Képviselőházi napló, 1872. XV. kötet • 1875. február 9–ápril 2.

Ülésnapok - 1872-341

ML országos ülés márczlus 10. 1875. 101 az adóügyi bizottságba választandó két tagra beadott szavazatok közül: Tisza László kapott 187 szavazatot, Nagy György kapott 187 szavazatot; a közoktatási bizottságba választandó egy tagra beadott szavazatok közül: Várady Gábor kapott 186 szavazatot; a kataszteri bizottságba választandó két tagra beadott szavazatok közül: Beniczky Gyula kapott 187 szavazatot, Ernuszt Sándor kapott 181 szavazatot; közalapok megvizsgálására kiküldött bizott­ságba választandó egy tagra beadott szavazatok közül: Huszár Imre kapott 186 szavazatot; a gazdasági bizottságba választandó egy tagra beadott szavazatok közül; Domahidy Ferencz kapott 186 szavazatot; a naplóbiráló bizottságba választandó egy tagra beadott szavazatok közül: Toszt Gyula kapott 185 szavazatot. A többi szavazat egyesek között eloszlott. Elnök: Az illető tagok méltóztassanak a bizottság tanácskozásaiban résztvenni. Következik már most az 1875. évi államkölt­ségvetés részletes tárgyalása. Minthogy a ministerium, nem azon költségvetést fogadta el, mely a volt kormány részéről beadatott, hanem a pénzügyi bizottság módosított költségve­tését tette magáévá, —• föntartván az esetleg netalán szükséges módosításoknak annak idejében előter­jesztését: én azt hiszem, hogy a tanácskozás tárgyát a ministerium által elfogadott, a pénzügyi bizottság által módosított költségvetés képezi. (Helyeslés.) E költségvetés tételei fognak tehát fölolvastatni, azon megjegyzésekkel, melyeket a pénzügyi bizottság szükségeseknek talált a tisztelt ház figyelmébe aján­lani. Először is tehát Wahrmann előadó ur a pénz­ügyi bizottság részéről méltóztassék helyét elfog­lalni, hogy a ház minapi határozata szerint, az első nyolcz fejezeten kezdhessük a tanácskozást. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Mielőtt a napirendre áttérnénk, bátor vagyok a tisztelt házat arra figyelmeztetni, hogy a költségvetés' tárgyalását a ház tulaj donképen már régen megkezdte s csak a közbejött kormányválság következtében szakította meg. Ugy hiszem, hogy a fonalat ott kell fölvennünk, hol az megszakittatott. A múlt alkalommal a tisztelt ház többsége a beterjesztett költségvetést a részletes tárgyalás alap­jául elfogadta. Már most a ház ezen határozata ellenében ugy hiszem, hogy a kormány előterjesz­tését külön tárgyalás nélkül elfogadni nem lehet. Lényegére nézve azonban ugy hiszem mindegy lesz, akár az előbbi kormány által benyújtott költségvetés alapján indul meg a tárgyalás, akár a pénzügyi bizottság munkálata alapján veszszük tudomásul a kormány részéről, hogy ő a pénzügyi bizottság által elfogadott és módosított költségvetést fogadja el. Nekünk azonban a ház előbbi határozatához képest, miután a többség az előbbi kormány által benyújtott költségvetést fogadta el: azt kell tárgyalnunk. Azonban midőn a múltkor a költségvetés tárgyal tátott, a pénzügyi bizottságnak átalános jelentése volt tár­gyalás alatt, s ezen átalános jelentés megvitattatván. annak azon része, mely a költségvetést elfogadá: végett ajánlja, elfogadtatott. Hanem vannak ez átalános jelentésnek némely más részei is, melyekre nézve a képviselőház min­denkor vagy előzetesen, vagy a tárgyalás végén hozott határozatokat. Vannak ugyanis bizonyos áta­lános nézetek és elvek fölemlítve benne, melyek részint a megtakarítások mi módon eszközlésére, részint a jövedelmek mi módon gyarapítására vo­natkoznak. 0 Ezek csak átalános elveket pendítenek meg ; de szükséges mégis, hogy a képviselőház arra nézve nyilatkozzék: ha vajon a pénzügyi bizottság e néze­teit elfogadja-e, helyesli-e, vagy nem. Nézetem szerint ezt tenni akár most lehet, akár ha jobban tetszik a tisztelt háznak, a budgettárgyalás végén. Nekem tökéletesen mindegy; de azt hiszem, hogy mint eddig eljártunk: ugy kell eljárnunk ez alkalommal is, hogy tudniillik azokra nézve, melyekre nézve a pénzügyi bizottság átalános elveket terjeszt elénk, határozatokat mondjunk. Ez volna az első észre­vétel, melyet tenni bátor vagyok. Második észrevételem vonatkozik a költségvetés igen lényeges részére, tudniillik a födözetre. Jelenleg ugy vagyunk, hogy tulajdonkép elengendőkép tájé­kozva nem vagyunk. Igaz, hogy a pénzügyminister ur múltkori fölszólalása alkalmával átalános voná­sokban megmondotta, hogy miben keresi ő a meg­szavazandó költségek födözetét; hanem ez annyira fontos, annyira lényeges részét képezi a költség­vetésnek, hogy tulajdonkép egy formaszerinti kor­mányelőterjesztés nélkül a födözetét illetőleg, a költségvetés tárgyalásába bele sem lehet menni. Ezt vitattuk mindenkor, és különösen akkor, mikor talán az egész parlamentalismus tapasztalatai közt mint egyedid álló, a múlt esztendőben, oly költségvetés terjesztetett elő, mely födözet nélküli volt. Ezt mi ugy tekintettük, mint csonka költségvetést, és a ház csak kivételesen ment annak tárgyalásába. A tapasztalat, melyet a ház ezen költségvetés tárgya­lásánál tett: nem volt olyan, mely arra bátoríthatná, hogy újra oly költségvetésnek tárgyalásába bocsát­kozzék, melynek födözetét nem ismeri. Én nem akarom azt indítványozni, hogy ezen hiány követ­keztében most a költségvetés tárgyalását azon időre halaszszuk el, mikor a hiány pótolva lesz; hanem azt hiszem méltányosnak fogja találni a kormány a maga részéről is azt, ha azon kívánságot fejezem ki, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom