Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-330

330. országos ülés február 3. 1875. 295 intézkedésekből csak 5 millió forint vétetik föl: ez tenne 19,500.000 forintot, és igy nyolcz milliónyi a különbség. Én, tisztelt ház, meg vagyok győződve, hogyha mindazon tereken, melyeket emiitettem, megtörténik, a minek történnie kell; ha ezenkívül az államvas­utaknál, ha a vasutak csoportosításánál, ha az ál­lamjavaknái szintén megtörténik mindaz, minek meg­történnie kell ; ha nem fogjuk bizonyos üzletekre nézve tovább követni azon politikát, melyet csakis kártyás politikának nevezhetünk, hogy mert már bizonyos milliókat belevesztettünk, menjünk még tovább s veszítsünk bele még néhány milliót: akkor — mondom — meg vagyok róla győződve, hogy a deficitet el lehet enyésztetni az 1877. év folyamán, oly föltétellel, hogy a pénztári kezelésnek folytonos­ságára okvetlenül szükséges összeg kiegészítéséül. ha ez másképen nem lehetne : ezen év végéig nyolcz millió forintról, ha kell, kölcsön utján is gondos­kodjunk, és gondoskodjunk arról, hogy az 1876. év végén a szükséges összeg akár a bankprivilegium fölötti egyezkedések alkalmával szerintem nyerhető kamat nélküli kölcsönből, akár más utón megszerez­tetvén, azután mintegy állandó alap meg legyen oly czélra, hogy az év első hét hónapjában, midőn kiadásaink nagyobbak, bevételeink pedig kisebbek : az ekként támadó hiányt abból födözzük: de az év­második felének nagyobb jövedelmeiből ismét kiegé­szitsük, ugy hogy az év végén mindig ismét intacte ott álljon a következő év első hónapjai kiadásainak födözésére. Én tudom, tisztelt ház, és örülök neki, meg­vallom, hogy a képviselőház kebelében ma kölcsö­nökről beszélni nehéz dolog, és én nálam jobban nem óhajtja senki, hogy a kölcsönökkeli gazdálko­dásnak vége vettessék; de viszont állítom azt, hogy befektetésekre, «•— csak jól megfontoltassanak azon befektetések, — kölcsönt fölvenni a legrendesebb viszonyok közt is lehet egy föltétel alatt: ha azon kölcsönnek kamatai a rendes bevételekből megnye­rik födözetüket; de nálunk, átmenetileg, egy-két évi csekély összeget még fölhasználni annyival in­kább lehet, mert ha azon 15 millióra nézve, melyet vasúti garantiákra fizetünk, tökéletesen igaza volt, is egy előttem szólott képviselő urnák, hogy nem valami hasznos tőkebefektetés, de mindenesetre nem egészen, nem véglegesen elköltött pénz. s igy ezen kiadásnak részben való födözésére még pár évig apróbb kölcsönökhöz nyúlhatunk, ha másfelöl a ka­mat födözéséről gondoskodunk. Nemcsak lehet ezt tennünk; hanem azt tartom, helyzetünkben czélsze­rübb is: mert egy pár év alatt kihevervén az ország bajait, némi részben legalább, ezen pár év alatt a bankkérdésnek is megoldásával lehetvén a hitelvi­szonyok javítására hatni: 1877-ben, ha épen szük­séges lesz, minden aggály r ílkúl ki lehet vetni azon adót, mely most az adózók tőkéjét támadja meg. Mielőtt áttérnék, tisztelt képviselőház, beszé­dem utolsó részére, nehogy azt félbeszakítani kény­telen legyek, engedje meg a tisztelt ház, hogy be­adjam a budgetnek a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadásra vonatkozó indítványomat, és kér­jen), hogy azt beszédem végén fölolvastatni és mi­után a többiekkel is az történt, kinyomatni és annak idejében a szavazásnál figyelembe venni méltóz­tassék. Áttérek most már, tisztelt ház, a miről majd­nem mindegyik szónok e házban megemlékezett: a létező pártviszonyokra és az azokból eredő bajokra. (Halljuk!) Nem fogok, tisztelt ház, itt sem ujat, meglepőt mondani: mert szándékom nem egyéb, mint azoknak, a miket más alkalommal már részint e házban, ré­szint azon kivül érintettem, bővebb, tisztább kifejtése. (Hal/juhi) Hogy azt tehessem, mindenekelőtt egy megjegyzést kell előre bocsátanom, mely vonatkozik arra. hogy azokra nézve, a mik mint közösügyi ; törvények neveztetnek és ismertetnek, igen sok i félreértés létezik meggyőződésem szerint e házban | is. de még több az országban. (Halljuk! Halljuk\) | Ugyanis igen sokszor összezavartatnak annak nagyon 1 különböző természeti részei; sőt alattuk értetnek | olyanok is, a melyek alájuk egyátalában nem tar­| toznak. Ugyanis, én szerintem, három csoportja van | a közösügyi — hogy ezen szóval éljek — törvé­nyeknek. (Halljuk!) Az első az 1807 : XII. törvényczikk, melynek tartama időhez kötve nincs, melyet minden alkot­mányos fogalmak szerint meg lehet változtatni, mi­helyt az iránt minden factorok egyetértenek, e facto­rok közé számítván igen természetesen az osztrák | törvényhozást is, de mely épen azért, mert időhez kötve nincs: mindaddig, mig ujabb egyezmény létre nem jő, fönáll. (Helyeslés.) A második csoportot képezik azok, a melyek bizonyos évek számához vannak kötve. Ilyen a I quota mennyisége, ilyen a vám és kereskedelmi szö­s vétség, ilyen a védrendszerről alkotott törvény. A I mint méltóztatnak tudni, ezeknek lejárati ideje van, némelyike már igen közel, az általam utóbb emlí­tetté valamivel távolabb. Ezeknél igenis körülmény­szerüleg, szükségszerüleg előáll az ujabb intézkedés szüksége; ezeknél, mert tartamuk időhez van kötve: ujabb egyezség létrejötte, vagy annak létre nem jötte esetében való intézkedés lehetősége előáll, mert ezekre nem lehet mondani, hogy fönmaradnak 1 mindaddig, mig ujabb egyezség létre nem jön. Ez , a második csoport. (Helyeslés.) A harmadik csoportot képezik, szerintem, az elvállalt államadóssági járulékok. Lesznek talán e házban, a kik visszaemlékeznek azon tárgyalásokra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom