összeg fordítandó: nem tartom magamat hivatva annál kevésbé ; mert nem kételkedem, hogy a tisz­telt háznak legtöbb tagja tudja érzi és meg van győződve, hogy ha ezen rendelkezési alapot igénybe fogom venni: azt csak az ország, csak a közügy érdekében fogom tenni. (Helyeslés a bal és jobb középen.) Egyébiránt ez bizalmi kérdés lévén, én ennek eldöntését és elhatározását a kormány és a csekély személyem iránti bizalmon alapuló elhatá­rozására bizom a tisztelt háznak. (Tetszés a középen.) Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Minthogy az ujabb pártalakulás óta először történik, hogy mintegy apostrofáltattunk, megragadom ez alkalmat, hogy ez apostrofálásra válaszoljak; megadván egyúttal az előttem szólott képviselő urnák azon megnyugtató nyilatkozatot, hogy bizonynyal igen sokzor fog még apostrofálni; de mai feleletemet e szempontból egyszer minden­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom