Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-328
262 ^28. országos üli és elvtársaim által aláirt határozati javaslatot nyújtok be, melynek elfogadására kéresn a tisztelt házat. {Ralijuk!) Huszár Imre jegyző (olvassa Simonyi JErné határozati javaslatát.) Határozati javaslat. Tekintve, hogy az 1867-ik évben alkotott törvények azonfölül, hogy az ország állami önállását és függetlenségét föladták,, egyszersmind oly terheket róttak Magyarországra, melyek annak erejét fölülmúlják, s melyeket az rendes jövedelmeiből csakis saját eulturalis czéljainak s ugy anyagi, mint szellemi fejlődésének teljes elhanyagolása mellett lett volna talán képes födözhetni ; mig másrészt a magyar országgyűlést még azon minden törvényhozást megillető jogától is megfosztották, mely szerint az állam kiadásait jövedelmeihez arányosíthassa, az állam jövedelmeit helyes közgazdászat] elvek szerint fejleszthesse. Tekintve, hogy az ország anyagi erejét fölülmúló közös költségek lerovásával megbízott delegatiok a töméntelen közös költségeket évről-évre mértéktelenül emelték; mig másrészt a kormány az ország jövedelmeinek fokozását gátló 1867-ik évben kötött vám- és kereskedelmi szerződés törvényszerű módosítását, ismételt sürgetések daczára, eszközölni vagy csak kezdeményezni is elmulasztotta; az ország hitelének önálló szilárd alapokra fektetése tekintetéből egy önálló nemzeti bank létrehozására, a hangosan nyilatkozó közvéleménj T daczára, nyolcz éven át egyetlenegy lépést sem tett. Tekintve, hogy az 1867-ben alkotott kormányzati rendszer az állam szervezetét, a nemzet erejét kimerítő, nem annak viszonyaihoz mért arányban létesítette. Hogy az azóta egymást követő kormányok mindig ugyanazon, nemcsak költségesnek, de más több tekintetben is károsnak bizonyult kormányzati rendszer továbbfejlesztését és szilárdítását tekintették föladatuknak, s j>azar, könnyelmű, lelkiismeretlen és erkölcstelen gazdálkodást egy jobb ügyhöz méltó következetességgel űzve, nemcsak tönkretették az államnak 1868-ban még virágzó pénzügyeit; hanem annak hitelét kimerítve és elrontva, az országot az uzsorások karjaiba döntötték, elidegenítve annak igen tetemes összegekre rugó ingó vagyonát és elzálogosítva s lekötve őseitől öröklött fekvő birtokát. Tekintve, hogy a kormány ez utóbbi hét éven át minden törvényhozási intézkedéseket és kormányzati teendőket, a törvényes országgyűlés mellőzésével, zártkörű, a nyilvánosságot kizáró, minden ellenőrséget nélkülöző és egyedid a párt czéljait, tagjainak és párthiveinek érdekeit szem előtt tartó magán értekezleteken állapította meg, a párt érdekeit annak többségben, s így a kormányhatalomban majanuár 30. 1875. radását minden más tekinteten fölülemelvén, oly szellemet nemzett, mely a haza és állam érdekeit háttérbe szorítva, egyedül az emberi természettől elválhatatlan önzés fejlesztésére vezetett és nemzette azon példátlan erkölcsi romlottságot és corruptiot, mely országszerte elterjedve, már magában is elegendő a legrendezettebb államot is tönkretenni. Tekintve, hogy az ily szellem által vezetett kormányzat alatt nemcsak a bevételek és kiadások közötti egyensúly zavartatott meg; hanem az elkövetett legkiáltóbb visszaélések is nemcsak megfenyités, de még csak megvizsgálás nélkül is maradván, fölemelt homlokkal járt a bűn -és rémületes módon terjedt az erkölcstelenség; sőt midőn a törvény által biztosított jóhiszemű közhiteiezők jövedelmei a kormány előterjesztésére mások kielégítésére fordíttattak: megrendült az állam biztositéka és törvény oltalma alatt befektetett tőkék biztonságábani hit, és ezzel leromlott az ország hitele, elveszett a nemzet jó hírneve és megsemmisült annak Európa ügyeire gyakorolható minden befolyása. Tekintve, hogy a jelen kormány, mely magát az előbbi kormányok politikájával mindenben ugyanazonosította, ugy az 1887-iki káros törvények változatlan föntartását, mint az elődeitől öröklött, az országot, romlásra vezetett összes kormányzati rendszert minden hiányaival és visszaéléseivel magáévá tette, azt föntartja és tehetsége szerint fejleszti és szilárdítja, és eddigelé sem a könnyelműen pazar gazdálkodás megszüntetésére, sem az erkölcstelen visszaélések fékezésére vagy csak kipuhatolosára is, vagy a megrendített államhitel visszaállítására semminemű intézkedéseket nem tett: az ily kormányzat mellett a költségvetésből elmaradhatlaii nagymérvű hiányok födözéséí pedig magát az ország állami lételét veszélyeztető kölcsönökkel eszközölhetni, és midőn már ezekre nincsen sok kilátása, az országerejét máris fölülmnló, az ipar, kereskedelem és f'öldmivelés fölvirágzását lehetetlenitő egyenes adók nagy mérvbeni fölemelését hozza javaslatba. Tekintve, hogy a javaslatba hozott, az ország közgazdászati érdekeit veszélylyel fenyegető uj nagy adók mellett sem képes a kormány az országot biztosítani arról, hogy az ily módon hozandó, az adózók erejét fölülmúló áldozatok mellett is a bevételek és kiadások közötti egyensúly csak egy perezre is helyreáll és a nemzet egy józanabb, helyes közgazdászati elvekre fektetett politikának nézhet elébe. Tekintve végre, hogy ha az ily módon hozandó nagy áldozatok elegendők lennének s az ország pénzviszonyainak rendezésére, azoknak kezelését oly kormányférfiakra bizni, kik az ország kormányzatára és a nemzet bizodabnára minden tekintetben teljesen képteleneknek bizonyultak és a jövőre nézve semmi, de semmi biztonságot nem nyújtanak, maga-