Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.

Ülésnapok - 1872-328

32S. országos ülés január i>0. Iís73. 263 val a józan ész szabályaival ellenkeznék s egyenlő volna az állam lételének koezkáztatásával: Alulírottak tisztelettel kérik a házat; mondja ki határozatilag, hogy a ministerium által beter­jesztett költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja. Kelt Budapesten, 1875. január 27. Beadják: Simonyi Ernő, László Imre. Helfy Ignácz, Kállay Ákos, Sós Gábor. Madarász József, Sréter Lajos, Tóth József, Deáky Lajos, Almásy Sándor, Németh Albert, Vajda János, Csiky Sándor, Kis János. Mocsáry Lajos. Patay István, Orbán Balázs, G-aál Mihály, b. Bakiácsi, Pap György, Gu­body Sándor. Bobory Károly, Majoros István, Bartha Miklós, Csávolszky Lajos, Lázár Ádám, Duka Fe­rencz, Péchy Jenő, Simoncsics Béla, Dobay Antal, Körméndy Sándor, Kállay Ödön. Elnök: Ki fog nyomatni és a képviselő urak közt kiosztatni. Bittó István ministerelnök: Tisz­telt ház! (Halljuk! Halljuk l) Jól tudom, hogy a házszabályok értelmében nincs jogom félbeszakítani a napirendet, és így engedje meg a tisztelt ház, hogy azon kéréssel fordulhassak a tisztelt házhoz, hogy legyen szabad egy incidensre retlectálni, mely távollétemben fordult elő. (Halljuk,') Ugy vagyok értesülve, hogy Csernátony Lajos képviselő ur egy kérvény tárgyalása alkalmával azt állította, hogy én egy bizonyos tárgyra vonatkozó­lag oly nyilatkozatot tettem, melynek valótlanságá­ról a ház nagyobb része — gondolom így fejezte ki magát — az egész ház tudomással bir. Tisztelt ház! Én nem ismerhetem el bárkinek a jogát azt állítani, hogy, a mit én mondok: a va­lóval nem egyezik meg, és azt, mint egy méltatlan vádat, mely becsületemet támadja meg : egyszerűen visszautasítom. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj bal felől) De ha ez olyankor történik, midőn az illető, ki ellen ily vád emeltetik, távol van a háztól: ak­kor legyen szabad azt is kimondanom, hogy ez oly eljárás, melyet a parlamentalis illemmel és a ház méltóságával össze nem férőnek kell mondanom, (Za­jos helyeslés jobb felől) és melyet a ház egyetlen­egy tagja irányában (Nagy zaj. Halljuk) sem hall­gathat el roszalás nélkül. Kérem ezt kimondani. [Zajos helyeslés jobb felől) Csernátony Lajos: Személyes kérdés­ben kívánok szólni. (Fölkiáltások jobb felől: Nincs szaval Halljuk! Halljuk] bal felöl.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat. .. Csernátony Lajos: Biztosítom az el­nök urat, hogy igen egyszerűen személyes kérdés­ben fogok szólni. Miután az igen tisztelt minister­elnök ur méltóztatott előbb mondott szavaimra nyilatkozatainak második részében azt megjegyezni. hogy olyankor kellett volna szólnom, midőn jelen volt, és midőn távollétében szólottam akként: a parlamenti illem ellen és nem tudom mi ellen vé­tettem. (Ugy van! jobb felől: Zaj bal felöl) Bocsánatot kérek, hanem ez igen különös egy dolog. Először én nem tartozom tudni, ki van jelen a házban: mert mindenkinek kötelessége itt lenni. (Ugy vanl bal felől.) Másodszor, hogy ha én akár­miféle vádat, mely nem a közérdekbe ütközik . . . (Fölkiáltások jobb felöl: Melyik közérdek?!), — nem a lapot értem, hanem a valódi közérdeket, (Derült­ség.) nem az önérdeket, hanem a közérdeket. — ha én valamely megjegyzést teszek, vagy valamely vá­dat emelek bárki ellen, ki e házba belépni joggal nem bir, vagy a ki nem képviselő, vagy a ki nem a főrendiház tagja és egyszersmind minister, és mindezeknél fogva nem bir joggal itt lenni, követ­kezőleg a nyilatkozat után sem jöhet be az ajtón és nem teheti meg az ellemiyilatkozatot: igenis az illetlenség, jogtalanság és méltánytalanság volna "részemről. (Helyeslés bal felől.) De hiszen itt van a ministerelnök ur. Az én hibám-e, hogy előbb nem volt itt jelen ? El volt-e tiltva előtte az ajtó ? (Nagy zaj a jobb oldalon. Fölkiáltások a jobb olda­lon: Micsoda bestéd ez? Rendre! Halljuk!) El volt-e zárva előtte az alkalom, hogy megtegye nyilatkoza­tát ? A tisztelt ministerelnök ur válaszának első részére pedig ismétlem, a mit előbb a tisztelt bel­ügyminister urnák mondottam. Méltóztassanak előbb jól meggondolni, hogy mennyit ismernek el, mit tagadnak meg, mit utasitanak vissza: és akkor kel­lemetlenségnek nem teszik ki magukat. (Nyugtalan­ság a jobb oldalon.) A mi a dolgot magát illeti .'. . (Nagy zaj.) Csemeghy Károly: Nem kell itt lecz­kéztetni! (Ugy vanl jobb felől.) Csernátony Lajos : Csemeghy urnák külön fogok felélni, ha tetszik. Csemeghy Károly: Készen állok. (He­lyeslés jobb felöl. Derültség a bal oldalon.) Csernátony Lajos: A mi azt illeti, én ismétlem, a mit a belügyminister urnák mondtam, hogy gondolják meg jól: mert senki sem követeli tőlük józanon, hogy a minister mindég és mindent megmondjon az utolsó részletig; de gondolják meg jól, mit állítanak, mert különben kellemetlenségnek teszik ki magukat oly dolgokban . . . (Fölkiáltások jobb felől: Fs nem személyes kérdés! Rendre! Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urat .... (Nagy zaj.) Csernátony Lajos : A magam igazo ­lására. (HaVjitk az elnököt! Halljuk!) Elnök : Szorítkozzék a képviselő ur arra, a mire a házszabályok jogot adnak, tudniillik egye­dül a személyes kérdésre. (Igaz! Helyeslés jobb felől.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom