Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-328
2 60 328. országos ülés január 30. 1875. királyi kamara- és dicasteriumok teendőit átvegye, és a mennyiben azok által kezeltettek: azon bérbe adásokat oly mérvben joga volt a ministeriumnak minden további meghatalmazás nélkül kezelni; de azon mértéken túlterjeszkedni az országgyűlés fölhatalmazása nélkül a kormánynak joga nem volt: (Helyeslés bal felől.) én tehát ezen szerződéseket törvényeseknek el nem ismerem. E tekintetben annál nagyobb visszaélések követtettek el, hogy ezen államjószágok nagyobb része haszonbérbe lévén, az államtiszteknek száma még sem csökkent. Ezek tehát mit csinálnak? Fölügyelnek arra, hogy miképpen kezeli a haszonbérlő a jószágot; de arra, hogy miként fizeti a haszonbért, senki sem ügyel föl. (Igás: hal felől) A haszonbérlők 8 l / a millió forinttal vannak hátralékban. 8V 8 millióval is tartoznak az államnak. Mig ezeket a dolgokat tűrjük, mig a törvényhozás ezeket elnézi: addig ne reméljük, hogy a külföld előtt hitelünk legyen. Ott vannak a vasművek, és kőszéubányák, melyeket talán értékesíteni lehetne ; mert talán lehet jövedelmet is kihúzni egynémelyikből, hanem ott is mindenütt szerződésekre és olyministeri intézkedésekre bukkanunk, a melyek útját állják minden fejlesztésnek. Ott vaunak a bányák: azok nem jövedelmeznek. Miért nem jövedelmeznek'? az nem olyan kérdés a mire rögtön válaszolni lehetne, hanem olyan a mely a legkomolyabb vizsgálatot igényli. Miért nem jövedelmeznek a bányák? vajon a mi bányáink kiaknázása nem oly színvonalon történik-e. mint az történik a világ más részein ? én nem tudom, hanem ha a költségvetésbe belenézek: a jövedelmek közül nem találok semmit másból, mint az aranyból ezüstből, és valamit a rézből, ólomból; de a mellék érezekből, minők az antimon, arzenik, a kén. nickeí és kobalt, nem találok semmi jövedelmet. Lehetetlen, hogy ily érezek ne aknáztassanak ki mert ezekkel van vegyülve az arany- ezüst érez. Hová lesznek ezek? Kérdés : vajon nem volna-e czélszerü intézkedések által e bányák jövedelme fokozható. Én nem mondom, hogy igen; csak azt mondom, hogy e kérdés megérdemli a legkomolyabb szakértőkből álló vizsgálatot. Van még egy dolog, mi a házban sokszor említtetett. Mig a képviselőház el nem határozza azt, mi a házban már sokszor megpendittetett. hogy semmi közmunka nyilvános verseny nélkül ki nem adható: addig államköltségeinkbe rendet behozni nem lehet, addig a visszaélések nagy részét megszüntetni nem lehet. Ez gyakrau volt itt megemlítve, a ház elvben már el is fogadta, hanem a ministerimn által sohasem fogadtatott el. Hogy mi oknál fogva: azt fölfogni képes nem vagyok. Erre nézve nekem az a véleményem, (Mozgás. Elnök csönget.) hogy ha arról van a szó, hogy valaki biztosítékot nyújtson bizonyos anyagi vállalat létrehozására: e biztosítékot nyújtja a pénz. Kérjen elég biztosítékot a kormány; de azok közül, kik e biztosítékot leteszik: az kapja meg a munkát, ki a legjobb ajánlatot teszi, nem pedig, kit a minister kegye kiszemel ; mert mig igy járnak el, addig én mindig gyanusitani fogom a ministermmot. Arról van szó, mit kellene tenni, az adóképesség emelésére. Ezt részben elősorolta a pénzügyminister ur is beszédében. A jó és rendes közigazgatás kétségkívül nagyon emelné az adóképességet, valamint a részrehajlatlan. és jó igazságszolgáltatás a külföld előtt is fogná hitelünket emelni. Ámde föl kell ügyelni arra. hogy törvényszékeink ugy járjanak el, hogy legalább tiszteletet parancsoljanak maguk iránt. Mikor én azt látom, hogy itt a királyi táblánál egy fegyelmi panasz adatik be egy bíró ellen s az ítéletben bebizonyult, hogy az illető a nála letéteinényezett pénztári könyvecskéért az értéket fölvette, és ezen bírót a királyi tábla mégis visszaküldi, hogy bíráskodjék: én ilyen igazság szolgáltatást a világon nem láttam. Hol ilyesmi megtörténhetik: ott igazságszolgáltatásról beszélni, és arról, hogy valaki bizalommal viseltessék az igazság szolgáltatás iránt, nézetem szerint, nem lehet. Én részemről őszintén megvallom, hogy az igazságszolgáltatás legnagyobb baját abban látom, hogy létezik nálunk igazságügyi ministerium. (Halljuk !) Én az igazságszolgáltatásra az igazságügyramisterium létezését csak károsnak tekinthetem, s sohasem hasznosnak. (Igás! a bal oldalon.) Én nem képzelhetem, hogy mi által lehet hasznos az igazságügyminisíerium; hanem azt képzelem igenis, hogy beavatkozása által káros lehet: azt látom, azt tapasztalom, azt képes vagyok mindenkor bebizonyítani. Én a ministeri tárczák kevesbitésénél azért első sorban az igazságügymiuisíeri tárcza megszüntetését hoznám javaslatba. Az igazságügyministeri tárcza az. mely teljesen nélkülözhető s mellőzhető. Mi teendője van az igazságügyministeri tárczának ? A codificatio ? Hisz azt akár egy államtanács végezheti, mint azt az 1848. évi törvény rendelte; akár a ministerelnökségben fölállítható codiöcationaüs tanács. Ez nem az igazságügyministeri tárczának kiváltságos joga. A kinevezésekre kell az igazságügyministeri tárcza? Már méltóztassék megengedni, erre az i!y apparátust tartani nem szükséges. Ott van a legfőbb ítélőszék bírája, ki az első biró az országban, és kit mi ország birájának nevezünk. Tegye az az előterjesztéseket közösen a ministerelnökkel. De az, hogy külön ministeri uniót tartsunk főn e miatt: egyátalában nem szükséges. De az igazságszolgáltatás menetébe avatkozni nem is szabad az igazságügyministeriumnak. Fölhozatni a pöröket a ministeriumba,
